140 igen, 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény 15. módosítását hétfőn.

Ezt a módosítást Orbán Viktor még a február végi évértékelőjén lengette be a Várkert Bazárban. A módosítás első javaslatát kevesebb mint egy hónapja, március 11-én éjjel nyújtotta be a Fidesz-frakció.

Az eredeti tervezethez képest nem sokban módosult a most elfogadott verzió, de jól látszik, hogy a férfi/nő/anya/apa kérdéskört hosszasan fogalmazták a képviselők. Így a most elfogadott javaslat már nem hivatkozik a teremtés sorrendjére a nemek meghatározásánál, egyszerűen csak rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő. Külön érdekesség, hogy egy hónapja még az ezt követő mondatot is át tervezték írni. Mégpedig úgy, hogy az apa férfi, az anya nő, végül maradt a jelenleg is hatályos szöveg: az anya nő, az apa férfi.

Immár az alaptörvényi felhatalmazása is megvan az államnak ahhoz, hogy betilthassa a melegjogokért kiálló éves felvonulást, a Pride-ot. Míg hetekkel ezelőtt, a gyülekezési törvény módosításával már gyakorlatilag elkaszálták a felvonulást, ezúttal gránitba is vésték, hogy a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga, az élethez való jog kivételével, minden más alapvető jogot megelőz. Ahogyan korábban megírtuk, még ha formálisan nem is hivatkozik a gyülekezési törvény módosítása az Alaptörvényre, ez teszi lehetővé a gyülekezéshez való alkotmányos jog korlátozását. A magasabb szintű jogszabályt azonban az Országgyűlés nem tudja gyorsított eljárásban tárgyalni, ahhoz pedig, hogy a felvonulás szervezői be se tudják jelenteni a rendezvényt, a parlamentnek hamar el kellett fogadnia a gyülekezési törvény módosítását.

Az Alaptörvény-módosítással a szuverenitásra hivatkozva ideiglenesen felfüggeszthetővé vált azoknak a magyar állampolgársága, akiknek van egy másik állampolgárságuk is. Érdekesség, hogy az elsőként benyújtott verzióban még szerepelt, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező – vagyis uniós – államok kettős állampolgáraira nem vonatkozik a kitiltás lehetősége, a végül elfogadott szövegébe nem került bele ez a kivétel. Igaz, a módosítás preambulumában így is megemlítik, az uniós polgárok kitiltása ráadásul egyébként is szembemegy egy sor nemzetközi szerződéssel, erről itt írtunk bővebben:

„Tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése” – áll immár az Alaptörvényben. Igaz, az államnak eddig is minden eszköze megvolt arra, hogy felvegye a harcot a drogokkal, így önmagában az, hogy a mondat bekerült az Alaptörvénybe, inkább politikai üzenet, mintsem érdemi változtatás. Utóbbira ott van a múlt héten benyújtott módosító javaslat, amely számos törvényhez hozzányúl annak érdekében, hogy szigorítsa a kábítószerekkel kapcsolatos szabályokat. Ennek értelmében súlyosabb büntetési tételeket határoztak meg csaknem minden, droggal kapcsolatos bűncselekményre, valamint törvénybe foglalták, hogy csak az mehet elterelésre, aki feladja a hatóságoknak a dílerét.

Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez a módosítás értelmében. Ezzel a kormánynak két célja lehet. Egyfelől szavazatokat nyerhetnek el a Mi Hazánktól, amely évek óta kampányol a digitális fizetőeszközökkel szemben, másrészt a készpénzhasználat forszírozása alkalmas lehet arra is, hogy megrekessze a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseket. Egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban mire használják majd ezt a passzust. Az elmúlt hetekben csak annyi derült ki, hogy a kormány minden településre ATM-et telepítene.

Ezeken felül a hétfőn elfogadott módosítással kerül be 2026. január elsejével az Alaptörvénybe, hogy az ügyészek – a legfőbb ügyész kivételével – 70 éves korukig maradhatnak hivatalukban, korábban ugyanis az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozott rájuk. Ugyancsak jövő év elejétől lép hatályba az a módosítás is, amely a köztársasági elnöknek lehetőséget ad arra, hogy felhatalmazza a
kormányt, hogy veszélyhelyzetben egyes törvények alkalmazását felfüggessze, illetve eltérjen a törvényi rendelkezésektől. Az elnök akkor élhet ezzel a jogkörrel, ha „az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van”, vagyis ezentúl a kormány akkor is eltérhet a törvényektől, ha nincs kétharmados többsége, de az elnök támogatását élvezi.

„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével” – került be az Alaptörvénybe, eszerint csak akkor költözhetne valaki egy településre, ha azt a már ott élők, illetve praktikusan az ő képviselőik, tehát az önkormányzat is jóváhagyja. Mindezt úgy, hogy a kormány évek óta nyirbálja az önkormányzatok jogait, és fosztja meg őket azoktól az eszközöktől, amelyekkel hatékonyan tudnák gyakorolni az önrendelkezéshez való jogot. Erről itt írtunk bővebben:

Jogi jelentősége valójában nincs, inkább formalitás, hogy a 15. módosítással mostantól nem fogyatékkal, hanem fogyatékossággal élőkként hivatkozik az érintettekre. Ehhez kapcsolódik egy másik, szintén hétfőn tárgyalt törvénymódosítás, amely sorra veszi a hatályos törvényeket, és mindenhol lecseréli ezt a szót. A javaslat egyben kiveszi az egyenlő bánásmódról szóló törvény hátrányos megkülönböztetésről szóló pontjából a nemi identitás kitételt, a szövegbe ugyanis bekerül az, hogy az ember identitása a nemének felel meg – magyarán ismét odaszúr a transznemű közösség tagjainak, akiknek a nem- és névváltoztatáshoz való jogát már évekkel ezelőtt elvették.

Magyarország Alaptörvényét szinte pontosan 14 évvel ezelőtt, 2011. április 18-án fogadták el, egy héttel később pedig hatályba is lépett. A gránitszilárdságúnak ígért dokumentumot azóta most módosították 15. alkalommal, mindössze négy olyan év volt, amikor nem nyúltak hozzá: 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2021-ben. Így tehát volt jó pár olyan év, amikor többször is igazítottak a szövegen, ebben 2012 a rekorder, amikor háromszor is átírták.

Legutóbb tavaly decemberben szavazott a parlament az Alaptörvényről, akkor Polt Péter legfőbb ügyész utódja kinevezésének ágyaztak meg vele, tavaly júniusban pedig az került bele, hogy gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében nem adható elnöki kegyelem.