Itt az újabb kormányzati beavatkozás, azonban most valami történt a háttérben

shutterstock 2422664403
2025.04.15. 14:43
A kormány nyomására a bankok önként csökkentették a lakossági díjaikat. A bankszektor az elmúlt két évben rekordnyereséget ért el, miközben jelentős és pluszterheket róttak pénzintézetekre. Míg a 2024-ben több, a banki jövedelmezőséget is érintő kormányzati intézkedést meghosszabítottak, addig a Magyarországon működő neobankokra ezek a szabályok nem vonatkoznak. A másik ellentmondás pedig az, hogy a kormány úgy szeretne nagyobb növekedést a bankszektor segítségével, hogy közben folyamatosan beavatkozik.

Április első napjaiban derült ki, hogy a kormány utolsó figyelmeztetése után a bankok úgy döntöttek, maguktól kezdenek a költségek mérséklésébe. A nemzetgazdasági miniszter a bejelentést megelőzőn hetekig egyeztetett a pénzintézetekkel, világossá tette, hogy a családok védelme érdekében elvárja az önkéntes árcsökkentést. Ennek megfelelően jelentették be egymás után a kereskedelmi bankok, hogy felülvizsgálták a lakossági bankszámlákra és betéti kártyákra vonatkozó díjaikat. Így mérsékelik a számlavezetéshez kapcsolódó lakossági tarifáikat.

Közben a kormányzati kommunikáció szerint a hazai versenyképesség növelésének egyik záloga pont a bankszektor. Ez az a szektor, amivel a kormány a gazdaságot fűteni szeretné, illetve az olcsó hitelezés mellett kardoskodik. Ennek ellenére a magas kamatlábak megjelenése óta folyamatosan beavatkozik a kabinet a működésükbe. Elég csak a kamatstopra vagy az extraprofitadóra gondolni, az előbbivel kapcsolatban a Bankszövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az intézkedés rontja Magyarország versenyképességét. Félreértés ne essék: nem a rekordokat döngető bankszektor védelme a célunk, pusztán ezt az ellentmondást szeretnénk jobban kibontani.

Hatalmas eredményeket értek el

Érdemes ezt a történetet az elejétől kezdeni. 2021-ben és 2022-ben 10 százalék közeli, kissé az alatti sajáttőke-arányos adózott eredményt ért el a bankszektor – a külföldi leányvállalatok eredményei nélkül, de az általuk a belföldi bankoknak megfizetett osztalékkal együtt. Míg 2023-ban és 2024-ben 20 százalékot elérő volt a sajáttőke-arányos eredmény, 2021-ben a 200 milliárd forinttal javuló kamateredmény és a 130 milliárd forinttal alacsonyabb kockázati költség volt az eredményjavulás fő forrása.

Oszlay András, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022-ben már csak az elsősorban a hozamkörnyezet emelkedése miatt 670 milliárd forinttal javult a kamateredmény, ami ellensúlyozta a kockázati költségek 380 milliárd forintos emelkedését. Utóbbi a gazdasági környezet romlása, valamint új kamatsapkák és moratóriumok bevezetésének várható veszteségeire megképzett fokozott céltartalék- és értékvesztésképzést tükrözi, továbbá az abban az évben bevezetett extraprofitadó 210 milliárd forintos mértékét.

A 2023-as megugrásban a kamateredmény további 500 milliárd forintos javulásán túl egy 300 milliárd forintos átértékelési nyereség játszott szerepet. Ezt „fair value” hatásként is szokták emlegetni, mert bizonyos követeléseket, például a babaváró hiteleket kötelezően, az eredménnyel szemben, valós értéken kell nyilvántartani. Emellett a nem romló hitelportfolióra és a reálgazdasági kockázatok enyhülésére tekintettel a kockázati költségek is alacsonyabbak lettek 400 milliárd forinttal.

