Blokádot, kürtöt és molinót is bevetettek, de nem sikerült megakadályozni az Alaptörvény módosítását

Élő közvetítés az Országgyűlés üléséről

2025.04.14. 17:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Országgyűlés mai üléséről szóló közvetítésünket lezárjuk. Köszönjük olvasóink figyelmét!

  • Varju Lászlót az MTVA-székházban 2018-ban történt dulakodás, valamint egy a 2018-as országgyűlési választást megelőző ügye miatt garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása váddal 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A politikus és pártja is politikailag motivált eljárást emlegetett.

    A Demokratikus Koalíció politikusa végül lemondott a mandátumáról, de a március 23-ra kiírt időközi választást megnyerve újra parlamenti képviselő lett belőle. Varju László a parlament hétfői ülésén tett esküt, aminek idejére a kormánypárti képviselők többsége elhagyta az üléstermet.

  • Az Alaptörvény tizenötödik módosítása után a képviselők hat momentumos képviselő mentelmi jogáról szavaztak. A momentumos politikusok mentelmi jogának felfüggesztése egy korábbi, a Karmelita kolostornál történt kordonbontás miatt került napirendre. Az érintettek:

    • Bedő Dávid,
    • Gelencsér Ferenc,
    • Tóth Endre,
    • Hajnal Miklós,
    • Orosz Anna,
    • és Tompos Márton.

    A képviselők többsége felfüggesztette a hat képviselő mentelmi jogát.

    Az ülésen egy rágalmazási, becsületsértési ügyben Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették.

  • A Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én nyújtották be az Alaptörvény tizenötödik módosítására irányuló javaslatot. Az előterjesztés alapján az alábbiakkal egészülhet ki az Alaptörvény:

    • Az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.
    • A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmének, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme olyan alapvető jog, mely más, az Alaptörvényben biztosított alapvető joghoz képest – az élethez való jogot ide nem értve – is kiemelt jelentőségű, és mint ilyen, ezzel arányos védelmet élvez.
    • A készpénzzel történő fizetés joga alapvető jog. A módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé, amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is. Mindezekre figyelemmel indokolt a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett, azzal párhuzamosan elhelyezni.
    • A kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének alkotmányos szintű tilalma egyértelművé teszi, hogy Magyarország a közegészség, a közbiztonság és a jövő generációinak védelme érdekében határozottan fellép a drogok legalizálásával szemben. Az állam ezzel világos jogi alapot teremt a szigorú szabályozásra és a megelőzésre irányuló intézkedések hatékony végrehajtására. A módosítás kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
    • Az Alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen.
    • A javasolt Alaptörvény-módosítás alapján a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján lenne jogosult törvényi rendelkezésektől eltérni; egyebekben csak a sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedések meghozatalára lenne jogosult.

    A fentieken túl a tizenötödik módosítással egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. A javaslat erre vonatkozó részével külön cikkben is foglalkoztunk.

    Kapcsolódó
    Az Alaptörvény módosítása öt évvel felemeli az ügyészi korhatárt

    Az Alaptörvény módosítása öt évvel felemeli az ügyészi korhatárt

    Egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár.

  • Az Alaptörvény tizenötödik módosításának idején momentumosok egy molinót feszítettek ki a padsorok mögé, az alábbi felirattal: „Minket kitilthattok, de az igazságot nem!”. Latorcai János ülésvezető szavait kürttel próbálták megzavarni, amihez Latorcai János gratulált.

    A képviselők végül 140 igen, 21 nem szavazattal elfogadták az Alaptörvény-módosítást. Latorcai János az eredmény kihirdetése után megjegyezte: „A helyi tiltakozók pedig majd élvezik a megérdemelt jutalmukat”.

  • A Momentum blokád-próbálkozása ellenére megkezdődtek a szavazások az ülésteremben. A képviselők mellett megérkeztek a miniszterek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, és Kövér László házelnök is.

    Kapcsolódó
    Megállították a tüntetőket a rendőrök a Lánchídnál, csak néhányan jutottak el a Várig

    Megállították a tüntetőket a rendőrök a Lánchídnál, csak néhányan jutottak el a Várig

    Tudósításunk az alkotmánymódosítás elleni demonstrációról.

  • A Demokratikus Koalíció után a Jobbik is közölte, hogy képviselőik nem vesznek részt az Alaptörvény módosításáról szóló szavazáson – ezt a döntéshozatal előtt jelentette be Lukács László György, a párt frakcióvezetője.

    A politikus hangsúlyozta, a törvényjavaslat „kezelhetetlen és támogathatatlan”, mivel egymástól teljesen távol álló témákról döntenek a végszavazáson egyetlen gombnyomással a képviselők. Lukács László György kifejtette, fontos annak rögzítése, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, akárcsak a gyermekek védelmét szolgáló változtatás, a Pride tiltása vagy a kábítószerek tiltása, azonban nem tudnak igent mondani a magyar állampolgárság felfüggesztésére és a rendkívüli jogrend szabályainak átalakítására vonatkozó pontokra.

