Üzent az ÁSZ Matolcsyéknak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant

Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, a lejáratási kísérleteket elsősorban apja gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítja. Matolcsy Ádám az elmúlt napokban írásban több kérdésünkre is válaszolt, többek között azt írta, minden jövedelme legális, nem él életvitelszerűen Magyarországon, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, mert továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.

Az ÁSZ azt, hogy valóban politikai lejárató kampány-e az egész ügy, továbbra sem kommentálta (ezzel kapcsolatban a cikkünk megjelenése előtt is kerestük a sajtóosztályt), de a cikk publikálása után hosszan reagált Matolcsy Ádámnak azokra a kijelentéseire, miszerint a jegybanki vagyon megvan, és a számvevőszék rosszul végezte el a becslést.

„Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.”

Az ÁSZ arról ír, a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget „az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt (még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta”.

„Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer – például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt – teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére”, írja az ÁSZ. A számvevőszék emlékeztet, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optimának 90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie.

„Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével.”

Miről szól a vita?

Az ÁSZ és Matolcsyék között vélhetően többféle vita is lehet, amire most az Állami Számvevőszék reagált, alapvetően módszertani kérdés. Egy cég értékét többféle módszertan alapján is fel lehet értékelni, tőzsdei cégeknél azonban egyszerűsödik a helyzet, hiszen alapvetően az aktuális részvényár jelenti a kiindulópontot. Az ÁSZ a PADME-ról szóló ellenőrzésében a GTC esetében (ebbe a lengyel cégbe szállt be az Optima) a cég értékét a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, és ez alapján vonta le azt a konklúziót, hogy óriási vagyonvesztés történhetett a jegybanki alapítványi vagyonban. Az ÁSZ jelentésének egyik központi eleme, hogy az Optima már eleve indokolatlan felárral vette meg a tulajdonrészét, de a vásárlás után a részvények árfolyama tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent a számvevők becslése szerint.

Matolcsy Ádám és Matolcsy György szerint viszont az ingatlanos tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. A volt jegybankelnök az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt, „érthetetlen szakmaiatlanságra vall” a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Matolcsy érvelése szerint ezzel a módszertannal nézve a jegybanki alapítványi vagyon nemhogy megvan, az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot – erre reagált az ÁSZ azzal, hogy elég nehéz 127,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont eladni, hogy aztán abból lehessen fedezni a hitel visszafizetését.

Mindeközben Varga Mihály, a jegybank új elnöke kedden bejelentette, hogy „a profiltisztítás érdekében” kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál, megszüntetik a vagyonkezelő alapítványokat. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

• a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
• a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
• illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt már a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36 is arról számolt be, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.

Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogyan jelölte meg a kormány az egész ügy főkolomposának az Európai Központi Bankot, itt írtunk. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük.