Tényleg elkezdte az USA Putyint másolni? Óriási világkatasztrófa lehet abból, ha ezt meglépi Trump

Amióta Donald Trump hivatalba lépett, szinte nincs nap, amikor ne hallanánk egyy újabb, meghökkentő intézkedést a részéről. Kampányában azt ígérte, egy nap alatt lezárja a háborút – amit viszont azóta is tart. Az Ovális Irodában botrányba fulladt a Zelenszkijjel folytatott tárgyalása, és bár Putyinnal ugyan békésebb hangot üt meg, de Oroszországnak is kijutott a fenyegetésekből.

Új ciklusának első heteiben kijelentette, igényt tart Kanadára, Gázára és Grönlandra is – utóbbiról annak idején már részletes interjút közöltünk. Bár az utóbbi időszakban egyértelműen a vámháború tartja lázban a világot, Donald Trump más intézkedéseit sem szabad figyelmen kívül hagyni, illetve a jelenség elemzésekor érdemes kitérni rá: vajon mit hozhat még második ciklusának hátralevő része? Ezért ismét megkérdeztük Tábor Áront, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatóját, a Trump-jelenség egyik komoly hazai szakértőjét arról, mit gondol a legfontosabb témákról, amelyek az utóbbi hónapokban az amerikai elnökkel kapcsolatban felvetődtek.

Trump legtöbb intézkedése nem annyira váratlan, mint sokan hiszik

Aki követi a világpolitikát, annak magyarázni se kell: Donald Trump az elmúlt időszakban kifejezetten aktív volt. Kilépett nemzetközi szerződésekből, konfliktusba keveredett a NATO-val, és nemrég kiderült: a vámháborúval hosszú távon az amerikai gazdaságnak bizony komoly mértékben árthat. Mindezek fényében sokakban felvetődhet a kérdés, hogy Amerika épp most veszít nagyhatalmi státuszából, vagy épp ellenkezőleg: ez egy nagyobb terv rész

Tábor Áron szerint nehéz megmondani, hogy mennyi az átgondolt stratégia és mennyi a rögtönzés, de mint mondta, az tény, hogy Trump sokkal inkább készült a 2. ciklusra az elsőhöz viszonyítva: olyan embereket választott a csapatába, akik az ő világnézetéhez illeszkednek, kevésbé szorul rá a tradicionális pártelitre, és a Project 2025 és hasonló tanulmányok egy korábbinál radikálisabb kormányzás megalapozását szolgálták.

"Ezeknek voltak külpolitikai vetületei is, és lehetett számítani rá, hogy például nemzetközi szerződésekből kilép (ezt ugye az első ciklusban is megtette)." – fogalmazott a szakértő.

Az események tempója így is meglepő lehet, például ami az Ukrajna-politika átalakítását vagy a vámpolitikát jellemzi. De ez utóbbi is olyan terület, amiről évek, sőt évtizedek óta ismertek Trump nézetei, szóval önmagában a vámháború nem kellene, hogy meglepő legyen - inkább az a meglepő, hogy a piacok erre mennyire nem voltak felkészülve, miközben a Trumppal foglalkozó politikai sajtó komolyan vette ezt a fenyegetést.

Tábor Áron hangsúlyozta: attól még, hogy a stratégia átgondolt, lehet káros Amerika nagyhatalmi státuszára nézve.

"Meglátásom szerint ha rövid távú előnyöket is tud realizálni például a vámok kapcsán (ami egyáltalán nem biztos), hosszú távon ez a megközelítés gyengíti a helyzetét, hiszen az USA éppen a kiszámítható kapcsolatrendszerének köszönhette azt a státuszt, amit eddig elfoglalt." – magyarázta az ELTE szakértője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Harmincéves jóslatot teljesíthet be Donald Trump: így fog összeomlani az amerikai gazdaság?

Donald Trump elnöksége óta az Egyesült Államok folyamatosan a globális figyelem középpontjában áll.

Ha nem is úgy, mint Putyin, de Trump tényleg terjeszkedni akar - és ezt lehet, hogy Oroszországnak köszönhetjük

A ciklusának az elején Donald Trump meghökkentő kijelentéseket tett Grönlanddal kapcsolatban. Szerinte a szigetország területét jogilag birtokló Dánia "elhanyagolta" őket, ezért sokkal jobb lenne Grönlandnak amerikai fennhatóság alatt. De nem ez az egyetlen terület amire szemet vetett, például Gázával kapcsolatban is ambíciói vannak. 

Tábor Áron szerint ezt közvetlenül nem az ukrajnai háború példája váltotta ki, sokkal inkább a 19. század végi-20. század elejei amerikai vezetőkre vezethető vissza, akik felhelyezték az Egyesült Államokat a nemzetközi térképre.

"Trump beiktatási beszédében is William McKinley és Theodore Roosevelt elnökökre hivatkozott, McKinley-re a vámok kapcsán is példaként tekint, és ennek a két elnöknek a nevéhez fűződik az USA területi terjeszkedő politikája, a Kuba feletti befolyásszerzés, többek között Hawaii és Puerto Rico annektálása, illetve a Fülöp-szigetek ellenőrzése." – ecsetelte a szakértő.

Majd így folytatta: "Az is közös pont, hogy a hangsúly a nyugati féltekén és a csendes-óceáni övezeten volt, láthatóan Eurázsia belső szárazföldi ügyei Trumpot is sokkal inkább hidegen hagyják (bár Gáza esetében üzleti lehetőséget lát). Az tény, hogy az eddig tapasztaltak szerint például Grönlanddal kapcsolatos szándékai komolyak (nem véletlenül küldte oda JD Vance alelnököt), az más kérdés, hogy maguk a grönlandiak kevésbé nyitottak az amerikai igényekre, és a 21. században nem biztos, hogy működnek a 19. századi módszerek."

De azt tényleg lehet mondani, hogy az Ukrajna elleni háborúval Oroszország lényegében megtörte a területszerzés tabuját, és Trump számára ez jól jön. 

Ez pedig azért aggasztó példa, mert idővel a világ többi szuperhatalmai, például Kína is legitimálhatja saját maga és a világ számára a geopolitikai döntéseit, ha arra kerül a sor. 

És mivel egyre inkább úgy tűnik, egy Ukrajna számára előnytelen béke születhet az orosz-ukrán háborúban, miközben az USA is egy agresszív geo- és gazdaságpolitikát folytat, felvetődik a kérdés: hol van a helye a globális térképen a meggyengült Európai Uniónak és ezen belül Magyarországnak? Kell-e pl. a keleti blokk restaurációja miatt aggódnunk?

Tábor Áron szerint a most zajló folyamatokat újrafelosztásnak egyelőre túlzás nevezni, mert még nem tartunk ott, mint amikor Jaltán meghatározták a 2. világháború utáni világrendet.

De az tény, hogy éppen erőteljesen mozgásban van a világ, új struktúrák és együttműködések jöhetnek létre, a régi intézmények pedig ha nem is tűnnek el, de veszthetnek a jelentőségükből. Magyarország nézőpontjából a veszély szerintem nem is az, hogy egyértelműen a keleti blokkba kerül, hanem az, hogy kimarad az új együttműködésekből, elszigetelődik az európai rendszerben. Látjuk, hogy lehet önállóan politizálni, de amíg EU-tagok vagyunk (és ez azért jelenleg nincs hivatalosan megkérdőjelezni), sok minden érint minket, például a Trump által kivetett vámok hatását is érezzük, érezni fogjuk. 

– magyarázta a szociológus

EZ IS ÉRDEKELHET

Már látszik Donald Trump nagy közel-keleti mesterterve: ez mindent átrajzolhat

Donald Trump, aki korábban, elnöksége első ciklusában 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös iráni atomalkuból, most ismét keményebb megközelítést alkalmaz.

Hiába készül szürreális módon Trump a harmadik ciklusára: se a jog, se az idő nem kedvez neki

Bár egyelőre úgy tűnik, Donald Trump elemében van, a kora miatt nem kizárt egy váratlan haláleset vagy visszalépés sem. Bár erről az utóbbi időben ritkán esik szó, Donald Trump és Joe Biden között mindössze 3,5 év korkülönbség van, utóbbi pedig a legtöbb kritikát a kora miatt kapta. Sokak szerint ilyen idősen már nem szabadna elnöki ciklust vállalni. Mindezek fényében érdekes kérdés tehát, hogy azok, akik most mögé sorakoztak fel – például JD Vance vagy Marco Rubio –, hatalomra jutás esetén a trumpi vonalat vinnék tovább, vagy csak kényszerből állnak bele egyelőre a Trump-féle politikába?

"JD Vance kiválasztása szerintem részben annak is szólt, hogy Trump biztosítsa a saját világképének továbbélését a republikánus párt élén. Nyilván nem biztos, hogy 2028-ban Vance lesz a jelölt (Trump pedig egyenesen egy harmadik ciklusról beszél, de annak nincs alkotmányos realitása), de erős pozícióból indul." – mondja Tábor Áron.

Vance esetében valódinak tűnik a meggyőződés bizonyos trumpi elvek követése mögött. Pl. a kiszivárgott Signal-chat szerint zárt körben ugyanolyan rossz véleménye van az európai szövetségesekről, mint amit a  müncheni beszédében nyilvánosan is előadott. Bizonyos értelemben ő még következtetesebb képviselője is lehet ezeknek az elveknek.

A szakértő ugyanakkor elmondta: Rubio esetében sokkal inkább lát jeleket az opportunizmusra. Mint kiderült, ő korábban azért rengeteg olyan dolgot is képviselt, amivel most külügyminiszterként szembe kell mennie, például Putyin kapcsán. Tábor Áron szerint Rubio problémája az lehet, hogy a külügyminiszteri poszt elfogadásával hosszú távon is a Trump-féle szárnyhoz kapcsolta magát, egy esetleges jövőbeli előválasztási kampányon is a MAGA bázis támogatását kell megnyernie, azaz nagyon nem képviselhet mást, mint most Trump mellett.

Sokan Elon Muskot tartják a legnagyobb fenyegetésnek – egyelőre még rejtély, pontosan mit akar

"Musk politikai szerepe érdekes kérdés, de nehéz belátni mögé, hogy kivel van igazán szoros viszonyban." – mondja a szakértő.

Az látszik, hogy vannak valódi konfliktusok, először Trump régebbi tanácsadójával, Steve Bannonnal veszett össze a bevándorláspolitika kapcsán, és azt a kört még Musk nyerte, de most a vámpolitika miatt már kevésbé világos a befolyása. Muskot cégein keresztül személyesen is rosszul érintheti a vámháború, és láthatóan elhibázottnak gondolja a politikát.

Az biztos, hogy Trump elnökválasztási kampánya rengeteget köszönhet Elon Musk-nak, talán ennek is tudható be az a konkrét kormányzati tisztség, amelyet a republikánusoktól kapott. 

Nem szabad elfelejteni azt se, hogy Elon Musk még mindig a világ legvagyonosabb embere, ami legalább olyan erős hatalmi státuszt képvisel, mint az amerikai elnök. Nem csoda tehát, ha a kezdetekben úgy tűnt, Donald Trump kicsit tart is tőle (és talán pont emiatt is tartja magához inkább közel). A vámháború ugyanakkor rendkívül rosszul érintette a Tesla vezért.

Tábor Áron szerint jelenleg vannak olyan hírek is, amelyek szerint Musk most inkább hátrébb lépne az élvonalból.

Lehetséges, hogy ennek a kereskedelmi politikához is köze van, de lehet, hogy Trump is tartani kezdett attól, hogy Musk túlságosan a fejére nő.

– zárta gondolatait az ELTE oktatója.

Donald Trump második ciklusa látszólag ugyanazt a forgatókönyvet követi: kiszámíthatatlan geopolitikai kísérletek és a gazdasági feszültségkeltés. De ahogy Tábor Áron is rámutat, ez most sokkal tudatosabbnak tűnik, mint korábban. A kérdés már nem az, hogy Trump mit akar, hanem hogy a világ – és benne Magyarország – hogyan tud alkalmazkodni egy olyan új rendhez, ahol a megszokott szabályok már nem érvényesek, vagy épp újraírják őket. A trumpi politika nemcsak az Egyesült Államok irányát alakítja át, hanem az egész nemzetközi rendszer működését is. És hogy ki viszi tovább ezt az örökséget – JD Vance, Rubio, vagy akár Elon Musk –, az már nem csak az amerikai választókra tartozik.