Tovább csökkent a vásárlóerő, nagymértékben változik a nyugdíj értéke
További Gazdaság cikkek
-
Csányi Péter: Az OTP hegymenetben van a csúcs felé
- Beszáll a Városmajor fejlesztésébe Tiborcz István ingatlanfejlesztő cége
- Kemény lépésre szánta el magát a Lufthansa, betiltja a parfümöt és a napszemüveget is a fedélzeten
- Kannibalizálja a babavárót és trollkodja a személyi kölcsönt a munkáshitel
- A magyar méhállomány fele elpusztult a télen
A különbség folyamatosan nő az aktív munkavállalók és a nyugdíjasok között, mivel a nyugdíjak vásárlóereje az év eleji emelés után is 6,4 százalékkal csökkent a keresetekhez képest – írja az Azénpénzem.hu a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
A lap szerint az idei nyugdíjemelés után az átlagnyugdíj 222 423 forintra emelkedett, míg a medián nem érte el a 200 ezer forintot. A nagyon alacsony nyugdíjak nagy része külföldi jogosultságok melletti résznyugdíj, de az Azénpénzem.hu számításai alapján idén mintegy 300 ezer nyugdíjas (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) havi 120 ezer forintnál kevesebb juttatást kap.
A megváltozott munkaképességűek számára biztosított ellátások átlagos összege januárban 133 147 forint volt a rokkantsági ellátás esetében, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felel meg, míg a rehabilitációs ellátás átlagosan 67 616 forint volt.
A tavalyi 6 százalékos nyugdíjemelés, a KSH adatai szerint, 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést hozott. A keresetek reálértéke viszont 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedett, így, mint azt a cikk elején említettük, a nyugdíjak vásárlóértéke 6,4 százalékkal csökkent a keresetekhez képest.
A portál elemzése szerint a különbség folyamatosan nő az aktív munkavállalók és a nyugdíjasok között. Míg 2010-ben a nyugdíjak és egyéb ellátások átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát, idén, az emelést követően, ez az arány már csak 48,5 százalék alatt maradt.
Rossz előjel a nyugdíjasok számára
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Juhász László, a szakszervezeti szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke még kritikusabban fogalmazott. Szerinte „ez egy nagyon rossz hír a nyugdíjasoknak”, mivel a kormány csak a vásárlóérték megőrzését vállalja, ami valójában a nyugdíjak reálértékének befagyasztását jelenti. A szakértő súlyos hibának tartja, hogy a nyugdíjasok ki vannak zárva a gazdasági fejlődés előnyeiből.
Az árrésstoppal kapcsolatban Juhász megjegyezte, hogy bár a rendszer működik, a nagyobb üzletek gyakran más termékekre terhelik át a különbözetet.
A végleges nyugdíjemelés mértékéről az első nyolc hónap inflációs adatainak ismeretében dönt majd a kormány.
Mint írtuk, Gulyás Gergely a Kormányinfón jelentette be, hogy a kabinet 90 milliárd forintot különít el a kiegészítő nyugdíjemelésre, miután a 4,5 százalékos inflációs várakozás következtében novemberben várhatóan 1,3 százalékos korrekcióra lesz szükség. Az átlagnyugdíjasok (242 ezer forint) számára ez mintegy 40 ezer forintos éves kiegészítést jelentene.
Szakértői vélemények azonban árnyalják a képet. Süle Szigeti Bulcsú pénzügyi elemző az ATV-nek nyilatkozva rámutatott , hogy a legtöbb magyar nyugdíjas valójában csak 160-180 ezer forintos ellátásban részesül, számukra a korrekció mindössze 27-30 ezer forint között mozoghat. Az elemző azt is kiemelte, hogy míg más országokban a bérek emelkedését is figyelembe veszik a nyugdíjkorrekciónál, Magyarországon ez nem szempont.