Donald Trump április 9-én három hónapra felfüggesztette az ország-specifikus, úgynevezett viszonossági vámokat, majd pénteken visszamenőleg mentesítette az új tarifák alól az okostelefonokat és a számítógépeket.

A tőzsdei árfolyamok emelkedtek, a piacok megkönnyebbültek – a narratíva szerint a kereskedelmi konfliktus elkerülhetővé vált.

Csakhogy egyvalami maradt. És ez nem mellékes részlet:

az általános, 10 százalékos vámtarifa változatlanul érvényben maradt minden egyes az Egyesült Államokba irányuló árura.

Nem ideiglenesen. Nem kivételesen. Hanem alapszinten. Ez nemcsak számokról szól. Ez fiskális szükségszerűség, és kereskedelempolitikai paradigmaváltás

– fogalmazott az Economx kérdésére Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézetének munkatársa. 

Fiskális túlterhelés, rejtett bevételek

Az  Egyesült Államok 2024 végére 36 ezer milliárd dollár államadósságot görgetett maga előtt – ez a bruttó hazai termék (GDP) 124 százalékának felelt meg.

A szövetségi költségvetés hiánya 1,833 billió dollár volt, a kamatkiadások pedig meghaladták a védelmi kiadásokat. Ez már nem csak statisztika – ez egy küszöbön álló adósságválság.

A 10 százalékos tarifa ebben a fiskális helyzetben értelmezendő.

Donald Trump amerikai elnök, Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter, Doug Burgum belügyminiszter, Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter részt vesz a kabinet ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. április 10-én.
Donald Trump amerikai elnök, Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter, Doug Burgum belügyminiszter, Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter részt vesz a kabinet ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. április 10-én. Kép: Reuters, Nathan Howard

Az Egyesült Államok 2024-ben 3,35 billió dollár értékben importált árukat. Egy ilyen mértékű tarifa így elméletileg több mint 300 milliárd dollár bevételt generálhat évente. 

Persze mondhatjuk, hogy ez optimista becslés, hiszen a magasabb árak valamennyire visszafogják az importot és a fogyasztást. Ugyanakkor a szakértő szerint a 10 százalékos vám messze nem jelentene súlyos csapást az amerikai gazdaságnak. 

A tarifa költségének egy részét – egyes becslések szerint akár a felét – ugyanis külföldi exportőrök és államok viselik, akik árfolyam-leértékeléssel vagy árrésük csökkentésével nyelik le a teher egy részét.

Így az amerikai fogyasztók és cégek csak a fennmaradó részt érzik meg – a tényleges árnövekedés mintegy 5 százalék lehet.

Nem fáj nagyon. Nem kelt különösebb felháborodást. De pont ez az, amiért működik

– hangsúlyozta Eszterhai Viktor, aki szerint egy ilyen típusú közvetett adót a republikánus kormányzat politikailag is sokkal könnyebben el tud adni, mint egy klasszikus adóemelést.

„A 300 milliárd dolláros bevétel – különösen, ha Elon Musk által javasolt kiadáscsökkentéssel is kiegészül – komoly lépés lehetne a fiskális fenntarthatóság irányába”

– fűzte hozzá.

A kereskedelmi rendszer csendes átszabása

A szakértő szerint a 10 százalékos tarifa általánossá válása a világkereskedelmi rendszer szempontjából is fordulópont. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül ugyanis a tagállamok a vámok fokozatos csökkentésére és a piacnyitásra vállalnak kötelezettséget.

Ezzel szemben az USA most átlépi a „legnagyobb kedvezmény elvét” – azt, hogy

  • egy ország nem tehet különbséget a kereskedelmi partnerei között. Ha kedvezményt ad egynek, azt mindenki másra is alkalmaznia kell.
  • Hasonlóképpen: a behozott árukkal szemben nem lehet hátrányosabb bánásmódot alkalmazni, mint a hazai termékekkel szemben.
  • A WTO vitarendezési mechanizmusa pedig jogi keretet nyújt a kereskedelmi viták elsimítására. 

Ez a rendszer a második világháború után az Egyesült Államok vezetésével jött létre. Kezdetben szövetségeseinek biztosított piacot, majd az 1970-es évektől a világ többi részének is. Ez, a dollár világpénz szerepével együtt, biztosította az amerikai árszínvonal alacsonyan tartását – ugyanakkor felgyorsította a feldolgozóipar elvándorlását is.

Egy teherhajó ül az Elizabeth kikötő tengeri terminálján kívül, a New Jersey állambeli Bayonne-ból nézve, 2025. április 9-én, az Egyesült Államokban.
Egy teherhajó az Elizabeth kikötő tengeri terminálján kívül, a New Jersey állambeli Bayonne-ból nézve, 2025. április 9-én, az Egyesült Államokban. Kép: Reuters, Shannon Stapleton

A 10 százalékos tarifa ez utóbbi a szempontjából nem jelent gyökeres változást, de világosan mutatja: a szabályrendszer átalakulóban van.

Felboríthatják a sakktáblát a nagyok, az Egyesült Államok akár perifériára is szorulhat

Hogyan lehet az amerikai vámpolitikával szemben fellépni? Mit hozhatnak a következő hetek? Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a kisebb államok kereshetik a réseket és az alkukapukat. A nagyok viszont – amennyiben elég bátrak – a sakktáblát is felboríthatják.

A vámokat nem csupán kivételes esetekben, például egészségügyi vagy biztonsági okból alkalmazzák, hanem általános eszközként is.

Ráadásul az Egyesült Államok, mint a rendszer alapítója, most figyelmen kívül hagyja a WTO-t – és ezzel szembe megy a legfontosabb elveivel is. Egyoldalúan, sokkterápiával reformálja meg a rendszert, nem egyeztetéssel.

A viszonossági vámok felfüggesztésének öröme elfedi a lényeget:

a 10 százalékos tarifa minden szereplő számára „elfogadhatóvá” vált – de ez csak a változás burkolt elfogadása.

Eszterhai Viktor szerint ez nem egy adminisztratív technikai döntés volt.

Ez egy új korszak nyitánya, amely az Egyesült Államok központi szerepéből fakadóan könnyen válhat globális normává is. Ezeket a szabályokat már nem közösen a WTO keretein belül írják, hanem külön-külön. 

„Miközben a viszonossági vámok felfüggesztése miatt mindenki megkönnyebbült. A 10 százalékos tarifa pedig maradt – és nem okozott pánikot. Pedig talán kellene” – fűzte hozzá a szakértő.

Átrendezik a kapcsolatokat a vámfenyegetések: nyomul a Nyugat riválisa, zajlik a dollármentesítés

A szakértő szerint az amerikai vámfenyegetések közepette egyre vonzóbb a BRICS, a világ lakosságának mintegy felét, gazdaságának harmadát lefedő alternatív kereskedelmi szövetség. Számunkra az EU-tagság gyakorlatilag kizárja a belépést oda, ugyanis a BRICS államok nem működnek együtt a harmadik fél által az egyes tagokra kivetett szankciókkal.

Kapcsolódó