Ukrajna teljes integrációja az EU-ba mintegy 2500 milliárd euróba kerülne
Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba (1 billiárd forint) kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump adminisztráció: egy új világrend felé című előadásában kiemelte, hogy Ukrajna újjáépítésének költségei is hatalmasak: konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint akár 1000 milliárd euróra rúghatnak. Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárba kerülne, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia – mondta.
További terhet jelentene, hogy a tagállamoknak költségvetésük 0,25 százalékát, mintegy 50 milliárd eurót kell fordítani az ország védelmének megerősítésére és egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint a jelenlegi nettó haszonélvező országok – köztük Magyarország is – nettó befizetővé válhatnának – figyelmeztetett. Úgy vélte, Kijev uniós csatlakozása Magyarország számára – több évre elosztva – akár 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene, az agrárium mintegy 2 milliárd eurótól esne el.
Megjegyezte: mióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna EU-s csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.
Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.
Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról azt mondta: az világosan megmutatta, hogy a neoliberális világrend végét ért, ami számos tanulsággal szolgált, ezek közül is a legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik.
Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett, a fiskális önkorlátozás, és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt. A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva – mondta Orbán Balázs.
Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott. Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz. A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja – szögezte le.
Kitért arra is, hogy a „megengedő neoliberális migrációs politika” megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában.
Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott – jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit.
Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy „történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális a világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét”. Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni – mondta.
Szerinte lesz megállapodás a vámok körüli vitákban az Egyesült Államok és Európa között, ezzel párhuzamosan a kormány a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítésén dolgozik, és hamarosan ezzel kapcsolatban is várható bejelentés.
A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány.
Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni – mondta.
Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy „rázós időszak előtt áll a nyugati világ”, de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.