2024-ben a kamateredmény ugyan 100 milliárd forinttal már romlott, de 140 milliárd forinttal magasabb volt az osztalékeredmény 2023-hoz képest. A kereskedési eredmény közel 400 milliárd forinttal lett kedvezőbb, és bár a működési költségek 150 milliárd forinttal nőttek, állampapír-vásárlások révén a hitelintézeteknek több mint 90 milliárd forinttal alacsonyabb extraprofitadót kellett befizetniük. Tehát ez a háttere annak, hogy a bankszektor tavaly minden idők legmagasabb nyereségét érte el,

a konszolidált eredmény 2007 milliárd, míg a nem konszolidált profit 1632 milliárd forintot tett ki.

Fontos itt hozzátenni, hogy 20 százalékot megközelítő sajáttőke-arányos nyereséget a régióban a magyaron kívül a román hitelintézeti szektor realizált 2023–2024-ben, de a cseh, lengyel és szlovák bankszektor is 10-15 százalék közötti sajáttőke-arányos megtérüléseket jegyzett.

Oszlay András felhívta arra a figyelmet, hogy a módosított mérlegfőösszeg arányában fizetendő szektorális különadó a 2020. évi 55 milliárd forint körüli értékéről 2024-ig lépcsőzetesen 100 milliárd forintra emelkedett. És itt gyorsan jegyezzük meg, hogy

a bankok aggregált mérlegfőösszege 2018-ról 2022-re több mint 80 százalékkal bővült.

A bevezetett extraprofitadó 2022-ben és 2023-ban 210-220 milliárd forintos, 2024-ben 130 milliárd forintos terhet jelentett, a Szanálási és Betétbiztosítási alapokhoz való kötelező hozzájárulás mértéke 2021–2023 között nagyjából 80 milliárd forint extra terhet jelentett. Ezen terhek nélkül

  • 2021-ben 80 milliárd forinttal (16 százalékkal),
  • 2022-ben 310 milliárd forinttal (62 százalékkal),
  • 2023-ban 320 milliárd forinttal (22 százalékkal),
  • 2024-ben az új illetve megemelt tranzakciós illetékek részleges tovább nem háríthatóságát is figyelembe véve 250-260 milliárd forinttal (15 százalékkal) érhetett volna el elméletileg nagyobb eredményt a hitelintézeti szektor.  

„A hitelintézetek a korábban a világjárvány negatív hatásait ellensúlyozó jelentős jegybanki forrásjuttatások révén nagyon erős forintlikviditással rendelkeztek, ennek szabad részén a megemelkedett hozamkörnyezetben jelentős nyereséget realizáltak. Erre számos más európai országban is vetettek ki különadót az ottani kormányok, de azok jellemzően alacsonyabb mértékűek voltak, és ami a legfőbb, világosan kommunikált átmeneti időszakon keresztül voltak érvényben” – hívta fel erre a figyelmet az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.

Ezzel szemben Magyarországon már korábban is jellemző volt, hogy a mértékükben is magas szektorális extra terheket nem vezették ki az eredetileg ígért időpontban.

„Valójában tehát a magyar bankszektor elbírta ezeket az új terheket, ezek mellett is rekordprofitokat ért el 2023-ban illetve 2024-ben, miközben a hitelezési kapacitásai sem romlottak. A probléma inkább azzal van, hogy ezek a terhek hajlamosak állandósulni, ami viszont már érdemben mérsékelheti a bankok kockázatvállalását, és ezáltal gátolhatja a gazdaság szereplőinek optimális mértékű és szerkezetű hitelezését.” Oszlay András szerint emellett nehezebb helyzetbe hozza a bankokat az adók hatálya alá nem tartozó nem banki pénzügyi szolgáltatókkal szemben.

És mi lesz a neobankokkal?

Bár tavaly kimagasló eredményt ért el a hitelintézeti szektor, az eredmény javulása alapvetően nem a klasszikus kereskedelmi banki alaptevékenységekhez köthető. Ha jobban megnézzük a számokat, akkor számos egyedi vagy hosszabb távon nem fenntartható tényezőnek volt jelentős szerepe a profit alakulásában. Ezek kiszűrésével tavaly a számvitelinél 460 milliárd forinttal alacsonyabb lenne az adózott nyereség.

Bevételi oldalon a leginkább külföldi leánybankok teljesítményét tükröző osztalékeredménnyel, a babaváró és csok plusz hitelek átértékelődési hatásával („fair value” hatás), valamint a közös vállalkozásokban meglévő befektetések kivezetéséből származó nyereséggel szükséges korrigálni az eredményt. Emellett ráfordítási oldalon a szektorális különadó és az extraprofitadó mellett a fennálló kamatstopok miatti átminősítések hatását érdemes kiszűrni az eredményből.

Oszlay András az Indexnek azt is kiemelte, 2024-ben több, a banki jövedelmezőséget is érintő kormányzati intézkedés került meghosszabbításra vagy módosításra. Így például a jelzáloghitel-kamatstop 2024 második féléves meghosszabbítása az MNB számításai szerint 34 milliárd forint kamatbevétel-kiesést eredményezhetett ebben az időszakban, az első félévi 51 milliárd forint után.

Az extraprofitadó esetében év közben módosultak az adókedvezmény feltételei. Emellett év közben megemelésre került a tranzakciós illeték kulcsa is, és módosult azoknak a tranzakcióknak a köre, melyek után felszámításra kerül, úgy, hogy a lakossági szegmensben a bankoknak nem volt lehetősége a teher továbbhárítására. A 2023. októbere és 2024 júniusa között élő THM-plafon átlagosan 1-1,5 százalékponttal csökkenthette az új piaci lakáshitelek kamatait. Fontos kiemelni:

a Magyarországon működő neobankokra ezek a szabályok nem vonatkoznak, így a hagyományos bankok egyfajta hátrányban vannak velük szemben.

Itt gondoljunk a bank- és extraprofit adóra, a magyar nyelvű ügyfélszolgálatra, vagy az itthon szigorúbb adatkezelési szabályoknak való megfelelésre (a kamatstop-intézkedések jelenlegi termékpalettájukat tekintve nem relevánsak rájuk nézve).

„A legjelentősebb Magyarországon működő bankok többsége külföldi tulajdonban áll. A hazai kormányzati politika egyik fontos célkitűzése, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban meghatározó magyar tulajdoni arány legyen. Ez azért fontos, mert egy esetleges gazdasági válság idején – mint tapasztalhattunk – a külföldi tulajdonú pénzintézeteknek más érdekeik vannak, és a saját/hazai működésüket helyezik előtérbe, korlátozhatják a hitelezést, akár kivonják befektetéseiket” – összegezte Oszlay András.

A helyi tulajdonú bankok viszont nagyobb áldozatokat hajlandóak hozni a gazdaság támogatása, a vállalkozások vagy a lakosság finanszírozása érdekében, mindemellett a keletkezett profit is az országban marad. Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kiemelte:

A hazai bankszektor elkötelezett a gazdaság élénkítése mellett, az említett terhekkel és a már kivezetett egyéb intézkedésekkel (vállalati kamatstop, moratóriumok) a bankszektor jelentős szerepet vállalt a közteherviselésből. De mostanra üdvözlendőbbnek tartanánk, ha a hitelintézetek mindinkább a hiteleken keresztüli járulhatnának hozzá a gazdaság élénkítéséhez: ezt példázza a bankok önkéntes részvétele a THM-plafonokban.

Végezetül fontos kiemelni, hogy az MNB rendszeres negyedévenkénti banki konjunktúrafelmérései alapján a szabályozási környezet változásai az egyik legnagyobb kockázatot jelentik a banki üzletmenet, illetve tervezés/eredmények szempontjából. A kormány formailag egyeztet ugyan a bankokkal a Bankszövetségen keresztül, de valójában a bankoknak annyi lapot osztanak, hogy megpróbálhatják minimalizálni a várható veszteségeket, elmaradó bevételeket.

(Borítókép: Shutterstock)