Óriási érdeklődés övezte hétfőn az Economx Money Talks'25 konferenciát, nem is csoda, hiszen a rendezvény elhozta az érdeklődőknek a szakma csúcsát, olyan tapasztalt előadókat, akik a saját területükön már bizonyítottak. A key note az uniós ügyekért felelős miniszteré volt. Bóka János bár bizakodó, hogy megérkeznek az uniós források, ám szerinte az Európai Unió politikai helyzete nem engedi meg a kataklizmát.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Arra is felhívta a figyelmet, hogy 9,45 milliárd eurót nem kapott meg Magyarország az uniós pénzekből. A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy az új hét éves költségvetési időszak alaposan megváltozik a főösszeg és a finanszírozható területek szempontjából is; így például a kohéziós és agrárpénzek a teljes keret felét teszik ki, szemben a korábbi kétharmaddal. Arról is beszélt Bóka János, hogy a Next Generation révén 807 milliárd eurós hitelt venne fel az EU, ami másfélszer annyi, mint ami az uniós költségvetésben szerepel. 

Kapcsolódó

Segít a tőzsdei jelenlét

„Az elmúlt két hétben felgyorsult a világ, az elmúlt öt év csak felkészülés volt erre" – ezzel a felütéssel zajlott Bacsa György, a Mol ügyvezetőjének és Orbán Gábor, a Ricther vezérigazgatójának kerekasztala. Orbán Gábor arról beszélt, hogy régiós cégként maradtak meg azok fejében, akik nem követték az elmúlt években a fejleményeket. 50 országban van a Richter, de 100 országban lehet kapni a termékeiket a partneri együttműködéseken keresztül.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kényszer miatt mennek külföldre, mivel Magyarország kicsi, szorít a piac. Segít a tőzsdei jelenlét, mert így nem kell magyarázni, hogy pontosan kik is ők. 

Bacsa György kiemelte, hogy a hagyományos üzletágaikban Közép-Kelet-Európában nagyvállalattá tudtak válni, a 2000-es évek az európai ipar fénykora volt. Az előző évtized végén kapott ez egy gellert, amikor elkezdett mindenki bezárkózni, majd jött a Covid, ezzel véget ért ez az aranykor. Visszatértünk egy imperialista logikához a szabadkereskedelem helyett.  Az alkalmazkodóképesség kiemelten fontos, de egy valamihez nem lehet alkalmazkodni: a teljes lezáráshoz és tilalomhoz.

Elengedhetetlen a piac ismerete, külföldön is

„Magyarország kicsi, könnyűnek látszik továbblépni a többi környező kisebb országba. Ám mégis mi vagyunk helyzetelőnyben. A Közép-kelet-európai töredezett piacait jobban össze tudjuk fogni, pláne, hogy a globális nagy cégeknek ez a piac gyakorlatilag értelmezhetetlen” – így Ormosy Gábor, az AutoWallis Csoport vezérigazgatója a magyar cégek versenyelőnyéről. 

Kép: Economx

Hegedüs Éva leszögezte: a külföldi piac ismerete elengedhetetlen.

Jól értjük-e például a helyi szabályozókat. Nem véletlen, hogy marketing tekintetében mi is egy nagy helyi szereplővel dolgozunk. És miért nem vagyunk többen? Optimista vagyok. Magyarország sokáig be volt zárva, időre van szükség. Ám arra bíztatnék mindenkit, ha itthon bizonyított versenyelőnyre tett szert, bízzon magában, mérettessen meg külföldi piacokon is.

Nem a bankoktól várják a befektetési tanácsokat, hanem influenszerektől

Horváth Ádám, a Gránit Bank Digitális Fejlesztések főosztályvezetője kiemelte, hogy a Z generáció már egy olyan világba született, ahol alap az internet. A pénzügyeket kortársak vagy influenszerek segítségével végzik. Mobile first vagy inkább mobile only politikát folytatnak digitális bankként. A fiatal nem fog bemenni egy bankfiókba vagy felhívni az ügyfélszolgálatot, ha problémába ütközik. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kollega-Tarsoly Dániel, az MBH Bank Nyrt. ügyvezetője a Connectivity Center kerekasztalbeszélgetésén arról beszélt, hogy a Z generáció igényei merőben különböznek az idősebbektől, ők már a klasszikus digitális bennszülöttek.

A pénzügyek nekik egy szükséges rossz, amit el kell intézni, amin jó lenne gyorsan
túlesni.

Hangsúlyozta: a klasszikus kereskedelmi bankoknak azoknál a vállalkozásoknál értékelődik fel a szerepe, ahol már komolyabb ügyleteket kell lebonyolítani. „Induló vállalkozásoknál nagyobb a kockázat a hitelezés terén, mint egy már jól bejáratott cégnél. Mindenhol legalább egyéves vállalkozói múlt szükséges
a hitelfelvételhez" – mutatott rá.

Pszichés szám, brutális beruházási hitelek

Krisán László, a KAVOSZ Zrt.  vezérigazgatója arról is beszélt a Demján Sándor Program kapcsán, hogy sikerült a korábbi novemberi 5 százalékos kamatot márciusra 3 százalékra mentünk levinni, így „brutálisan nőttek a beruházási hitelek".

Kép: Economx

Szerinte a három százalék egy pszichés szám, és ez előhúzta a beruházási felkészülést. Kiemelte a fixkamatok nyújtotta biztonságot, hiszen most is megtudjuk mondani, hogy 2036 májusában mennyi kamatot fogunk fizetni. Krisán László felidézte, a KAVOSZ is finanszírozta, hogy 3,5 százalékról 3 százalékra csökkenjen a Demján Sándor Program kamatának mértéke.

Itt is komoly eredmények születtek 43 százalékos a beruházási hitelek aránya 2025 első negyedévében, ez 2024-ben, az egész évre viszonyítva, 10 százalék volt.

Nem kell feltalálni a spanyolviaszt

A konferencián téma volt a cégeknek nyújtható fintech megoldások kérdésköre is. Réti Bálint, a PastPay társalapítója a panelbeszélgetésen rámutatott: „forgalmunk 50 százaléka nem magyar cégen keresztül keletkezik. Van egy lengyel entitásunk, ezen keresztül szolgáljuk ki a többi országot,  ilyenformán a cél tehát lengyel-magyar bajnoknak lenni. Egyszerűen könnyeben megy külföldről a szegmens, amit mi képviselünk.”

Hadnagy Tamás, BinX Zrt. operációs igazgatója ezt kiegészítve elárulta, „mi alapvetően magyar fókuszúak vagyunk, megbízható, stabil és jó szolgáltatást adjunk a magyar piacon. Ha azt látjuk, hogy kinőttük az itthoni a piacot, elgondolkozunk egy nagyobb lépésen."

Orbán Balázs: Véget ért a neoliberális világrend Trump megválasztásával

„Mi innoválunk, ők gyártanak, ez volt a neoliberális politika, azonban kiderült, hogy ez nem működik, ezek nem működnek egymás nélkül. A nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett, egyszerre gyengült meg a gazdasági szuverenitás és a nemzetállam" – kezdte a miniszterelnök politikai tanácsadója.

Kép: Economx

Orbán Balázs úgy fogalmazott, „a tisztán morális alapokra épülő külpolitika csődöt mondott. Az amerikai intervenció Irakban az Iszlám Állam megszületéséhez vezetett, illetve ezek a beavatkozások indították el a migrációs hullámokat is Európa felé". Bővebben itt olvashat Orbán Balázs előadásáról>>>

Vállalati stratégia 4.0. Ügyfélkezelés és hálózatfejlesztés

„A vállalkozások le vannak maradva, sokaknak kihívás egy vállalatirányítási rendszer, ami segíti hosszútávon a munkát. A vállalkozók megijednek a kihívásoktól, de nem lehet megúszni. Sok olyan beilleszthető lehetőség van, amivel élni kell, de a félelem az első, amit látok", kezdte a panelbeszélgetést Tomán Szabina, a Toman Lifestyle Kft. alapító-tulajdonosa, üzletasszony, befektető.

Kép: Economx

Bánhegyi Zsófia a szerencsejátékok világából hozott példát. A trendek változnak, izgalmas példa, ami a Szerencsejáték Zrt. nél történt, ez pedig a retail reneszánsza. Hogy tud versenyképes maradni ez a szektor? „30 évig bejöttek a játékosok, semmit nem tudunk róluk, vagy vettek lottó, vagy nem. Itt jön be az innováció, a digitalizáció, hiiszen ez vezetett a retail szektor adatvagyonának növeléséhez is. Mások lépés, hogy erre hogyan építünk prediktív modelleket, majd a harmadik oszlopként ezekre miként építünk kampányt. Ha automatizációról, mesterséges intelligenciáról beszélünk, a jövőt jelenti ez az adaptáció" – húzta alá a közgazdász. 

Az uniós átlag harmada megy a magyarok egészségére

Kóka János, korábbi gazdasági miniszter, a Festipay és a Doktor24 tulajdonosa előadásában az egészségügyi rendszerünk finanszírozásáról beszélt, azzal a felütéssel, hogy nagyon nehezen tudjuk elérni a céljainkat, ha közben meghalunk. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A korábbi politikus, jelenlegi egészségügyi üzletember szerint szükség van egészségügyi reformra, és önmagában nem is a finanszírozás a legnagyobb probléma, Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarországon az állam 1352 eurót költ átlagosan egy ember egészségére, míg az uniós átlag 3000 euró. 

Szerinte lehetne kezelni, vagy megelőzni több daganatos megbetegedést.