Kínában őriznek egy tojást, 72 millió éves embrió bújik meg benne, őt támaszthatják fel legközelebb

A dinoszauruszok az emberiség képzeletének egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb lényei. Ezek az évmilliókkal ezelőtt élt óriási hüllők egyszerre nyűgőzik le a tudósokat és a laikusokat, valamint a gyermekek kedvenc fantázialényei is egyben. A dinoszauruszok világa egyszerre idézi meg a természet erejét, az evolúció lenyűgöző útját, valamint a több ezer évvel ezelőtti idők titokzatos világát. Egy-egy újabb lelet vagy faj felfedezése mindig felerősíti az emberekben a fajok iránti kíváncsiságot, erre pedig a közösségi média tudományos oldalai különösen ráerősítenek. A dinoszauruszok közé tartozó fajok közül különösen izgalmas az Oviraptoroszaurusz, amely nemcsak különleges külseje, hanem félreértett múltja miatt is kiemelkedő helyet foglal el a paleontológia történetében.

Az Oviraptorosaurusz egy hidat képez két faj között.

Az Oviraptoroszaurus (amit akár tojástolvaj gyíknak is fordíthatnánk) egy madárszerű dinoszaurusz volt, amely a késő kréta időszakban élt, körülbelül 100–66 millió évvel ezelőtt az egykori Ázsiában, elsősorban a mai Mongólia területén. A rendszertani elnevezés nem egy konkrét fajt, hanem egy egész alcsaládot takar, amelybe több faj is beletartozik, legismertebb közülük a Citipati, amelyet sokáig magával az Oviraptorral azonosítottak.

Az első Oviraptor-fosszíliát 1924-ben fedezte fel a híres amerikai paleontológus, Roy Chapman Andrews mongóliai expedíciója során, a Gobi-sivatagban. A lelet különlegességét az adta, hogy a tojásrakás egy másik fészek felett feküdt. A kutatók akkoriban úgy értelmezték a jelenetet, hogy az állat egy másik faj, vélhetően egy másik dinoszaurusz tojásait próbálta ellopni. Innen származik az "Oviraptor" (tojástolvaj) elnevezés. Csak jóval később, a 1990-es és 2000-es években derült ki, hogy ezek a tojások valójában az Oviraptor sajátjai voltak, és az állat valószínűleg kotlott rajtuk. Így tehát a név tragikusan félrevezető, az Oviraptor valójában nem tolvaj, hanem példás szülő volt.

Az Oviraptoroszauruszok testhossza 1,5-2 méter körül mozgott, de egyes nagyobb példányok, akár 8 méteresre is megnőhettek. Testfelépítésük madárszerű volt: hosszú nyak, csőrös fej, nagy szemek és karcsú, erős lábak jellemezték őket. Különleges volt a koponyájuk, amelynek csúcsán gyakran taréj vagy dudor helyezkedett el, ami a fajon belüli kommunikációban és a párválasztásban is szerepet játszott.

Különleges dinoszaurusz maradványt őriznek Kínában.

A legfeltűnőbb jegyük a fogak hiánya: csőrük kemény volt, ami arra utal, hogy étrendjük változatos lehetett. Egyes paleontológusok úgy vélik, hogy mindenevők voltak és fogyasztottak növényeket, kisebb állatokat, rovarokat, sőt puhatestűeket is. Más elméletek szerint speciális étrendjük lehetett, eszerint a csonthéjsokat szerették a leginkább fogyasztani.

Számos fosszília alapján tudjuk, hogy ezek az állatok tollasak voltak és állandó jelleggel a fészkük körül helyezkedtek el, vigyázva a tojásokra, ez a viselkedés kísértetiesen hasonlít a mai madarak költési szokásaira. Ebből is látható, hogy evolúciós szempontból közel állnak a mai madarakhoz, és sok vonásuk, például a tollazat, a két lábon járás vagy a csőr arra mutat, hogy a madarak rokonai.

Csodálatos szülők hírében állnak az oviraptoszauruszok.

Az Oviraptorosauruszok valószínűleg területvédő és gondoskodó állatok voltak. A fészkek körül elhelyezett tojásrakások fészkek és az azokat fedő rétegek azt sugallják, hogy a szülők komoly energiát fektettek az utódaik gondozásába. A társas viselkedésük kevéssé ismert, de a fészkek csoportos elrendezése alapján felmerült a lehetősége annak, hogy kolóniákban éltek, hasonlóan bizonyos mai madárfajokhoz.

Ezek az állatok valószínűleg melegvérűek voltak, aktív életmódot folytattak és a tollazatuk elsősorban hőszabályozásra és a párzási igényükre való felhívásra szolgálhatott. Bár egyes fajok túl nagyok voltak a repüléshez, a kisebb példányoknál előfordulhatott, hogy képesek voltak siklani, vagy rövid ideig a levegőben maradni, noha ezt egyelőre nem tudták meggyőzően bizonyítani a kutatók.

A különös, Kínában őrzött tojás feltételezett belsejét itt nézhetitek meg. Baby Yingliangnak nevezték el, a korát pedig 72 millió évre becsülték. A legutóbb életre keltett őskori farkas után ez a madár szerű élőlény lehet a következő, aki köztünk járhat, akár már néhány éven belül:

 

_{Forrás: wikipedia.hu, fossilworks, nathionalgeographic}