Több szakellátást is szüneteltetnek a vidéki kórházakban

Hosszabb időre szüneteltetnek vagy teljesen megszüntetnek több egészségügyi ellátást egyes intézményekben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatai szerint négy vidéki és egy fővárosi kórházban is fennakadásokra vagy átszervezésekre kell számítaniuk a betegeknek.

A tiszavasvári Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központban április 10-től kezdődően, a „szükséges személyi feltételek átmeneti hiánya miatt”, a fül-orr-gégegyógyászat járóbeteg-szakellátást teljes egészében szüneteltetik. Az intézmény körzetébe tartozó települések lakóinak így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei oktatókórházba kell elutazniuk az ellátásért, ami tömegközlekedéssel akár másfél órába is telhet.

A Mezőtúri Kórház és Rendelőintézetben március 11-től kezdődően a „személyi feltételek átmeneti hiánya miatt” megszűnik az audiológiai ellátás. Az intézményben korábban heti három órában látta el szakorvos a betegeket, akiknek ezt követően a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hétényi Géza Kórház-Rendelőintézetbe kell ellátogatniuk ellátásért. 

A „szakmai minimumfeltételek átmeneti hiánya miatt” egészen 2026. március 14-ig szünetel a gyermek-tüdőgyógyászati szakrendelés a kecskeméti Meditres Egészségházban. A betegek a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban juthatnak ellátáshoz.

„Humánerőforrás-hiány miatt” 2026. március 10-ig szünetel a korábban 7 szakorvosi óra/hét időtartamban tartott urulógiai járóbeteg-szakellátás a Csurgói Járóbeteg-Szakellátó Központban. Az intézmény körzetébe tartozó 18 település lakosainak így a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházat kell felkeresniük a következő évben.

A Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben „átmeneti humánerőforrás-hiány” miatt április 15., 16., 17. és 22. napokon 20.00-tól reggel 08.00-ig nem tudják végrehajtani a sürgős, CT-berendezést igénylő vizsgálatokat. A betegeket a főváros környező kórházaiba, a szabad kapacitások függvényében szállítja át az Országos Mentőszolgálat.

47 másodpercenként egy új hiba – kritikus állapotban a magyar egészségügyi intézmények

Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési felügyelet igazgatója előadásában bemutatta, hogy a kórházi költségvetési felügyelőknek milyen tapasztalatai vannak a centrumkórházak és az országos intézmények a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági minisztérium elvárása szerinti vizsgálataik alapján. „Fájdalmasabb, amikor két miniszter várt tőlünk eredményeket” – fogalmazott az igazgató, majd hozzátette, alapos munkát végeztek kollégái, összesen 130 felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézménynél jártak. „Kiskórháztól nagykórházig gyakorlatilag mindenhol megjelent a felügyelet” – jegyezte meg, hozzátéve, munkájuknak köszönhetően 2021-ben 28 milliárd forintot, 2024-ben 20 milliárd forintot sikerült megtakarítaniuk az állami intézményeknek.

Mint rámutatott, leginkább a vidéki egyetemi klinikai központok a  konszolidáció  30 százalékát elviszik, az állami kórházakkal együtt 96 milliárd forintos tartozást egyenlített ki az állam februárban. Az intézmények sorában addig 8,5 milliárd forintot tett ki a legnagyobb adósság, múlt évben ugyanekkor 6,1 milliárdos, míg 2023-ban 2,6 milliárdos tartozás jelentette a kórházi rekordot.

Az adósságállomány minden hónapban 12-20 százalékkal növekszik, áprilisban az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott intézményeknél 39 milliárd, a klinikumokkal és egyéb intézményekkel együtt 50 milliárd feletti összegről van szó. Arra számítanak, hogy az idei évtől kedvezőbb lesz a helyzet azzal, hogy havonta 12,5 milliárd forintos többletforrásból gazdálkodhatnak a kórházak.