MNB-ügy: százmilliárdos okosvárost építettek volna Kecskemét mellé, de eltőzsdézték az árát

• A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusa, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére.
• A campust elkezdték, de az építkezés nemrég félbeszakadt. A tudásváros terveit bemutatták, de még egy kapavágás sem történt.
• A fejlesztésre kapott 144 milliárd forint részben elvesztette az értékét, ami maradt, az a fizetésképtelenség határán álló jegybanki befektetési cégnél van.
• Az MNB-s cég a pénzt lengyel részvényekbe rakta, amelyek értéke azóta felére csökkent. Kecskemétnek így most se pénze, se új városnegyede nincs.
• Az érintettek szerint mindent szabályosan csináltak, az egész történetből azonban kirajzolódik, kinek az érdekeit képviselhették valójában.

2024. február 23-án, pénteken Kecskemét szempontjából történelmi jelentőségű sajtótájékoztatót tartottak a városban. Két év tervezés és műhelymunka után ekkor mutatták be a város határába megálmodott, Tudásváros névre keresztelt fejlesztés terveit. Ezekben az szerepelt, hogy Kecskemét Homokbánya nevű területén, egy valamikori szovjet laktanya helyén, egy teljesen új, több ezer embernek otthont adó városrészt építenek majd fel.

A koncepció kidolgozói mertek nagyot álmodni. A tervek többtucatnyi többemeletes lakóépületet, egy hatalmas rendezvényközpontot és több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmaztak. Széles sétálóutcák épültek volna, nagy parkokat alakítottak volna ki és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat, amivel a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosába és az országos vasúthálózathoz. (A projekt korábbi neve Okosváros volt, a Tudásváros fantázianevet a tervezés végén találták ki.)

A fejlesztést a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) és a város önkormányzata koordinálta. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a fejlesztéssel a cél egy új „tudás-ökoszisztéma” létrehozása. Szemereyné Pataki Klaudia, a város polgármestere szerint utoljára a Széchenyiváros nevű lakótelepi negyed felépítésénél adatott meg, hogy előre összeállított koncepcionális tervvel fejlesszék a várost.

A sajtótájékoztatón az akkori beszámolók szerint egy dolog nem hangzott el. Az, hogy mikor kezdenék meg a több százmilliárdos projekt elindításához szükséges közbeszerzés kiírását és mikor kezdődne el a kivitelezés. Erről Szemereyné és Csizmadia mélyen hallgattak, aminek jó oka volt. Az egyetemi alapítvány még 2021-ben kapott 100 milliárd forintot erre a projektre, amiből elvileg bármikor elkezdhetnék a fejlesztéseket. A tervek bemutatásakor azonban már pontosan tudták, hogy az erre szánt 100 milliárd forinthoz nem férnek hozzá, így igazából nem tudják elkezdeni a Tudásváros építését.

Minden adott lenne a fejlesztéshez

Pedig igény mindenképpen lenne rá. Bár Kecskemét népessége a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között minimálisan csökkent, a város agglomerációja Magyarország kevés olyan területének egyike, ahol egyre többen élnek. A lakhatás szűkössége pedig az árakon is látszik: Kecskeméten idén márciusban már 55 millió forint volt a használt társasházi lakások átlagára, ami 754 ezer forintos négyzetméterárat jelent.

A lakások iránti igény pedig várhatóan tovább nő majd. A kecskeméti Mercedes-gyárban most körülbelül ötezren dolgoznak, az üzem most zajló bővítése során, 2026 elejétől pedig több ezer új munkást vesznek majd fel. A városban ezzel párhuzamosan más beruházások is zajlanak, most bővíti a gyárát a japán Nissin Foods, és építkezik a német Schedl autóipari beszállító is. A Mercedes ráadásul fontolgatja, hogy az alacsonyabb költségek miatt a korábban tervezettnél is több termelést helyeznek át Németországból Kecskemétre, ami ott még több új munkahely létrehozását jelentené.

Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a megyei lap beszámolója szerint a tavaly februári sajtótájékoztatón pont a városban megvalósuló beruházások munkaerőigényével érvelt a Tudásváros felépítése mellett. Ő az akkortól számított öt éven belül 5000 új munkahely létrejöttével számolt, és arról beszélt, hogy ezek miatt szorítja a várost az idő, hogy lakhatási lehetőségeket teremtsen a fiataloknak.

A homokbányai városrész több szempontból is alkalmas lenne egy ilyen fejlesztésre: az egykori szovjet laktanya épületeinek egy részét mára felújították és társasházakká, munkásszállókká vagy kollégiumokká alakították. Sok épület viszont máig elhagyatottan és kibelezve áll, ezeket a tervek szerint elbontanák, hogy a helyükre felépíthessék a tavaly bemutatott új városnegyedet.

Már ha egyszer sikerül visszaszerezni az erre egyszer már megkapott pénzt.

Félkész torzók állnak Kecskemét közepén

Van egy másik kecskeméti projekt, amit már évekkel ezelőtt elkezdtek, és ami az előzőnél valamivel jobban áll. Ez a kecskeméti Neumann János Egyetem új campusa, amely a város nyugati részén, az egyetem egyik régi épülete és a kecskeméti élményfürdő között épül.

Az új campus gondolata még a 2010-es évek első felében született meg, nagyjából abban az időben, amikor kitalálták, hogy a Kecskeméti Főiskolát egyetemmé alakítják, és azon a korábbinál jóval több képzést indítanak majd el. A campus első épületét 2015-ben kezdték el tervezni, és 2019-ben lett kész, azóta az egyetem gazdaságtudományi karának központja. A minden szempontból modern, a nyugat-európai egyetemekre hasonlító épület nevezetessége a 80 tonnás Tőzsdetojás, amely az aulában lóg a mennyezetről.

2021-ben aztán döntöttek a campus többi részének megépítéséről is, ez a projekt 2022-ben kezdődött el. Ennek részeként az első, főleg oktatásra szánt épület mellé egy irodaépületet és két kollégiumi épületet is elkezdtek felépíteni, ezek a tervek szerint 2024 végére készültek volna el. Tavaly azonban ez a beruházás is megakadt és sehol nem érhető el információ arról, mikorra tervezik befejezni, és mikor vehetik majd igénybe azok a diákok, akiknek elvileg épül.

Amikor egy péntek délelőtt elmentünk a campushoz, a három félkész épületnél egyetlen targonca mozgott és semmi nem utalt arra, hogy intenzíven dolgoznának az építkezés befejezésén. Megkérdeztük az egyetemi alapítványt és az önkormányzatot, hogy miért állt le a beruházás és mikor várható a folytatás, de nem kaptunk választ tőlük.

A projekt megakadása azért is érdekes, mert a campus második üteme nem közvetlenül az egyetemi alapítvány, hanem egy magáncég, a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. beruházása. Hogy ez a cég miért állíttatta le az építkezést, amikor már tavaly be kellett volna fejezni, nem világos.

Hány közgazdász kell a világ legrosszabb befektetéséhez?

Az egyetemi campus félbeszakadt építését és az új városnegyed soha el nem kezdődő kivitelezését az köti össze, hogy mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány projektje, ami mindkettő árát megkapta a magyar államtól. Ahogy az erről szóló korábbi cikkeinkben már írtuk (lásd itt és itt), az intézményt fenntartó alapítvány 2020-ban 44,5 milliárdot kapott a campusra, 2021-ben pedig 100 milliárd forintot egyéb fejlesztésekre. A 100 milliárdot az említett új városnegyed, valamint egy „innovációs és tudáspark” létrehozására költötték volna – ez utóbbiról azonban nem tudni, pontosan mi lenne.

A kecskeméti egyetemet a 2020-as alapítványosítás előtt az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatta, amely egy projektcéget is létrehozott az új campus felépítésére, Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. néven. A campusnak helyet adó telek, valamint a 2020-ban átadott első épület ennek a cégnek a tulajdonában van.

Az NJEA 2020-ban az államtól kapott 44,4 milliárd forint egy részéből ezt a KEDO Zrt.-t vette meg, amivel közvetve a telek és az épület tulajdonosa lett. A maradék pénzből 27,5 milliárd forintot a campus másik részének megvalósítására szántak, azonban valamiért nem akarták maguk megrendelni az építkezést, ehelyett „piaci finanszírozással” valósították meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott tervének adatai szerint a terv az volt, hogy a campust felépíti az MNB-birodalomhoz tartozó Wepmark, az egyetemi alapítvány pedig aztán bérli az épületeket, vagy elkészültük után megveszi őket. A 27,5 milliárd forintot az alapítvány kölcsönadta a szintén az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.

Mint az ÁSZ-jelentésből most kiderült, a nagyobbik, 100 milliárd forintos összeget az egyetemi alapítvány 2021-ben úgy kapta meg, hogy akkor még nem is volt szüksége rá. A pénzt egy, sem akkor, sem később nyilvánosságra nem hozott, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött megállapodás részeként kapták „az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására”. Az, hogy ezt a pénzt a Tudásváros és a nem részletezett tartalmú innovációs és technológiai park létrehozására szánták volna, szintén csak a mostani ÁSZ-jelentésből derült ki. Ezeknek akkor viszont még csak a tervezését kezdték el, így az ideiglenesen feleslegessé vált 100 milliárd forintot szintén kölcsönadták az Optimának.

A tervezés végül 2024 elejére ért véget, Csizmadia Norbert NJEA-elnök ÁSZ-nak írt levelei szerint pedig addigra világossá vált, hogy a kivitelezésük a 100 milliárd forintnál sokkal több pénzből, nagyságrendileg 250–300 milliárd forintból valósulhat csak meg. A kivitelezés megindításához állami támogatást vártak volna, és piaci finanszírozással is számoltak, de mivel az előbbi nem érkezett meg, a megvalósítás nem tudott elindulni.

Ehhez persze az is kellett, hogy az alapítvány teljes, 127,5 milliárdos kölcsönadott vagyona veszélybe kerüljön, vagy legalábbis – pozitívabb megközelítésben – ideiglenesen ne legyen lehívható. A pénz nagy részét a kölcsönvevő Optima a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA ingatlanpiaci cég részvényeibe tette, amelyek a tranzakció után értékük több mint felét részét elvesztették. (Az Optima 9 złotyért vette a részvényeket, amelyek most 3,8 złotyt érnek.) Az árfolyam összeomlása nagyjából 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amit – ha eladnák a részvényeket – vagy a jegybanki PADME Alapítványnak, vagy a kecskeméti egyetem alapítványának veszteségként kellene elkönyvelnie.

Nem véletlen, hogy az Optima a világért sem akarja eladni a részvényeit, és készpénz helyett inkább mindenféle más eszközzel törlesztené az NJEA vonatkozásában fennálló 127,5 milliárdos adósságát. Tavaly több különböző ajánlatot is tettek, az egyikben a kecskeméti campus második ütemét építő, és más ingatlanok mellett a budapesti Duna-parton álló Ericsson-házat is a portfóliójában tudó Wepmark Holdingot adták volna át. Szintén felmerült, hogy azt a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelőt adják át, amely a Metropolitan Egyetem tulajdonosa – erről itt írtunk hosszabban.

Az Optima legutóbbi ajánlatában már az szerepelt, hogy a kecskeméti campus befejezett épületei mellett 18 milliárd forint készpénzt, valamint a GTC 20 százalékát adná át. Az egyetemi alapítvány ezzel a Tudásvárosra szánt 100 milliárd forint helyett egy lengyel cég 20 százalékos részesedését kapta volna meg.

Ezzel az ajánlattal azonban két probléma is van. Egyrészt az, hogy részvényekből valamivel nehezebb új városnegyedet építeni Kecskemétnek, mint készpénzből. Vagyis ha a GTC beruházóként részt vehetne is a fejlesztésben, nehéz elképzelni, hogy piaci alapon százmilliárd forintos nagyságrendben tudjon befektetni Kecskeméten.

Ennél is nagyobb probléma viszont, hogy az Optima ajánlatában a GTC 20 százalékát 80 milliárd forint adósság elengedéséért cserébe ajánlották fel, miközben a GTC 20 százaléka a tőzsdén csak 42-43 milliárd forintot ér, és semmi garancia nincs arra, hogy az árfolyama a közeljövőben kilőjön. Vagyis az ajánlat elfogadásával a kecskeméti egyetem 80 milliárd forintnyi pénzről mondana le 42-43 milliárd forintnyi részvényért cserébe – ami az Állami Számvevőszék szerint nem lenne a világ legjobb üzlete.

Az Optima ajánlatait elnézve tehát az NJEA-nak jó esélye van rá, hogy a campus építésére félrerakott pénzért cserébe valóban megkapja a campus félkész, vagy akár befejezett épületeit. A Tudásvárosra félrerakott pénz azonban nagyrészt az értéküket vesztett részvényekben van, amelyekből rövid távon sem az Optima, sem az egyetem nem tudja majd kivenni.

Mondhatjuk azt is, hogy ezt a pénzt eltőzsdézték.

A 127,5 milliárdos üzlet megkötése idején ráadásul Csizmadia Norbert úgy vezette az NJEA-t, hogy közben a szerződés másik oldalán érdekelt PADME kuratóriumi elnöke is ő volt. Csizmadia 2012 után államtitkárként, 2013 és 2016 között pedig az MNB ügyvezető igazgatójaként volt Matolcsy György jobbkeze. Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester szintén kapcsolódik a volt jegybankelnökhöz, az NJEA felügyelőbizottsági tagjának, Szemerey Szabolcsnak, Matolcsy György másod-unokatestvérének a felesége.

Inflációval nem számoltunk

A kecskeméti egyetem befektetésének reális megítéléséhez a fentiek mellett számításba kell venni az inflációt is. Az egyetemi alapítvány ugyanis most 127,5 milliárd forintot próbál – több mint egy éve hiába – visszaszerezni, miközben gondosan befektetve ez mára sokkal többet érne.

Az NJEA vezetése ugyanis egy nekik rendkívül előnytelen konstrukcióval fixen 2,5 százalékos kamatra adta kölcsön a pénzét az Optimának (ez az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatszint). Ez azt jelenti, hogy a kölcsön időszakában az alapítvány kap évente 3,2 milliárd forint kamatot, a 127,5 milliárd forintnyi vagyon viszont folyamatosan az inflációval megegyező mértékben veszít az értékéből.

Ha a sima inflációval (fogyasztói árindex) számolunk, akkor a 2021-es 127,5 milliárd 2024-ben 178 milliárd forint értékének feleltethető meg. Vagyis ha az NJEA-nak sikerül legalább valamilyen inflációkövető befektetést találnia, akkor körülbelül 40 milliárd forinttal lenne beljebb.

A másik oldalról megközelítve: ha ma visszakapnák az Optimától a 127,5 milliárd forintot, azon már körülbelül 25 százalékot vesztenének. (Az ÁSZ az állampapírok vásárlásának lehetőségét vetette fel, amivel szintén több tízmilliárd forint menekült volna meg.) Ezt figyelembe véve Kecskemét és a kecskeméti egyetem szempontjából még borzalmasabb üzletnek tűnik az Optimának adott kölcsön.

Felmerül a kérdés, hogy ha az ellenzékiséggel nem vádolható Állami Számvevőszék és a külső szemlélők többsége szerint teljesen egyértelmű, hogy a kecskeméti egyetem rossz üzletet kötött azzal, hogy az Optimának adta a pénzét, miért gondolta azt Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, hogy ez jó ötlet lesz.

Főleg úgy, hogy Szemereyné közvetlenül választott politikus, akinek a hírneve mellett a pozíciója és a politikai jövője múlhat azon, hogy a kecskemétiek elégedettek-e a munkájával, amit nagyban befolyásol, hogy megvalósulnak-e a beígért és az optimás tranzakcióval kockára tett fejlesztések.

Az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése előtt és után Csizmadia Norbert több, részben egymásnak ellentmondó magyarázattal is előállt, illetve azóta Szemereyné Pataki Klaudia is megszólalt, az ő álláspontjukat a cikk végén közöljük. Érdemes azonban megnézni, milyen más motivációik lehettek.

A nyereség a miénk, a veszteség a tiétek

Kezdjük a legegyértelműbbel! Ahogy az ÁSZ-jelentés is leírja, a 127,5 milliárdos kölcsönnek a kecskeméti egyetem számára két előnye volt: az, hogy teljesen biztos befektetésnek tűnt, és az, hogy egy viszonylag rövid, 90 napos határidővel elvileg bármikor vissza lehetett volna kérni a pénzt. Az egyetemi alapítvány saját érvelése szerint is ezek miatt ment bele az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatszintű hitelbe a jobban kamatozó alternatívákkal szemben.

Mint mostanra kiderült, ez a befektetés egyáltalán nem volt biztos, és egyáltalán nem lehetett bármikor visszakérni a pénzt, hiszen az nagyrészt egy ingatlanpiaci cég részvényeibe került. Vagyis az üzlet az egyetemi alapítványnak kizárólag akkor működött volna, ha a GTC részvényárfolyama növekszik, plusz ha középtávon nem veszik ki a pénzüket, hanem benne hagyják. Ebben az esetben az NJEA időben megkapta volna az évente neki járó kamatokat és sok év után visszakapta volna az eredetileg kölcsönkapott összeget is.

És mi történt volna ebben az esetben az Optimával? Szanaszét kereste volna magát, hiszen 2,5 százalékos kamatra kapott hitelt, amelyet jó esetben ennél messze nagyobb hozammal tudott volna befektetni, a különbséget pedig zsebre tette volna. Összehasonlításképpen: a varsói tőzsde indexe 2021-ben 60 ezer és 70 ezer pont között mozgott, most pedig 90-95 ezer pontnál jár. Vagyis ha az optimások nem egyetlen cégbe, hanem az egész tőzsdébe fektettek volna be, akkor három és fél év alatt 30-60 százalékos hozamot értek volna el – úgy, hogy a megszerzéshez szükséges tőke után összesen 10 százalék körüli kamatot kellett volna fizetniük.

A modell tehát úgy működött, hogy jó esetben az NJEA minimálisan keresett volna, az Optima pedig nagyon-nagyon jól. Rossz esetben viszont – és ez jött be – az NJEA viselte a következményeket. Hiszen, ha megpróbálták volna visszakérni a pénzüket, akkor az ÁSZ szerint „az Optima Zrt. feltételezhetően kérte volna a csődeljárás megindítását, mely minden szereplő részére akár azonnali vagyonvesztést eredményezhetett volna”.

És hogy kinek és miért volt érdeke az Optima nyereségessége? Elvileg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványon keresztül az MNB-nek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy inkább Matolcsy Ádám baráti körének, amelyik szétkereste magát az MNB-alapítvány cégbirodalmával kötött átláthatatlan üzletek sokaságán. Ez az a kör, ami 2022-ben például 14 milliárd forintért vásárolt meg egy 348 négyzetméteres New York-i luxuslakást.

Egy biztos megrendelés egy baráti cégnek

A kecskeméti egyetem új campusán álló első épületet az akkor még jegybanki alapítványi tulajdonban lévő KEDO Zrt. rendelte meg, és az abban az időben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő ZÁÉV Zrt. volt a projekt fővállalkozója. A KEDO 2020-ban került át az egyetemhez, és 2021-ben ki is írt egy közbeszerzést a campus megépítésének második ütemére, ez azonban érvénytelenül zárult.

Mivel mind az építési telkek, mind a tervek a KEDO tulajdonában voltak, és az épületeket a cég tulajdonosa, az egyetem használta volna, logikus lett volna, hogy egy új közbeszerzés kiírásával ők folytassák az építkezést. Az egyetemnél azonban valamiért azt a döntést hozták meg, hogy nem futnak második kört, és az építkezést egy az egyben kiszervezték az egyetemi alapítványi tulajdonban lévő Wepmark Holdingnak. Ebben a modellben a campus tulajdonosa az építkezés befejezésével részben a KEDO, részben a Wepmark Holding lett volna.

A tájékoztatás szerint, amit Csizmadia az ÁSZ-nak megküldött, a terv az volt, hogy az egyetem vagy lízingeli, vagy bérli a kész épületeket a Wepmarktól. Bármelyik történt volna meg (vagy fog megtörténni), ez a Wepmarknak egy nagyon jó üzlet, hiszen úgy tudtak építkezni, hogy a tulajdonukban lévő épületekre biztos vevő, vagy biztos hosszú távú bérlő van. Ez az irodapiacokon az elmúlt években tapasztalható bizonytalanságokat látva (lásd a GTC esetét) kiváló üzleti lehetőség volt az MNB-s cégbirodalomnak, amelyet Matolcsy Ádám baráti köre gyakorlatilag sajátjaként kezelt.

Közbeszerzés? Minek!

Annak, hogy az egyetemi campust az eredeti tervekkel ellentétben nem a KEDO, hanem az elvileg piaci alapon dolgozó Wepmark építtette, volt egy másik következménye is: így nem kellett közbeszerzést kiírni. És bár az elmúlt években láthattunk első ránézésre rendkívül túlárazottnak tűnő, közbeszerzéseken keresztül megvalósuló projekteket is, igazán szabad keze a beruházóknak akkor van, ha közbeszerzéssel nem is kell törődni.

Az, hogy a Wepmark kit és mennyiért bízott meg az építkezéssel, sem az egyetem, sem az egyetemi alapítvány, sem a KEDO honlapján nem szerepel, de még a beruházásról szóló híradásokban sincs erről elérhető információ.

Több forrásunk egybehangzó állítása szerint a fővállalkozó a Matolcsy Ádám közeli barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. volt.

Ez azért is egy könnyen elképzelhető lehetőség, mert a Raw 2021-ben indult a campus második ütemének kivitelezésére kiírt, végül eredménytelenül lezárt közbeszerzésen. Azt, hogy ők mennyiért vállalták el a munkát, és annak különböző részeit mennyiért adták tovább alvállalkozóiknak, nem tudjuk, de irányadó lehet, hogy az Optima legutolsó ajánlata szerint az épületeket 35 milliárd forintnyi tartozás elengedéséért cserébe adták volna át.

Ez az a Raw Development, amely közbeszerzés nélkül kapta meg az MNB-től a Postapalota felújításának megbízását, amelyet a tervezett költségeknél 70 százalékkal drágábban végeztek el. Szintén ők végzik az MNB-székház felújítását, amelynek költsége két év alatt nettó 54,5 milliárdról nettó 81,5 milliárd forintra nőtt. A 2019-ben még csak 1,8 milliárd forintos árbevételt produkáló cég 2023-ra jelentős részben MNB-s beruházásoknak köszönhetően 25 milliárd forint saját tőkét halmozott fel.

A Raw tehát elvileg akkor is megkaphatta volna a kivitelezésre vonatkozó megbízást, ha a KEDO vagy az egyetem közbeszerzésen keresztül keres vállalkozót erre a munkára. Így viszont közbeszerzés nélkül, a szerződéses feltételek titokban tartásával jutottak ehhez a feltételezhetően jövedelmező megbízáshoz.

A Tudásváros építése lett volna a legnagyobb falat

Arról, hogy a kecskeméti Tudásvárost pontosan hogyan és miből akarták megvalósítani, az ÁSZ-jelentésben szereplő dokumentumokban is csak zavaros és látszólag egymásnak ellentmondó információk szerepelnek. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke az ÁSZ-nak küldött leveleiben egyrészt azt írja, hogy a 100 milliárdot a projekt megvalósítására akarták költeni, és csak a tervezés időszakára adták kölcsön az Optimának. Másrészt viszont megjelenik egy olyan érvelés is, miszerint a beruházást piaci és állami forrásból indították volna el, és az NJEA az Optimától évente kapott kamatokból vett volna részt a finanszírozásban.

Ebből azonban egyelőre nem lett semmi, hiszen 2024 elejére kiderült, hogy az új városnegyed építése 250–300 milliárd forintba kerülne, ehhez pedig korábbi várakozásaikkal ellentétben a kecskemétiek nem reménykedhettek a 100 milliárd forint fölötti állami támogatásban. Ez a 2021 óta részben értékét vesztett pénz pedig most épp nagyjából feleennyit érő részvényekben van, tehát egy építkezés elindítására semmiképpen nem elérhető.

Bármi lett volna is azonban a Tudásváros felépítésének pontos üzleti modellje, a fentiek alapján feltételezhető, hogy a kivitelezésben és az ingatlanok üzemeltetésében ugyanazok a Matolcsy-körhöz köthető cégek vehettek volna részt, mint az egyetemi campus építésében és a többi MNB-hez köthető beruházásban.

Így tudtak többszörösen is keresni vele

Az egyetemi campus építése jól mutatja, hogyan keresett a Matolcsy-kör sokkal jobban azzal, hogy az egyetemi alapítvány nem maga építtette meg a campust, hanem kölcsönadta a pénzét az Optimának, és kiszervezte a projektet egy MNB-körhöz tartozó cégnek. Ha ugyanis az NJEA vagy a KEDO egyszerűen megrendelte volna a projektet, akkor azon csak egyszer lehetett volna keresni: a kivitelezésen.

Ebben a modellben viszont háromszorosan tudtak keresni:

• egyrészt azzal, hogy az egyetemi alapítványtól „kirívóan alacsony” kamattal kölcsönkapott pénzt nagy haszon reményében tudták saját szakállukra befektetni;
• másrészt a kivitelezéssel, amelyet forrásaink szerint a Raw Development végzett;
• harmadrészt az épületek üzemeltetésével, bérbeadásával, lehetséges magasabb áron való továbbadásával, amelyet szintén az MNB-s birodalomhoz tartozó Wepmark végzett.

Ezeket látva nem olyan nehéz belátni, miért ment bele Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, egyben az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja abba a nekik láthatóan előnytelen konstrukcióba, amelynek eredményeképpen mára leállt az egyetemi campus második ütemének építkezése, és kérdésessé vált, hogy valaha elkezdődhet-e a Tudásváros fejlesztése. Ők viszont ezt természetesen nem így gondolják.

A hivatalos magyarázat szerint minden jó volt

A március közepén megjelent állami számvevőszéki jelentés tartalmazza azokat a leveleket, amelyekben a számvevők magyarázatot kértek az egyetemi alapítvány és az Optima között kötött szerződésekre, illetve az ezekre a levelekre adott válaszokat is. Az utóbbiakban Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök a legkülönbözőbb érvekkel próbál magyarázatot adni a felelős gazdálkodást firtató kérdésekre, bár a legfontosabb ellentmondásokra valójában nem sikerül válaszolnia.

Csizmadia érvelése egyrészt arra alapul, hogy a szerződések megkötése idején, 2021-ben nem láttak a piacon 2,5 százaléknál jobban kamatozó befektetési lehetőséget, és akkor még nem tudták, hogy később ki fog lőni az infláció és ezzel a piaci kamatszint is. Másrészt szerinte az NJEA és az MNB-alapítvány közötti hosszú távú együttműködést figyelembe véve teljesen biztos befektetésnek tűnt az Optimának kölcsönadni a pénzt. A pénz visszafizetésére ráadásul a PADME Alapítvány is garanciát vállalt, így nem volt okuk kételkedni abban, hogy visszakapják a vagyonukat. (Mint később kiderült, ez a garancia nem sokat ért.)

Csizmadia ezenkívül azzal is érvelt, hogy bár a lengyel GTC részvényei valóban egyre kevesebbet érnek, ezek nem mutatják jól a cég értékét, mivel a tulajdonában lévő ingatlanok értéke nem csökkent, sőt inkább még nőtt is (Matolcsy György is ezzel érvelt az ÁSZ-jelentések megjelenése után). Ezzel támasztják alá azt az érvüket is, hogy az ÁSZ jelentésében foglaltakkal ellentétben szerintük igazából nem történt vagyonvesztés. Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen a GTC tulajdonában lévő iroda- és lakóházak valóban nem váltak köddé, és az értéküket sem vesztették el. Ettől viszont még sem az Optima, sem az NJEA nem juthat hozzá a cégébe befektetett pénzéhez, hiszen a tőzsdei árfolyamot nem tudják mesterségesen felnyomni, ha éppen eladják a részvényeiket.

Csizmadia azzal is érvelt, hogy bár az egyetemi alapítvány most készpénzben valóban nem tudja visszakapni az Optimának kölcsönadott pénzt, egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul járna, ha céges részesedéseket kapna helyette.

Az ÁSZ-nak ez az érvelés azért nem tetszett, mert az egyetemi alapítvány elvileg a fejlesztésre kapta a pénzt, lengyel részvényekből pedig nem olyan könnyű Kecskeméten Tudásvárost építeni.

A kecskeméti polgármesternek a melegek jutottak eszébe az elherdált milliárdokról

Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester az ÁSZ-jelentés megjelenése után napokig hallgatott, majd egy hosszú Facebook-poszttal jelentkezett. Ebben az ÁSZ megállapításait figyelmen kívül hagyva azt írta: „A baloldal egyenesen nekitámadt az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét és az ott dolgozók megélhetését. […] Aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja. Akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll, megvédi az ott tanuló diákokat, a dolgozókat, az eddig elért sikereket, valamint az egyetem további építését.”

Szemereynét az április 3-i kecskeméti városi közgyűlési ülésen a lemondását követelő molinókat tartó politikai aktivisták fogadták. Ő az ülés megnyitása után egy kollégájára bízta annak levezetését, és egy különterembe vonult, ahol rövid huzavona után megpróbált válaszolni a sajtó és a kecskeméti civilek, ellenzéki aktivisták kérdéseire. A több mint egy óráig húzódó akcióról a Kecsup kecskeméti portál tett közzé egy hosszú videót.

A videón Szemereyné részben kétségbe vonja az Állami Számvevőszék jelentésének megállapításait, nagyrészt azonban hárít, és arról beszél, hogy a valóságot későbbi vizsgálatoknak kell majd feltárniuk. „Számomra is nagy kérdés, miért tettek büntetőfeljelentést” – mondja a beszélgetés egy pontján, majd leszögezi, hogy minden releváns dokumentum az ÁSZ-nál van, és őt még nem kereste a nyomozó hatóság.

Szemereyné arról is beszél, hogy a helyzet áttekintésére megrendeltek egy független szakértői véleményt, amelynek az elkészülésére még várnak. Arra, hogy mikor és hogyan kaphatják vissza az egyetemi alapítvány pénzét, azt mondta: „Az alapítvány számára ajánlat érkezett, hogy hogyan és milyen körülmények között tudja visszaváltani a kötvényt. […] Ennek az ajánlatnak a kiértékelése zajlik úgy, ahogy önök kérik.” A beszélgetés egy másik pontján azt mondta: „Folyamatosan kapjuk a válaszokat és folyamatosan értékeljük azokat a felajánlott vagyonértékeket és pénzügyi javaslatokat, amelyeket letesznek az asztalra.”

Szemereyné arra is magyarázatot adott, hogy 2021. augusztus 9-én miért gondolta meg magát egyetlen nap alatt az NJEA felügyelőbizottsága a második 22,5 milliárdos kötvényjegyzés ügyében. Azt mondta, biztosítékokat kértek a kölcsön fedezetére, amelyeket végül azzal kaptak meg, hogy a PADME Alapítvány kötelezettséget vállalt az Optima kötvényeinek visszafizetésére.

A konkrétabb technikai és a felelősségét firtató kérdésekre azonban Szemereyné nem nagyon akart válaszolni. A közgazdász végzettségű polgármester a meghallgatás egy pontján azt mondta: „Ne haragudjanak! Én ezt a szakmai vitát ilyen mélységgel tényleg nem tudom tovább folytatni, mert nem én vagyok ebben szakértő.” Máskor leszögezte, hogy az az ő felelőssége a felügyelőbizottság részéről, hogy „a szerződésmódosítás szabályosan történjen meg” – utalva arra, hogy újratárgyalják az Optimával 2021-ben kötött szerződéseket, miután az nem tudja teljesíteni a vállalásait.

Szemereyné a szellemi és erkölcsi fölényét leginkább akkor tudta megvillantani, amikor a beszélgetés egy pontján az egyetemi vagyon elherdálásáról szóló kérdésre egy szolid homofób utalással válaszolt. Érvelése szerint az ő bátor döntésük eredménye, hogy ma egyetem van Kecskeméten, mert a 2010-es évek elején még csak főiskola volt, és az is a széthullás szélén állt a felsőoktatási átalakulás és a csökkenő gyerekszám miatt. Majd így folytatta az egyik kérdezőre nézve:

„Ha csökkenő gyereklétszám van – már most bocsánat, de önre nézek, a szivárványos pólójára –, ha csökkenő gyereklétszám van, akkor feltételezhető, hogy annyi egyetemi és főiskolai kapacitásra nincsen szükség.” A megjegyzés után egy férfi közbevetette, hogy a polgármester akár rá is nézhet, mert neki négy gyereke van, majd egy másik férfi, hogy neki három. Végül a szivárványos pólós nő megjegyezte, hogy heteroszexuális, amire a polgármester azt mondja, hogy nem akart az egyik forró témáról a másik forró témára áttérni.

Megkerestük az ügyben a kecskeméti városházát, az egyetemet, az egyetemi alapítványt, a Raw Developmentet és a Wepmark Holdingot, amennyiben választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla. Az MNB-üggyel legutóbb a 2026 című műsorunkban is foglalkoztunk, az adást itt lehet visszanézni.