Tarantóban régi hagyomány a kagylótenyésztés, amely mára egyre inkább veszélybe került a településen ugyancsak honos nehézfémipar és az éghajlat változása miatt, mely ellen most újszerű megoldásokkal igyekeznek tenni – írja a BBC.

Taranto a Mar Grande, a nyílt tenger és a Mar Piccolo, egy félig elzárt öböl között fekszik, melyből utóbbi kiválóan alkalmas volt a tengeri kagylók tenyésztésére. Az iparág fénykorában, a 2000-es évek elején évi 60 ezer tonna kagylót termelt, helyzete azonban az évek során egyre bizonytalanabbá vált.

A kagylók mellett a várost meghatározta az 1889 óta itt található katonai hajógyár és az ország legnagyobb haditengerészeti bázisa. A múlt század második felétől pedig cementgyár és egy nagy olajfinomító is működött, melyekhez az elmúlt évtizedekben társult a kontinens egyik legnagyobb acélgyára, az Acciaierie d'Italia.

Elsősorban az acélművek miatt rendkívüli módon szennyezett lett a környék tengeri üledéke, és a környéken megszaporodtak a rákos megbetegedések is, melyek miatt jelenleg is bírósági ügyek folynak.

Az Acciaierie d'Italia acélgyártó üzeme Tarantóban, Olaszországban. A víz felszínén a kagylótenyésztés eszközei láthatók. Kép: Getty Images, Ivan Romano

A Mar Piccolo kagylói szűrői életmódot folytató élőlényekként a mérgező anyagokat is beszívták, 2011-ben pedig az uniós előírásoknál magasabb értékeket mértek náluk, emiatt ma már mintákat vesznek belőlük, mielőtt át költöztetik őket az első öbölből a másodikba.

Hagyományosan ugyanis a nyílt vízhez közelebbi első öböl volt a legideálisabb a kagylótermesztésre a beáramló hidegebb víztömegek közelsége miatt, viszont a mérgezés is itt jelentősebb. Ez mára szükségessé tette, hogy a növendékkagylókat egy ponton a második öbölbe telepítsék, ahol megtisztulhatnak az addig magukba szívott mérgektől.

Tavaly júliusban azonban a második öböl vizének hőmérséklete elérte a 31,5 fokot, szeptemberre pedig a kagylók 90 százaléka elpusztult. A 9000 tonnányi állat halála mintegy 8 millió euró kárt jelentett a tenyésztőknek.

A terület környezetvédelmi kármentesítése és helyreállítása sok éve zajlik, ám eddig rendkívül lassúnak bizonyul. Az erre kijelölt volt különmegbízott az idegen tárgyaktól már megtisztítatta a tengerrészt, de ez csupán a kezdet.

Az új különmegbízott, Vito Felice Uricchio a fitoremediáció módszerét alkalmazná az első öböl megtisztítására. 

Az eljárás alapja, hogy számos növény, például a nyárfa, a napraforgó vagy többek között bizonyos fűfélék is képesek felszívni és feldolgozni a tengeröbölben jelenlévő mérgező anyagokat, és akár 5 méter mélyre is leérhetnek a vízfelszín alatt.

A hagyományos talajeltávolítás vagy szikesítés a szennyezett talaj kiásásával és hulladéklerakóba küldésével jár, amely pazarló és káros is. Több ezer év, mire az alapkőzetből csupán egyetlen centiméter talaj kialakul. Ezt eldobni bűn.

– mondja a különmegbízott.

Werther Guidi Nissim egyetemi adjunktus szerint azonban a zöld megoldásokat hagyományosabb módszerekkel szükséges ötvözni. A fitoremediációban nagy potenciál rejlik, azonban hosszú időt vesz igénybe, és a tarantói öbölben számos különböző anyagot kellene eltávolítani, melyben a régi eljárások hatékonyabbak lehetnek.

Nehézségek a megvalósításban

Taranto egyike a 42 nemzeti érdekű területté nyilvánított helynek, ahol életbevágó lenne a kármentesítés megvalósulása. A fertőzött helyszíneken való élet az iparilag szennyezett területeken élőkre koncentráló hatodik Sentieri jelentés szerint is káros hatással van az egészségre.

A dokumentum figyelmeztet az újraszennyeződés veszélyeire is, míg az Európai Bíróság ítélete kimondja, az acélgyárnak le kell állnia, amennyiben továbbra is környezeti és egészségügyi veszélyt jelent. A 2020 óta állami tulajdonú üzem ennek ellenére továbbműködik, bár a felelős megbízottak állítják, hatékonyságban és fenntarthatóságban is fejlődést értek el.

A tisztítási projektek másik nagy korlátja az anyagi háttér biztosítása. A Környezeti és Energiabiztonsági Minisztériumtól majdnem egy évbe tellett a szükséges engedélyek megszerzése, a szükséges 500 millió euróból jelenleg pedig csupán 52 millió euró áll rendelkezésükre, a hasonló célokra elkülönített források jelentős részét ugyanis legtöbbször a korábbi megbízottak által hagyott tartozásokra kell fordítani.

A kormány még 2020-ban a tiltakozások ellenére felfüggesztett egy környezeti és gazdasági kihívásokkal küzdő térségek számára indított programot, ahonnan szintén forrásokhoz juthatott volna a Mar Piccolo.

Uricchio ezek mellett hét különböző tervet nyújtott be vonatkozó európai uniós pénzalapokhoz, ám úgy véli, ha el is nyeri őket, ezek nem lesznek elegendők, ezért egyéb finanszírozási módok találásában bízik a kagylófarmok és a város jövője érdekében.

A különmegbízott ennek ellenére eltökélt marad, hogy megoldásokat találjon, és minél nagyobb mértékben sikerre vigye a kármentesítést.

Viaszteknőcök és gyurmatojások jelentek meg a Kis-Balatonban, ámul az állatvilág

Rohamosan fogynak a mocsári teknősök a Kis-Balaton térségében, egyes években a fészkeik 90 százaléka is megsemmisült. A szakemberek trükkös módszerrel derítették ki, mi annyira veszélyes a védett páncélosokra. Bővebben >>>

Kapcsolódó