Az árakat kitakarva küldte el a Filmintézet a fóti díszletváros bérleti szerződéseit

Elküldte a Petőfi-film díszleteivel kapcsolatos szerződéseket a Filmintézet, csak épp a legfontosabb részletet, az árakat takarták ki. Az NFI dokumentumai arra utalnak, hogy a Most vagy Soha! bemutatása óta három produkció készítői bérelték ki a milliárdokból épült díszletvárost, köztük külföldi filmstúdió is.

A több mint 7 milliárd forintból készült Most vagy soha! díszletvárosáról április elején mutattunk be cikket és drónfelvételt. A riport apropóját a producer, Rákay Philip bejegyzése adta, aki azt mondta,hogy a film rekordmagas árának közel felét a fóti díszletvárosra – a ’48-as Pest-Budát felidéző utcákra – költötték az alkotók. Rákay elmondta azt is, a díszletvárost későbbi produkciók számára is bérbe lehet majd adni, így a többmilliárdos befektetés 8-10 éven megtérül majd.

Jelenleg a díszletvárosnak otthont adó telek 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona. A telket 2022 januárjában vásárolták meg, előtte fele részben az önkormányzaté, fele részben az egyik leggazdagabb magyaré, a korábban a Postabankot, jelenleg a HERMES faktoring- és alapkezelő cégeket vezető Antal Ernőé volt. Még korábban a telek egy állami gazdaság földje volt, ami a privatizációkor az archív híranyagok szerint zavaros körülmények között került magánkezekbe, ahonnan a fóti önkormányzat bírósági úton próbálta visszaszerezni, felemás sikerrel.

2020-ban a frissen megválasztott fideszes önkormányzat értékbecslőt kért fel, aki

282 millió forintban határozta meg a telek piaci árát, ennek két év múlva több mint háromszorosát fizette a Filmintézet,

amin fele-fele arányban osztozott a város és Antal Ernő.

Drónfotón a díszletváros és a hozzá tartozó 8,5 hektáros telek

Ahogy az előző cikkben is írtuk: a díszletváros építési költségeiről nincsenek pontos adataink, ehhez ugyanis az NFI nem írt ki közbeszerzést. Ahogy arról sem, hogy mennyit hozott a konyhára eddig a díszletváros kiadása. Azonban a cikk megjelenése után, előző adatigénylésünkre válaszolva az NFI mégis elküldött olyan dokumentumokat, amelyek a Petőfi-film díszleteinek otthont adó fóti 2593/2-es telekkel kapcsolatosak, köztük kettő, a díszletváros bérbeadásáról szóló szerződést.

Anonimizált árak

Ezek egyike egy kétnyelvű (magyar-angol) adásvételi szerződés, amit feltehetően egy nemzetközi filmstúdióval kötöttek, megerősítve, hogy valóban forgattak a területen nemzetközi produkciót. A szerződésben rögzítik, hogy a kitakart nevű stúdió kibérelte a díszletváros telkét és más fóti helyszíneket, de hogy ezért mennyit fizetett, az nem derül ki a szerződésből. Az NFI szintén kitakarta a visszamenőlegesen aláírt bérleti szerződés érvényességének kezdődátumát, így a bérlés időtartamát sem tudtuk meg.

A szerződésből kiderül, hogy a bérlő építette fel a drónvideón is látható tetődíszletet, amit szintén felhasználtak a film forgatásához, csakúgy, mint az NFI más fóti ingatlanjait. A tetődíszlettel kapcsolatban azt írják: eredetileg ezt a bérlő elbontotta volna, ám ehelyett később az NFI 5 millióért megvette tőle. A szerződés szerint a tetődíszletet az eladó „semmilyen más célra nem tudta volna használni”, és az eladó nem vállal semmilyen garanciát, jótállást a szerkezettel kapcsolatban.

A másik szerződésen, amit megkaptunk, szintén kitakarták az időtartamot, sőt, a bérleti díjat is.

Ez utóbbi szerződés csak magyar nyelven készült el, vagyis feltehetően egy magyar filmprodukciót forgattak a helyszínen.

Kitakart részletek a magyar nyelvű szerződésből.

Megkaptunk továbbá több szerződést, amelyek a terület őrzésére, karbantartására vonatkoznak, ezekért a munkákért persze a tulajdonos, az NFI fizetett. Évente néhány milliós nagyságrendű összegek láthatók rajtuk.

