Különös üzengetés alakult ki Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak eltűnt pénze ügyében.
Mint arról beszámoltunk, az üggyel kapcsolatban Matolcsy Ádám a Telexnek válaszolt, többek között azt is írta, hogy „senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, hiszen továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök”, illetve védelmébe vette apját, mondván ő korábban egy interjúban meg is magyarázta, hogy mi történt, és hogy az ÁSZ valójában rosszul számolt, mert a jegybaki alapítványok pénzéből vett GTC ingatlanfejlesztő cég értékét szerinte nem a részvények ára szerint kellene száámítani, hanem a tulajdonában lévő eszközökkel, így az ingatlanokkal is.
Matolcsy Ádám azt is írta, hogy „a lejáratási kísérleteket – melyeket magam igencsak méltatlannak tartok édesapámmal szemben – elsősorban gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítom, de még az ilyen szembenállás sem ad alapot arra például egy Állami Számvevőszéknek, hogy szakmaiatlan tartalmú jelentéssel tévessze meg a közvéleményt.”
A cikk után az ÁSZ reagált Matolcsy Ádám kijelentéseire, és azt írta a Telexnek: „Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.”
Az ÁSZ arról ír, hogy a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget „az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt (még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta”.
Azt is írták, hogy a Matolcsyék által javasolt értékszámítási mód ebben az esetben nem megfelelő: „Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer – például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt – teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére”.
Az ingatlanvagyon beszámítása az értékbe már csak azért sem áll meg az ÁSZ szerint, mert az alapítványi vagyont kezelő Optimának 90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie. „Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével.”
Mint ismert, az MNB 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot különböző, elvileg közhasznú célokra, de már ekkor különös célokra költötték a pénzt; majd az alapítványok 2019-ben lényegében egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be. Az alapítványi vagyon kezelésére 2015-ben egy külön cég jött létre, az Optima Befektetési Zrt., amely bevásárolta magát két külföldi ingatlancégbe (a GTC-be és az Ultima Capitalba), amelyek végül komoly veszteségeket termeltek, a különféle ingatlanügyekkel pedig mintegy 200 milliárd forintnyi vagyon veszett el.
Matolcsy Ádám (és baráti köre) úgy jön a képbe, hogy a GTC többek között felvásárolta az ő, amúgy hitelekből megszerzett ingatlanbefektetéseiket is, de az MNB-hez kötődő beruházásokban is ők voltak a kedvezményezettek, ennek köszönhetően milliárdos vagyonokra tettek szert, luxusautókkal furikáztak, luxusingatlanokban laktak, stb.
Bár erről számos cikk született korábban, az ÁSZ csak azután publikálta az erről szóló jelentését, hogy Matolcsy György távozott a jegybank éléről.
