Az elmúlt időszak meghatározó témája nemcsak a világgazdaság, hanem Magyarország gazdaságának szempontjából a Donald Trump által bejelentett vámtarifák tervezett bevezetése volt. Bár az elnök jelenlegi állás szerint Kína kivételével – ahol az Egyesült Államok és az ázsiai ország egymásra licitál a kiszabott vámokkal – 90 napra felfüggesztette más országokkal szemben a tarifákat azért, hogy időt hagyjon a tárgyalásra, a gazdaságok felett tornyosuló sötét fellegek nem tűntek el.
Az amerikai vámintézkedések bejelentése után nem sokkal az Európai Bizottság is közölte, hogy készen állna válaszlépések bevezetésére – ez egy olyan lépés, amit a magyar kormány a kezdetektől fogva erősen ellenez. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a tervezett uniós csomag magyar megvétózása előtt is arról beszélt, hogy tiltakoznak ez ellen, mert szavai szerint a viszontvámok „18 milliárd forintos áremelkedést jelentenének”.
A külgazdasági és külügyminiszter a 18 milliárdos áremelkedés példájaként a kontaktlencséket vagy egyes kozmetikumokat említette; állítása szerint egyebek mellett ezen termékek ára szállhatna el a viszontvámok bevezetésével. A tárcavezető kijelentése kapcsán megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát kérdéseinkkel – amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Régi történet lehet a 18 milliárd forintos kijelentés alapja?
Egy 18 milliárd forintos áremelkedés egyáltalán nem elhanyagolható összeg, így kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan hogyan állna össze az a lista, amelyet az Európai Unió válaszul kivetne Amerikára, hogyha nem sikerül megegyezni a következő 90 napban egy kölcsönösen kedvezőbb vámrendszerről, és valóban élesedik a Donald Trump által eredetileg beharangozott 20 százalékos importtarifa.
Nos, a válaszintézkedések egy része még az előző Trump-adminisztráció idejére datálható. 2018-at írtunk, az Egyesült Államok és az Európai Unió közt fokozódtak a kereskedelmi feszültségek, mivel Amerika nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 25, illetve 10 százalékos vámot vetett az EU-ból származó acél- és alumíniumimportra.
Az erre válaszul érkező uniós tarifák számos amerikai terméket érintettek, köztük nem meglepő módon acél- és alumíniumszármazékokat, whiskyket, motorbicikliket, farmereket, cigarettákat, terményeket, ruházati cikkeket, dohányt – a teljes lista hosszúra rúg. Ezen, a 2018-as ellenintézkedési termékfelsoroláson tűntek fel olyan kozmetikai szerek, mint a szemfestékek és rúzsok.
A szépségápolási termékek vámtarifákkal célzása elsőre meglepő húzásnak tűnhet, ám annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy olyan amerikai óriáscégek, mint az Estée Lauder, a Revlon, a Maybelline vagy a több neves sminkmárkát, köztük a Rimmelt és a Max Factort is birtokló Coty számára Európa fontos piac. A tarifák hatására az amerikai gyártók termékeinek ára érezhetően emelkedett – ezt pedig a magyarországi fogyasztók is megérezhették, hiszen nem nagyon van olyan drogéria, amelyben például a Coty vagy a Maybelline termékeit nem lehetne megtalálni.
A 2018-as tarifákat 2020-ban újabb büntetőintézkedések követték, amelyeket az EU a Boeingnek nyújtott amerikai kormányzati támogatás miatt vezetett be – így már Donald Trump első elnöki ciklusa alatt is dübörgött a vámháborús adok-kapok. Az amerikai (és így a válaszul adott EU-s) tarifák felfüggesztése Joe Biden elnökségéhez kötődik 2022-ben. Így alakult ki az az alaphelyzet, amelyet Trump a második elnöki ciklusára megörökölt.
Nem békekötés, csak fegyverszünet
A 2018-as és 2020-as tarifákra az Európai Unió által tervezett, 2025-ös válaszintézkedések kapcsán érdemes úgy gondolni, mint a korábbi vámháború polcra rakott, ám szét nem szerelt fegyvereire – az a kezdetektől fogva nyilvánvaló, hogy részben ezek újraélesítésével vágna vissza Brüsszel, a felfüggesztett csomagok összértéke valamivel több mint 8 milliárd euró.
Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb európai kozmetikai vállalat vezérigazgatójának nyilatkozata egybecseng azzal, amit a magyar miniszter is mondott. Nicolas Hieronimus L’Oreal-vezér így fogalmazott: „az a kérésem azokhoz, akikkel Brüsszelben találkoztam, hogy nézzék meg a kereskedelmi mérleget, és ne tűzzék ki a piros zászlót egy olyan kategóriára, ahol többet veszíthetünk, mint amennyit nyerhetünk”.
Az Ursula von der Leyen által a Trump által beharangozott 90 napos haladékra válaszul bejelentett, szintén 90 napos halasztás emellett érinti az ellenintézkedések második felét is, amely 16 milliárd euró értékben szankcionált volna amerikai termékeket. Ezen a listán például a textíliák, a bőráruk, a háztartási gépek, a háztartási szerszámok, a műanyagok és a fatermékek, valamint olyan mezőgazdasági termékek szerepelnek, mint a baromfi, a marhahús, bizonyos tengeri herkentyűk, a diófélék, a tojás, a tejtermékek, a cukor és a zöldségek.
Honnan jöttek a kontaktlencsék?
A Szijjártó Péter által említett kozmetikai termékek árának potenciális emelkedésének okait tehát egyértelműen megtaláltuk a korábban életben lévő tarifák soraiban, az azonban a jelenleg nyilvános információk szerint nem teljesen egyértelmű, hogy a miniszter melyik válaszintézkedésre alapozza azon kijelentését, hogy kifejezetten a kontaktlencsék ára emelkedhet.
Bár a tervezett válaszlépések listáján szerepelnek olyan megvámolandó termékek, amelyek orvostechnikai eszközök néven vannak feltüntetve, egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kontaktlencsék, vagy a fő alapanyagukat adó hidrogélek és szilikon-hidrogélek kifejezetten a vámok hatálya alá tartozhatnának. Ráadásul az sem valószínű, hogy a kontaktlencsék piaca akkora lenne Magyarországon, hogy csak ez, valamint az említett kozmetikumok kiadjanak 18 milliárd forintot.
Összességében tehát valószínű, hogy amikor Szijjártó a 18 milliárdos áremelkedést említette, csak példaként emelte ki ezeket a termékeket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán elérhető adatok szerint a külkereskedelmi termékforgalom tekintetében az amerikai országokból (ide tartozhat az Egyesült Államok és Kanada is) legnagyobb értékben behozott, 986,93 millió forintos hányadot jelentő termékcsoportot a gépek és a szállítóeszközök jelentették 2024-ben. Azaz főleg az ilyen irányú ellenvámok bevezetését szenvedhetné meg igazán Magyarország.