Bár az NFI csak 2 bérleti szerződést küldött el, kaptunk tőlük egy összegzést is, ami több helyszín kiadásából származó bevételeket tartalmaz, ezen pedig már 3 produkció szerepel, amelyhez a Pest-Buda-díszletet kibérelték. A részösszegek azonban itt sem láthatók, az összesítéskor azonban 168 992 500 forint nettó bevétellel számoltak 2024 január és 2025 márciusa között. Igaz, ez nem csak a Petőfi-film díszleteire vonatkozott, szerepel benne két másik helyszín („szabad terület” és „padlástér”) kiadása is.

A díszlettel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket összegző táblázat

Álláspontunk szerint az információszabadságról szóló törvény alapján nyilvánvaló, hogy az állami NFI-hez beérkező bérleti díjak pontos összege közérdekű adatnak minősül, ennek ellenére ezt az adatot nem adta át a Filmintézet. Emellett, míg az összesítés szerint három alkalommal adták bérbe a díszletvárost, addig bérleti szerződésből csak egyet kaptunk.

Ezért a megmaradt szerződések és a teljes adatok megismerése érdekében adatigénylési pert indítunk.

10-20 millió forint lehet a heti bérleti díj

Egy a filmes szakmában jártas, neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta: a díszletváros kibérlésének heti díja (egy 5 napos munkahétre) 3 és 5 ezer euró között mozoghat. Egy egész estés film esetében ez körülbelül 8-10 hetes bérletet jelenthet, ahol a felvételek mellett szükség van a díszletek átalakítására, kiegészítésére is (például egyes felületek átfestésére, kisebb elemek, kellékek kihelyezésére).

Angol nyelvű felirat a díszletvárosban: a 19. századi New Yorkot alakíthatta a Pest-Buda-díszlet.

Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a díszletváros technikai értelemben magas minőséget képvisel: a homlokzatokat lebetonozott vasvázak tartják, ezek kiépítése, valamint vízelvezető csatornák (ezeknek köszönhetően esős jelenetek is forgathatók a díszletben) és az elektromosság bevezetése lehetett a legnagyobb költség, így a milliárdos nagyságrendű ár reálisnak tűnik.

Mint mondta,

ezek a szerkezetek valóban tartósak, így a díszletvárost valóban sokáig lehet majd használni, ha van rá kereslet.

Az NFI-nek egyébként nem ez az egyetlen hasonló módon épült díszletvárosa, forrásunk szerint a Hunyadi című sorozathoz is hasonló szerkezet épült.

A forrásunk által említett 3-5 ezer eurós (1,2 – 2 millió forintos) heti bérleti díjjal és a 8-10 hetes forgatási idővel számolva a díszletváros kiadása egy-egy produkcióhoz 9 600 000 és 20 millió forint közötti összegeket hozhat az NFI-nek.

Ha úgy számolunk, hogy a díszletváros 2,5 milliárdból épülhetett, akkor

a fenti árakkal számolva legalább 125 egész estés produkciónak kellene kiadni a díszletvárost ahhoz, hogy visszajöjjön a befektetett közpénz.

Így nem tűnik valószínűnek, hogy a díszlet 10 éven belül visszahozza az árát, tekintve, hogy az elmúlt több mint egy évben 3 forgatásra adták ki.

Ha nagyvonalúak vagyunk, és feltételezzük, hogy az NFI által jelentett 169 milliós bevétel  lényegében csak a díszletváros kiadásából származott, a többi helyszín bérléséért elenyésző összeget fizettek a stábok, már valamivel jobb a helyzet: ha sikerül ezt az éves bevételt fenntartani, akkor körülbelül 15 éven belül térülhet meg a díszletváros ára.

Állami támogatásokkal is számolni kell

Kulcskérdés persze, hogy az elmúlt éves bevételben mennyi lehetett a közpénz: a magyar produkciók egy részét a Filmintézet is támogathatja, az említett Hunyadi sorozathoz például több mint 15 milliárd forintot biztosított az NFI.

Emellett a külföldi és magyar filmgyártók Magyarországon a produkció büdzséjének 30 százalékáig közvetett támogatást is igénybe vehetnek: társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét, vagyis ha ezzel a lehetőséggel élnek, az állam kevesebb adóbevételhez jut, az összeget ehelyett a filmes cégek költhetik el. Ezt a Most vagy soha! készítői is kihasználták, 2,106 milliárd forintnyi adót írva jóvá.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs