Felolvasott egy fura szöveget az egyiptomi piramisban, rettenetes dolog történt

Egyiptom, 1904 – egy éjszaka, amely Crowley, a fekete mágus életét is megváltoztatta

Aleister Crowley, a világ egyik legismertebb és legrejtélyesebb okkultistája, 1904 novemberében Kairóban járt frissen házasodott feleségével, Rose Edith Kellyvel. Az utazás messze nem romantikus kiruccanásnak indult. Crowley célja ennél mélyebb és összetettebb volt: egy spirituális tapasztalat keresése foglalkoztatta, amelyhez a helyszínt maga választotta ki – a híres egyiptomi Kheopsz-piramist.

A férfi úgy döntött, egy egész éjszakát tölt el a fáraók sírhelyeiként is közismert sírkamra belsejében, annak központi kamrájában.

Crowley alaposan felkészült: mágikus szövegeket vitt magával, hogy egy titkos rituálét hajtson végre a szűk, sötét kőfalak között. Saját beszámolója szerint a szertartás után a kamrát különös, szinte természetfeletti fény töltötte be – olyan élmény volt ez számára, amelyhez sem előtte, sem utána nem tapasztalt

A Kheopsz-piramis mint spirituális kapu – és egy új vallás kezdete

Az egyiptomi éjszaka alatt átélt élménye nyomot hagyott benne, az élményt, amit átélt, lényegében saját spirituális ébredéseként tartotta számon. Nem sokkal az esemény után egy titokzatos hangot hallott, akit Aiwassként azonosított – állítása szerint ez a hang közvetítette számára azokat az üzeneteket, amelyek később a Book of the Law - A törvény könyve című írásában öltöttek testet. Ez a mű lett később a vallásának egyik ismérve, a Thelema egyik alappillére.

Crowley meggyőződése szerint a piramis egyfajta kozmikus átjáróként üzemelt számára – olyan szakrális helyként, amely a megfelelő tudatállapotban képes felerősíteni a spirituális tapasztalásokat. Úgy gondolta, hogy ez az erőtér nem kizárólag az ő kiváltsága volt: bárki, aki nyitott, érzékeny és felkészült, kapcsolatba léphet vele.

A hang, amit soha nem látott – és mégis örökre megváltoztatta Crowley addigi spirituális és vallási ismereteiről alkotott elképzeléseit

Crowley beszámolója szerint az éjszaka mélyén, amikor már minden külső zaj elcsendesedett, egy suttogó hang szólította nevén – nem kívülről, hanem belülről. Aiwass néven hivatkozott rá, és bár soha nem látta őt fizikai valójában, a tudatában egy rendkívül tiszta, füstként áttetsző alak képe villant fel.

Crowley a következők szerint foglalta össze a jelenést: „egy áttetsző testű férfi, mintha fátyolszerű anyagból vagy füstből állna, harmincas éveiben járhatott, magas, erőteljes, királyi tartású, szinte vad arccal, olyan szemekkel, melyek puszta pillantása elpusztíthatná, amit megérint.”

Állítása szerint “Aiwass”, akit saját elméjében is látott asszír vagy perzsa ruhát viselt – és bár Crowley akkor még patrónus angyalaként tekintett rá, később sokáig próbálta kisilabizálni, hogy valóban mi vagy ki is lehetett ez a hang. Egyesek szerint az élmény Shelley híres versének, az Ozymandias-ból ered.

Az ősi forrásmaradványok szerint, az entitás, Aiwass diktálta Crowley számára A törvény könyve (Book of the Law) szövegét. A három fejezetből álló írás mindegyike más-más egyiptomi istenség „hangján” íródott.

Mágia, napisten és a fenevad: három fejezet, ami örökre megváltoztatta Crowley nézeteit

Az első fejezetben Nut, az ég istennője nevezte őt prófétájának, sőt „a fenevadnak” – ahogy Crowley édesanyja gúnyosan hívta gyerekként.

A második fejezetben Hadit, a nap erejét megtestesítő forma, arra buzdítja az embereket, hogy kövessék az új törvényben elhangzottakat. 

„Tégy akaratod szerint – ez legyen a Törvény egésze.” angolul: “Do what thou wilt shall be the whole of the Law.” - a Thelema vallásának központi dogmája szerint minden embernek meg kell találnia és követnie kell saját valódi akaratát – azt az életcélt vagy utat, amely összhangban áll valódi lényével. Fontos, hogy ez nem önkényes vágyak követését jelenti, hanem egy mélyebb, spirituálisan vezérelt elhivatottság felismerését és megvalósítását.

A harmadik, talán legvitatottabb fejezetben Ra-Hoor-Khuit – vagyis „Hórusz a két horizontból” – már pusztítást hirdet: „Áldozz szarvasmarhát, kicsit és nagyot; utána egy gyermeket.”

Crowley barátja, Gerald Yorke szerint ez a rész döbbentette le Crowleyt, aki soha nem értelmezte szó szerint a fejezetből kinyert részletet– a „gyermek” itt inkább kódolt utalásként értelmezte, ami nem egy valós áldozatra, hanem a mindenkiben ott rejlő életenergia mágikus felhasználására utalt.

Ahogy Lawrence Sutin, Crowley egyik legismertebb életrajzírója később fogalmazott

„A régi és az új eon közti átmenet nem lehet részleges. A születés fájdalmai között ott szerepel a tűz, a vér és a káromlás is.”

A mondat tökéletesen tükrözi azt a radikális világképet, amelyet Crowley a Thelema tanításaiban megfogalmazott – egy teljes szellemi átrendeződés szükségességét, amely nem kerülheti el a fájdalmas és provokatív pillanatokat sem.

A szakrális tudás megszállotja, Crowley korszakváltásként értelmezte Aiwass üzenetét

“Osiris korának hajnala – a haldokló istenek, a bűn és szenvedés világa – véget ért, hogy Hórusz kora kezdődhessék”. 

Az árnyakkal suttogó mágus, Crowley úgy érezte, hogy ezzel az élménnyel vallási tanítást és spirituális értelemben is küldetést kapott – az Arany Hajnal (Golden Dawn) eszméjének lezárását és egy új rend, az Argenteum Astrum (Ezüst Csillag) megalapítását. A Kheopsz-piramis mélyén eltöltött éjszakái és mágikus kísérletei teljes mértékben átformálták a nyugati okkultizmus addigi hitvilágát.

Ettől az éjszakától kezdve Crowley a mágia útját járta – saját mítoszának teremtőjévé vált, és vele együtt friss fejezettel bővült a spirituális tudástárból származó látomások és tapasztalások világa.

Az alábbi videó 17 percen belül foglalja össze Crowley spirituális ébredésének pillanatait: