Krausz Gábor
A nő sokáig nem tudta feldolgozni a történteket.
Egy nő számolt be arról, hogy a húszas éveiben volt egy legjobb barátnője, akivel még az egyetemen találkozott. A barátság a harmincas évei elejéig tartott, amikor is a barátnő megházasodott és távolságtartó lett. Később csak egy üzenetet hagyott hátra, amiben az állt, hogy ez a barátság már nem működik számára ezért lezárná ezt a kapcsolatot.
Ez volt életem legfájóbb szakítása – messze felülmúlta a férfiak által okozott szívfájdalmakat. A romantikus kapcsolatokhoz képest a barátságok jelentőségét szerintem alábecsülik, pedig a hosszú és boldog élet kulcsai közé tartoznak.
– fogalmazott a nő, akinek most is, hét évvel az utolsó üzenetváltásuk után is naponta eszébe jut a barátnő.
Egy rákgyanús eset kellett ahhoz, hogy idén végre felvegyem vele a kapcsolatot. Elég drámaian karácsonykor vettem észre egy gyanús foltot a nagylábujjamon, amit Dr. Google melanómának diagnosztizált. Szerencsére csak egy ártalmatlan szeplő volt, de ráébresztett, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy várjak. Úgyhogy remegő kézzel elkezdtem írni neki…
– árulta el a nő, aki felnőttként jött rá arra is, hogy autista, emiatt valószínűleg nem úgy viselkedett a kapcsolataiban, mint mások, és utólag már látja, hogy olykor „rátelepedett” barátjára. A levélben végül bocsánatot kért és elmondta egykori barátnőjének, hogy sosem akarta őt megbántani.
Pár nappal később a barátnő is válaszolt és nagyon kedves volt. Neki is sokszor eszébe jutnak az egyetemi évek és szerencsére nincs benne harag. A történteket békésen lezárták, de egyikük sem akarja már folytatni a barátkozást - írja a Daily Mail.