A javaslat szerint a KÁT-rendszerben működő termelők – akik a 2025-ban bejelentett inflációkövetés-felfüggesztés miatt súlyos veszteségeket szenvednek el – csatlakozzanak egy közös jogi kezdeményezéshez.

Mi a jogi probléma a KÁT-rendszerrel?

A KÁT-rendszer eredeti célja az volt, hogy inflációkövető, hosszú távon kiszámítható átvételi árat biztosítson a megújuló energiát termelőknek. A 2025-ös kormányzati döntés értelmében azonban az átvételi ár (47,04 Ft/kWh) 2029 végéig befagyasztásra került, azaz megszűnt az inflációkövetés.

• nem egyeztetett módon történt, miközben több ezer piaci szereplő számolt a korábban garantált feltételekkel,
• aláássa a jogbiztonságot és a beruházások kiszámíthatóságát,
• évente több százezer – akár milliós – veszteséget okoz az üzemeltetőknek,
• visszatartja az energiatárolási fejlesztéseket, és fékezi a zöld átállást.

Nem pereskedni, hanem megegyezni akarunk

Dr. Bálint Zsombor hangsúlyozta, hogy nem jogi konfrontáció, hanem konstruktív megoldáskeresés a cél. A jogászcsapat, amelynek tagja, részt vesz a kormányzati egyeztetések előkészítésében, és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel (MNNSZ) együttműködésben azon dolgoznak, hogy szakmai alapú kompromisszum szülessen a döntéshozók és az iparág között.

A megegyezés lehetséges irányai:

• az inflációkövetés legalább részleges visszavezetése a hosszú távú szerződésekbe,
• kompromisszumos piaci átmenet lehetőségének biztosítása,
• kompenzációs mechanizmus kidolgozása a már szerződött termelők számára,
• banki konzultációk támogatása, amelyek biztosítják a hitelezhetőség fenntartását.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség vállalja, hogy összegyűjti az érintetteket, és közös képviseletet vállal a döntéshozókkal folytatandó szakmai egyeztetéseken. Ehhez azonban minden érintett termelő együttműködésére szükség van. Az MNNSZ azt kéri, hogy minden KÁT-rendszerben működő, hátrányt szenvedett termelő csatlakozzon a kezdeményezéshez és küldjenek e-mailt az info@mnnsz.hu címre a cégük adataival és néhány mondatos helyzetleírással.