A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump-adminisztráció: egy új világrend felé című előadásában kiemelte, hogy Ukrajna újjáépítésének költségei is hatalmasak: konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint akár 1000 milliárd euróra rúghatnak.
Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárba kerülne, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia
– mondta. További terhet jelentene, hogy a tagállamoknak költségvetésük 0,25 százalékát, mintegy 50 milliárd eurót kell fordítani az ország védelmének megerősítésére, és egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint a jelenlegi nettó haszonélvező országok – köztük Magyarország is – nettó befizetővé válhatnának – figyelmeztetett.
Úgy vélte, Kijev uniós csatlakozása Magyarország számára – több évre elosztva – akár 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene, az agrárium mintegy kétmilliárd eurótól esne el.
Megjegyezte: amióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna EU-s csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.
Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni, és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.
Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról azt mondta: az világosan megmutatta, hogy a neoliberális világrend végét ért, ami számos tanulsággal szolgált, ezek közül is a legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik. Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett a fiskális önkorlátozás és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt. A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva – mondta Orbán Balázs. Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott. Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz.
– A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja
– szögezte le. Kitért arra is, hogy a „megengedő neoliberális migrációs politika” megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában. Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait három százalékról másfél százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott – jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit. Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy „történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét”.
– Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni
– mondta. Szerinte lesz megállapodás a vámok körüli vitákban az Egyesült Államok és Európa között, ezzel párhuzamosan a kormány a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítésén dolgozik, és hamarosan ezzel kapcsolatban is várható bejelentés. A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány.
– Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni
– mondta. Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy „rázós időszak előtt áll a nyugati világ”, de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.
Borítókép: Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója Fotó: MTI
