Hullámvasúton az építőipar – ágazati kitekintő

Az építőipar meghatározó folyamatai:
2025. februárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,5%-kal kisebb volt az építőipari termelés volumene. Az ágazatokat nézve: az épületek építésénél 11,2%-kal kisebb, az egyéb építmények építésénél 44%-kal nagyobb volt a termelés volumene (a nagyon alacsony tavalyi bázis miatt). A legnagyobb súlyú ágazatnál, a speciális szaképítésnél 10,9%-os volt a visszaesés.
Havi alapon nézve februárban eltűnt az év elejei emelkedés, mivel a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,3%-kal mérséklődött a januári adathoz képest.
A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak:
Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 1,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 6,9%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 8,9%-kal nagyobb volt a 2024. februárinál.
Ezzel szemben a megkötött új szerződések volumene 15,5%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12%-kal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 32,9%-kal visszaesett (előző évi magas bázis miatt) az egy évvel korábbi adathoz képest.
Az idei első két hónap a magas bázis miatt 7%-os visszaesést mutat az építőipar termelési volumene éves alapon.
Kilátások a teljes ágazatot nézve:
2025 második felében már érezhető élénkülésre számítunk, mindezt támogatja, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 pontja közül 10 kapcsolódik a lakáspiachoz és építőiparhoz, mely által a szektor egy lendületet kaphat, ami a jelenlegi trendből való kilábaláshoz szükséges (friss információk alább, az alágazati kilátásoknál találhatók).
Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat, leginkább a KKV szektorban. A korábban kibocsátott magas kamatozású állampapírok utáni kamatkifizetések, illetve a lejáratok és visszaváltások pedig az ingatlanpiac felé terelheti a befektetéseket, ami szintén élénkítően hathat az építőiparra. Ugyanakkor az ágazat helyzetét a pénzügyi források alacsony szintje nehezíti az EU támogatások hiánya miatt, így az állami és önkormányzati beruházások is csak korlátozott volumenben tudnak megvalósulni.
Rövidtávú kilátások alágazatonként:
Infrastrukturális építés: Az állami megrendelések 2022 csökkenő trendet mutatnak a szektorban, állami oldalról 2025-ben az útépítések terén jelentkezik bővülő beruházási igény.
Input anyagok és termékek: A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az Új Gazdasági Akcióterv számos intézkedése támogathat. A kormány célja 2027-re 48%-ról 40%-ra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Már látszik egy kis fellendülés, a forgalom enyhén emelkedett az építőanyag-kereskedőknél, ahol a falazóanyagok és a hőszigetelő anyagok körében volt a legnagyobb növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Az ÉVOSZ az éves építőanyag árváltozást 5-6% közé prognosztizálja, terméktől függően. A KSH adatai alapján a lakásépítési költség index éves növekedési üteme 2024 Q4-ben 5,1% volt, ezen belül az anyagköltségé 3,5% volt. A korábbi évek tapasztalata szerint február–márciusban, majd második lépcsőben ősz környékén nyúlnak hozzá az építőanyag-gyártók az építőanyagok árához (az importbeszerzésektől, így az euró-forint árfolyamától nagyban függ a gyártók és kereskedők árképzése).
Lakó- és nem lakóépület építése: Éves szinten a lakásépítések száma nagyot esett: 2024-ben 13.295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban. Az építési engedélyek csökkenő trendjéből következik, hogy csak lassú fordulat várható az épített lakások számában és elhúzódó kilábalásra számítunk. Ugyan 2025-ben kisebb emelkedés jöhet a lakásépítések számában, de ezek maximum 10%-kal haladhatják meg a 2024-es alacsony számait melyet az új lákásáfa szabályozás, illetve az új lakásfejlesztési tőkeprogram támogat. A Lakhatási Tőkeprogram március 17. és 24. között meghirdetett pályázatára, mely része az Új Gazdaságpolitikai Akciótervnek, 20 piaci alapkezelő 23 alapja jelentkezett, összesen 393 milliárd forint tőkeigénnyel. A kétszeres túljelentkezés miatt 100 milliárd forinttal megemelt, 300 milliárd forintos keretösszeggel indult el a program, ezzel 5 éven belül 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá. A 2025 januárjában indított Otthonfelújítási támogatásra (mely szintén része az Új Gazdaságpolitikai Akciótervnek) az Energiaügyi Minisztérium adatai alapján 2025 április közepéig 5700 kölcsönkérelmet nyújtottak be 32 milliárd forint értékben, és 1200 sikeres pályázó több mint 4 milliárd forintot már meg is kapott. Az MBH Elemzési Centrum negyedik negyedéves elemzése átfogó helyzetképet ad az ingatlanpiac jelenlegi állapotáról és az ágazat előtt álló kihívásokról.
Mérnöki tevékenység: Teljesítménye erősen összefügg a kivitelező alágazatok teljesítményével, de a mérnöki alágazat korábban érzékeli az ágazatot érintő tendenciákat, mint a gyártó és kivitelező alágazatok. Egy tavaly október óta hatályos kormányrendelet értelmében január 15-től minden építőipari tervezőnek és kivitelezőnek kötelezően rendelkeznie kell felelősségbiztosítással.