Kérdésre válaszolva megígérte, hogy tisztázza az orosz védelmi minisztériummal, mikor jár le pontosan a március 18-án este harminc napra meghirdetett moratórium.

Hirdetés

Közölte: a közeli napokban nem várható, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között ismét telefonos kapcsolatfelvétel történjen. Az eddig megbeszéléseket „nagyon-nagyon pozitívan” értékelte. Hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti gazdasági együttműködés óriási potenciált hordoz magában és stabilizáló szerepet játszhat az egész világ számára.

A szóvivő nem nevezte meg az időkeretét annak, hogy mikorra várhatók konkrét javaslatok az ukrajnai rendezésről. Mint mondta, még nincsenek egyértelmű körvonalai a békemegállapodásnak, de Moszkva és Washington részéről megvan a politikai akarat arra, hogy rendezés felé haladjanak.

Peszkov azzal vádolta meg az európai országokat, hogy Oroszország és az Egyesült Államok békékéért tett erőfeszítéseivel párhuzamosan „továbbra is a háború érdekében dolgoznak, és minden lehetséges módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tovább támogassák Ukrajnát és a kijevi rezsimet a háború folytatására irányuló törekvésében”.

Korábban írtuk

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapban kedden megjelent interjújában egyebek között szintén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, ellentétben az európaiak, elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia és a balti országok vezetésének, valamint az EU és a NATO néhány más tagállamának „nekivadultságával”, igyekszik megérteni az ukrajnai problémát, és „mindenekelőtt megérteni a helyzet kiváltó okát, amely Washington-Brüsszel tetteiből fakad, akik a 2014. februári alkotmányellenes (kijevi) államcsíny megszervezésével és pénzelésével hatalomra juttatták a jelenlegi ukrajnai rezsimet”.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója, akit kedden Minszkben fogadott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, újságíróknak kijelentette, hogy a rendezésnek magában kell foglalnia Ukrajna nukleáris fegyverektől mentes, semleges státusát, az ország demilitarizálását és a nácitlanítását, a 2014 után bevezetett összes diszkriminatív törvény hatályon kívül helyezését és Oroszország jelenlegi határainak elismerését. Nariskin azt is elmondta, hogy elsősorban Lengyelország és a balti államok szenvednék meg, ha a NATO agressziót követne el az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam ellen.

Peszkov reagált Kaja Kallas uniós kül-és biztonságpolitikai főképviselőnek az EU tagországaihoz és tagjelöltjeihez intézett figyelmeztetésére is, miszerint „következményekkel” kell számolniuk, ha képviseltetik magukat Moszkvában a náci birodalom felett aratott győzelem napján, május 9-én megrendezendő katonai díszszemlén. Kallas felszólította őket, hogy hogy az európai támogatást kifejezve minél többször utazzanak Kijevbe.

„Figyelünk a nagyon-nagyon kemény kijelentéseire. Nem tartjuk őket helyesnek”

– mondta.

Peszkov szerint Európában „vannak olyan államok, amelyek elutasítják az ilyen retorikát. Hangot adott véleményének, hogy Kallas kijelentését azoknak a szuverén országoknak kell értékelniük, amelyeket megfenyegetett.

A szóvivő hangsúlyozta: a Kreml örömmel lát mindenkit Moszkvában május 9-én, aki kész megosztani ”ennek a napnak a büszkeségét és örömét„ Oroszországgal.

”Különösen fontos ez most, amikor a nácizmus újból beköltözött Európába, és amikor nem látjuk Európában az egyöntetű akaratot az azonnali felszámolására„

– fogalmazott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke keddi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az ”elborult ruszofób„ Kallas az uniós országokhoz és tagjelöltekhez intézett ”ultimátuma„ a tisztelet megsértése azok emlékével szemben, akik feláldozták magukat, hogy megmentsék a világot a fasizmustól.

”Kallast el kell távolítani hivatalából, és az ENSZ nemzetközi bírósága elé kell állítani„

– írta Vologyin.

A május 9-i díszszemlére szóló meghívást az uniós külügyi tisztségviselő által figyelmeztetett országok közül korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök fogadta el.