Már a koalíciós megállapodás megkötése előtt a leendő kormánypártok között feszültséget váltott ki az a vállalás, amelyet a Scholz-kormány tett afganisztáni menekültek befogadására. A feszültség tovább éleződött azt követően, hogy újabb menekültek érkezése várható.
Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, még hivatalban lévő kormány a tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra kerülése nyomán csaknem 50 ezer üldözött személy befogadásra tett ígéretet. Közülük az elmúlt években több mint 30 ezren érkeztek az országba. Olyanokról van szó, akik Afganisztánban a Bundeswehrnek, illetve más német intézményeknek dolgoztak, továbbá olyanokról, akiket a tálib rezsim üldözése fenyeget.
Március elején a konzervatívok táborában felzúdulást váltott ki, hogy afganisztáni menekülteket szállító repülőgépek landoltak a főváros repülőterén. Mindkét gép Iszlámábádból érkezett Berlinbe, összesen mintegy 300 afgán menekülttel. A történtek után a külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy különösen kiszolgáltatott személyek befogadásáról van szó, és még áprilisban három charterjárat várható. Az Annalena Baerbock vezette minisztérium szóvivője szerint a három gép Pakisztánból érkezik, az első szerdán, majd április 23-án és 29-én. További kötelezettségvállalások vannak arra, hogy mintegy 2800 afganisztáni embert engedjenek be Németországba – tette hozzá.
Ezúttal Armin Schuster CDU-s szászországi belügyminiszter reagált a további charterjáratok bejelentésére. A miniszter a koalíciós tárgyalások aktív résztvevője volt. „A politikai tisztesség megköveteli, hogy az ügyvivő kormány ne erőltesse mindazt, amit az új szövetségi kormány nem képvisel” – idézte a Die Welt a kereszténydemokrata politikust, aki mindenekelőtt a leköszönő külügyminisztert bírálta.
A CDU, a CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodás kimondja, hogy megszüntetik az önkéntes befogadási programokat, és nem indítanak újakat. Friedrich Merz leendő kancellár már korábban hangsúlyozta, hogy hivatalba lépése után azonnali hatállyal beszünteti a programot.