A Politico cikke szerint megtalálták a megoldást az uniós kormányok arra, miként akadályozzák meg, hogy Magyarország megvétózza a további vagy meghosszabbított szankciókat Oroszország ellen.
A lap hat uniós diplomatára hivatkozva azt írja, hogy legalább hat uniós kormány azt szorgalmazza, hogy az Oroszország elleni, eddig uniós szintű szankciókat helyi szabályozásokká alakítsák át. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy Magyarország elvesztené zsarolási képességét a szankciókkal kapcsolatban. Eddig bármilyen új szankció bevezetése az uniós kormányok egyhangú döntéséhez volt kötve, ahogy a szankciók hathavonta esedékes megújítása is.
„Mindannyiunknak – tagállamoknak és intézményeknek egyaránt – úgy kell hozzáállnunk a kérdéshez, hogy tudjuk, elképzelhető, hogy a szankciók nem lesznek megújítva – mutatott rá egy neve elhallgatását kérő diplomata, aki rálát a bizalmas tárgyalások állására. – Biztosítanunk kell a szankciós rezsim ellenállóképességét.”
Ugyan nem minden kormányzat nyitott az ötletre, ha elég sok állam, köztük néhány kulcsfontosságú ország megteszi ezt a lépést, akkor az igencsak elveheti egy jövőbeli magyar vétó erejét – és ezzel a magyar kormány tárgyalási pozícióit is jelentősen gyengítené.
A Politico információi szerint most olyan államok is erősen fontolgatják, hogy csatlakoznak a terv végrehajtásához, amelyek korábban vonakodtak bármilyen, nem EU-s „esernyő” alatti szankciók bevezetéséhez Oroszország ellen. (Kétoldalú szankciókat eddig csak néhány, zömében az orosz határok mentén fekvő állam vezetett be, például Finnország vagy a balti államok.)
Jön a következő kör
Januárban az Orbán-kormány órákkal a szankciók meghosszabbításának határideje előttig húzta a megújításuk engedélyezését, és ezzel többmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyon került néhány órára attól, hogy újra Moszkva rendelkezhessen felette. A hírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter volt az, aki a háttérben szólt a magyar vezetésnek, hogy engedje el a vétót az utolsó pillanatban.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn ültek össze Brüsszelben, hogy egy újabb – a nyílt orosz támadás óta immár a 17. – szankciós csomagról tárgyaljanak. Szijjártó Péter rögtön a tárgyalások után közölte, Magyarország ellenez minden, az orosz energiaimportot érintő szankciót, illetve megvétózna egy olyan kezdeményezést is, hogy az uniós kiképzési program egy részét Ukrajnába telepítsék.
Lehetséges azonban, hogy ez már nem lesz elég ahhoz, hogy megakadályozza az uniós lépéseket – még ha azok tagállami szinten történnek is.
„Igen, ha a megszokott bajkeverő [Magyarország], újra nagy problémákat okoz, akkor lesznek módszerek ezt kikerülni. Elmondhatom, hogy ha egy bizonyos tagállam megpróbálja ezt [blokkolni a szankciók megújítását], az nagyon súlyos helyzet lenne” – fogalmazott egy másik uniós diplomata.
Megint egy másik tisztviselő szerint már a Magyarországot megkerülő lépések „jogi előkészítése” zajlik, de figyelmeztetett arra, hogy egyes országoknak nincs lehetőségük a szankciókat tagállami szintű szabályozásba foglalni, mások pedig azon aggódnak, hogy a közös front megbontása rossz üzenet lenne, a szankciók pedig gyengébbek lennének, ha nem közös, uniós szinten maradnának érvényben.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Egy másik vonalon az a kezdeményezés is egyre több figyelmet kap, amely Magyarország szavazati jogának a jogállamisági helyzetre való hivatkozással történő felfüggesztését célozza. Az új, keményebb fellépést szorgalmazó német koalíciós kormány is hajlandó lehet ebben az irányban is lépéseket tenni.
Súlyos kérdések
Magyarország szavazati jogának elvétele drasztikus megoldás lenne, ám uniós szinten, a jövőben is alkalmazható, hosszú távú megoldást jelentene a problémára, míg a vétó megkerülését sokan az unió gyengeségének jeleként értelmeznének.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint azonban az sem lenne a legjobb út, ha megszüntetnék azt a követelményt, hogy az uniós külpolitika fontosabb ügyeiben mind a 27 ország egyetértésre jusson.
„Ha nincs meg a lehetőséged, hogy vétózz alapvető érdekeid védelmében – ez nemcsak Magyarországról szól, sok más államnak is vannak ilyen érdekei –, úgy vélem, Európa könnyen válhat sokkal gyengébbé”
- mondta Lipovsky a hétfői tanácsülés előtt, és hangsúlyozta, inkább politikai megoldást kellene találni a jogi lépések helyett.
Azonban egy megint másik uniós diplomata szerint túl sok forog kockán ahhoz, hogy Magyarország ellen ne lépjenek valamit.
„Orbán az izolációt és az illiberális demokrácia útját választotta az EU – és végső soron Magyarország – érdekei ellenében. Sok lehetőséget kapott, de visszautasította a kinyújtott kezeket. Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy egy olyan emberrel kelljen megtárgyalgatni, aki a dolgokat homlokegyenest ellenkezően látja, mint mindenki más.”