Bóka János: Donald Trump béketerve az egyetlen komolyan vehető kezdeményezés
Az Európai Uniónak egyértelműen a béke mielőbbi megteremtése áll érdekében, ennek az útja a fegyverszünet, és a fenntartható béketárgyalások megindítása – mondta az európai uniós ügyek minisztere az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén a Parlamentben.
Bóka János úgy fogalmazott: az EU-nak támogatnia kellene Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését, mert ez az egyetlen kezdeményezés a béke kapcsán, ami „az asztalon van és komolyan vehető.” Hozzátette: az uniónak azokat a lehetőségeket kellene keresnie, amivel ennek a békekezdeményezésnek a sikeréhez hozzájárulhat.
A miniszter rögzítette: az európai gazdasági versenyképesség és gazdasági növekedés helyreállításához az EU és Oroszország közti kereskedelmi kapcsolatok átgondolására is szükség van.
Kiemelte továbbá, hogy az EU-nak új európai biztonsági architektúra kialakításán kell dolgoznia, aminek része a saját védelmi képességek megerősítése. „Ennek az architektúrának tárgyalásos, diplomáciai, intézményi keretei is kell, hogy legyenek, amely keretekben valamilyen módon Oroszországnak is részt kell vennie” – jegyezte meg.
Bóka János kijelentette: jelenleg az unió nem képes meghatározni egy olyan stratégiát, amelynek központi eleme nem Ukrajna biztonsága, hanem Európáé. Hozzátette, az unió továbbra is olyan politikát kíván vinni, amelynek a középpontjában Ukrajna anyagi, katonai támogatása, újjáépítése áll, valamint a zajló amerikai-orosz tárgyalásokhoz kapcsolódóan olyan kondíciók megállapítása, amelyek a tárgyalásnak nem részei – magyarázta.
Az unió bővítéséről szólva közölte: azt néhány tagállam és intézmény „biztonsági garanciának” tekinti, ami valójában az európai integráció teljes félreértése.
Jelezte: Ukrajna „politikai és eljárási gyorsítósávon halad”, az ország csatlakozási folyamata tartalmi és eljárási tekintetben is lényegesen különbözik minden eddigi csatlakozási formától. Erre a tempóra a miniszter szerint „nem volt még példa.” Bóka János kijelentette azt is: indokolt megkérdezni a polgárokat, hogy látják-e politikai, gazdasági realitását a csatlakozási folyamatnak.
Elmondta azt is, hogy Ukrajna támogatása sok pénzébe kerül az európai adófizetőknek. Az EU saját adatai szerint 2022 februárjától összesen 135-140 milliárd euró „konkrét támogatást” folyósított Ukrajnának költségvetési forrásból, ez az unió egyéves költségvetésével ér fel. „Vagyis éves átlagban a büdzsé negyedét költjük el erre, úgy, hogy Ukrajna még nem is tajga az Európai Uniónak” – hívta fel a figyelmet.
Az európai védelmi politika kapcsán közölte: támogatják azokat a javaslatokat, amelyek a tagállami mozgástér, azon belül is a költségvetési mozgástér bővítését szolgálják. „Ha komolyan gondoljuk a védelmi kapacitások bővítését, akkor arra valódi pénzt kell költenünk” – jelentette ki. Hozzátette: az unió közös hitelfelvételét nem tartják jó megoldásnak. A jogalkotási folyamatokban Magyarország konstruktívan vesz részt – mondta.
Leszögezte: az európai kontinens biztonságát továbbra is a NATO együttműködés keretében látják megvalósíthatónak.
Bóka János a migráció kapcsán elmondta, Magyarország támogatja azokat az uniós törekvéseket, amelyek a hazatérések felgyorsítását szolgálják vagy annak felülvizsgálatát, mely országok számítanak biztonságos harmadik- és származási országnak. Hozzátette ugyanakkor: mindez csak részleges megoldás.
Az energiaárak csökkentésével kapcsolatos uniós javaslatról azt mondta: a bizottság akcióterve számos eszközt felsorol, amit a tagállamok igénybe vehetnek, ugyanakkor „sajnos hallgat” azokról a területekről, amelyek felülvizsgálatával csökkenteni lehetne az árakat. Ilyen például a szankciós politika vagy a kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer felülvizsgálata. Amíg ezekhez nem nyúlnak hozzá, addig nem lehet európai szinten mérsékelni az energiaárakat, ami pedig Európa versenyképességét károsan befolyásolja – hívta fel a figyelmet.
