Sarah Crew, az Avon és Somerset megyei rendőrség főkapitánya a közösségi média által okozott helyzetet az 1850-es évekbeli amerikai Vadnyugathoz és a Covid-19-hez hasonló nemzeti válsághoz hasonlította, amikor „rengeteg minden történt, a terjeszkedés gyors volt, de kevés a szabályozás”, és amikor „az állam, a társadalom minden szektora, valamint az önkéntes szféra összefogott, és kimondta: ez valós probléma”. De Maggie Blyth, Gloucestershire megbízott rendőrfőkapitánya is hasonló véleményen van, ő azt mondta, a közösségi média „jelentős veszélyt jelent nemcsak a gyerekeinkre és fiataljainkra, de a társadalmunkra is”.

Elmondása szerint ő attól tart, hogy „szörnyű dolgok válnak lassan normává”, amelyért azt okolja, hogy erőszakos viselkedéssel kísérletező tartalmakkal találkozni az interneten, ezáltal pedig kulcsfontosságúnak tartja a fiatalok jobb oktatásának fontosságát is a közösségi média veszélyeiről. A Surrey megyei rendőrség vezetője, Tim De Meyer is egyetértett az aggályokkal, és kijelentette: számára teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a közösségi média elősegíti és lehetővé teszi a bűnözést, így sokkal szigorúbb szabályozásra van szükség. Mindemellett a terrorelhárítás rendőrségi főnöke, Matt Jukes is megszólalt az ügyen.

Ő arra is felhívta a figyelmet: a terrorszervezetek ma már képesek fiatalokat radikalizálni, ideológiákat és utasításokat megosztani, mindezt online. „Az online radikalizálódás kulcstényezője lett annak, hogy ilyen sok fiatalt látunk megjelenni a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyekben” – magyarázta. Míg Neil Basu, a Metropolitan Police korábbi főasszisztense ennél is határozottabban fogalmazott: „Rengetegen mondják, hogy nincs bizonyíték az erőszakos képek és a valós erőszakos cselekmények közötti kapcsolatra. Én, aki 30 éve vagyok rendőr, egy percig sem hiszem ezt el. (…) Igenis tiltsák be – és a 16 éves korhatár teljesen észszerű”.

Egy friss ENSZ tanulmány szerint azonban nem ilyen egyértelmű a kérdés, ugyanis a jelek szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a közösségi média közvetlenül erőszakosabb viselkedéshez vezetne. A kutatás szerint „a radikalizáció általában több tényező eredménye, és összetett társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági és pszichológiai háttérrel kell vizsgálni” – írta meg a mediapiac.hu a The Guardian cikke alapján.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Massachusettsi kórház és a Harvard Medical School kutatói közösen végeztek kutatást a közösségi média káros hatásairól, és meglepő következtetésre jutottak a mentális következményeket nézve. Mint kiderült ugyanis, a közösségi média gyakori használatának számos negatív oldala van, ilyenek a depresszió, vagy az indulatos és frusztrált állapotok, ami szorongásos zavarokhoz vezethet.