A lakosság drágán finanszírozza az államadósságot, azért most egy új tervet talált ki Nagy Márton, amivel ezek a költségek – legalábbis kormányzati szinten – csökkenthetők.
Mi történt? Nagy Márton sokallja a lakossági állampapírhozamokat. „A cél az, hogy az állam mindig a lehető legolcsóbban tudja finanszírozni magát a piacról” fogalmazott Nagy Márton a Portfolio beszámolója szerint hétfőn.
A nemzetgazdasági miniszter az új makrogazdasági előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lakossági állampapírok kamatait csökkentve, abból valamekkora részt ki lehet engedni és intézményi állampapírokba lehet átterelni, illetve az intézményi állampapírok súlyát növelni az adósságfinanszírozásban.
Nem önszántukból. Nagy Márton az intézményi szereplőket szabályzóként kötelezné, hogy nagyobb részt vegyenek ki az adósság finanszírozásából. 2025 októberétől az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk.
A befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4 százalékra nő.
Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5 százalékos mértékre emelkedik.
Forint. A miniszter kitér arra is, hogy a befektetési alapokat egy új fogyasztóvédelmi szabály is érint: ha forintban jegyezzük le az alapot, akkor az forintalapnak tekintendő, és ez esetben nem lehet 20 százaléknál nagyobb a külföldi eszközök aránya.
