Lengyel Tamás leleplezte hogyan méri a Fidesz a szegénységi küszöböt, szerinte így készülnek a statisztikák

2025 minden kétséget kizáróan a forradalmi hangulat év: Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után, a kegyelmi ügy kirobbanásával szinte egy időben megjelent a harctéren Magyar Péter, azóta pedig a művészeti világ is mintha megoszlani látszana. Vannak egyértelműen nemzeti érzetű, illetve liberális alkotók, akik nem is félnek kiállni amellett, amiben igazán hisznek.

Az utóbbi idők történései felett Lengyel Tamás sem tudott elmenni szó nélkül.

 A régóta kormánykritikus Lengyel Tamás hétről hétre feldolgozza az aktuálpolitikai történéseket és ebből csinál humoros videókat. Legutóbb az egyik igen érdekes statisztikai adatról készített felvételt, amelyben az dolgozta fel, hogy a kormány szerinte hogyan is méri a szegénységi küszöböt.

Állítása szerint van némi bunda a dologban, ugyanis a statisztikákban sem bízik, amik igyekeznek a kormány javára forgatni a dolgokat, így szerinte nemes egyszerűséggel csak húztak egy vonalat, hogy ne legyen több szegény, ezzel pedig az ország problémái meg vannak oldva.

Mit jelent a szegénységi küszöb és mit jelent ez Magyarországra levetítve?

A szegénységi küszöb egy statisztikai mérőszám, melyet a hazai politika szívesen alkalmaz, ez pedig azt jelzi, hogy mekkora jövedelemnél húzódik az a határ, amely alatt élő személyeket vagy háztartásokat szegénynek tekintik. Magyarországon - az Európai Unió gyakorlatához igazodva -  az úgynevezett relatív jövedelmi szegénységi küszöböt alkalmazzák, amely a medián ekvivalens jövedelem 60%-ában van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy minden évben kiszámítják az összes magyarországi háztartás jövedelmének középértékét (medián), majd ennek 60%-át veszik alapul: akiknek a jövedelme ennél kevesebb, azok a szegénységi küszöb alatt élnek.

Az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján például 2022-ben a szegénységi küszöb havi értéke Magyarországon körülbelül 142 000 forint volt egy egyedül élő felnőttre levetítve. Ez az összeg az egy főre jutó, adózás utáni, úgynevezett ekvivalens (fentebb jelölt) jövedelmet jelöli, amely figyelembe veszi a háztartás méretét és összetételét is. Egy kéttagú háztartás esetében például nem kétszer, hanem másfélszer ennyivel számolnak, mert a közös költségviselés miatt csökken az egy főre jutó megélhetési költség.

Fontos megkülönböztetni a szegénységi küszöb fogalmát a létminimumtól, ami azt mutatja meg, hogy mekkora az a jövedelem, amely a legalapvetőbb szükségletek kielégítéséhez (élelmezés, lakhatás, egészségügy, közlekedés stb.) elegendő. A KSH 2015 óta hivatalosan nem publikál létminimum-adatokat, ám független szakértők és kutatóintézetek továbbra is próbálnak erről becsléseket adni. A létminimum értéke rendre magasabb, mint a szegénységi küszöbé, így azok is nélkülözhetnek, akik hivatalosan nem számítanak szegénynek.

A szegénységi küszöb tehát nem egy abszolút mutató, hanem egy társadalmi viszonyítási pont, amely azt vizsgálja, hogy egy személy vagy háztartás jövedelme mennyire tér el az átlagostól. Mivel ez minden évben változik az általános jövedelmi viszonyok függvényében, ezért dinamikusan kell értelmezni: nem fix összegről van szó, hanem az adott évre jellemző társadalmi középértékhez viszonyított arányról.

Lengyel tamás erről így nyilatkozott, a burkolt Fidesz kritikát itt nézhetitek meg:

_{Forrás: ksh.hu, ec.euopea.hu}