  • Helyszíni tudósítónk a Kossuth Lajos téren kérdezte Lőcsei Lajost, a Momentum képviselőjét a parlamenti blokádról. A politikus elárulta: „Természetesen láttuk, hogy a kormánypárti képviselőket korábban behívták, így az elmúlt 15 év alatt lehet, hogy most először időben beérnek a fideszesek a Parlamentbe, de nem kell aggódni, mert bent is készülünk egy-két meglepetéssel”.

  • Az Országgyűlés ülése 16 óráig szünetel, majd az azonnali kérdésekkel folytatódik. Az Alaptörvény tizenötödik módosításáról 17 óra után néhány perccel dönthetnek.

  • Az MTVA-székház blokádja és a hídfoglalások után ezúttal a Parlamentet szeretnék körbe venni a Momentum politikusai és szimpatizánsai. A megmozdulást az Alaptörvény tizenötödik módosítása miatt hívták össze. Az épületen kívüli eseményeket frissülő anyagunkban követheti.

    Kapcsolódó
    Megállították a tüntetőket a rendőrök a Lánchídnál, csak néhányan jutottak el a Várig

    Megállították a tüntetőket a rendőrök a Lánchídnál, csak néhányan jutottak el a Várig

    Tudósításunk az alkotmánymódosítás elleni demonstrációról.

  • A Demokratikus Koalíció közölte: „Az elmúlt 15 év világosan megmutatta, hogy az Orbán-rendszerrel szemben állók senki másra nem számíthatnak, csakis egymásra. Amikor Kövér László egy ellenzéki képviselőt büntet, akkor minden ellenzéki képviselőt büntet, és a Fidesszel szemben álló magyarok politikai képviseletét akarja elhallgattatni. Mi baloldaliak vagyunk, és baloldalinak lenni nem divat kérdése. Mi nem felejtjük, hogy közös a haza, közös a felelősség, és közös az a küzdelem is, amit egy szabad, igazságos, európai Magyarországért vívunk.”

    Éppen ezért a Demokratikus Koalíció szolidáris a Momentum frakciójával és a Parlament köré gyűlt emberekkel, ezért a képviselőink nem vesznek részt a mai parlamenti ülésen. Ez alól egyedül Varju László eskütétele jelent kivételt, aki az Orbán-rendszer elleni harc egyik legeredményesebb ellenzéki politikusaként megérdemli, hogy ott legyünk mellette, amikor átveszi a Fidesz újabb, harmadszori legyőzése után járó parlamenti mandátumát

    – jelentette be a párt.

  • Az Országgyűlés üléséről szóló élő közvetítés a Novák Előd és Rétvári Bence összecsapása után megszakadt. A parlament hivatalos honlapja is elérhetetlenné vált.

  • Novák Elődnek válaszolva Rétvári Bence hangsúlyozta: „Amikor nézzük a történelemkönyveket, látjuk, hogy az emberek tömegei milyen betegségekben haltak meg, milyen járványok voltak, amelyek megtizedelték Európa lakosságát. Hálát adhatunk, hogy olyan korban élünk, amikor ezekkel a betegségekkel szemben vannak védőoltások, és nem kell attól tartanunk, hogy akár egy kisgyermek pár hónaposan, vagy pár évesen, vagy egy felnőtt ember olyan betegségben halna meg, mint amilyen miatt a dédapáink, ükapáink, vagy még régebbi korban valamelyik felmenőnk meghalt.”

    Az államtitkár leszögezte: „Önnel szemben mi örülünk annak, hogy van gyógyszer és van védőoltás, amely megóv mindannyiunkat a betegségtől. Iszonyatosan nagy felelőtlenség, amit ön mond, amit ön tesz rövid távú politikai számításból, hogy embereket általában a gyógyítás és a védőoltások ellen hangol, mert lesznek olyanok, akik önökre hallgatnak, és ezért elutasítják majd azokat a lehetőségeket, amelyeket ma az orvostudomány az embereknek felkínál.”

    Ez óriási felelőtlenség. Hála Istennek, hogy ma már egyre több és több betegséget tudunk legyőzni akár védőoltással, akár gyógyszerrel. Ez ellen beszélni azért, hogy 5 százalék felett legyen a pártja? Felelőtlenség

    – jelentette ki Rétvári Bence, visszakérdezve: mit mondana Novák Előd abban a szituációban, ha valaki hallgatott rá, nem adatta be a gyermekének az ingyenes védőoltást, és később a gyerek épp egy olyan betegséget kap el, ami elkerülhető lett volna?

  • Novák Előd a kötelező oltások uniós mintájú választhatóvá tételéről szóló indítványt nyújtott be. A politikus napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a huszonhét uniós tagállam többségében nincs kötelező oltás, miközben Magyarországon tizenkettő is van, ebben a tekintetben csak Lettország előz minket.

    Nemcsak az unióban, hanem Európában is az országok többségében nincs kötelező oltási program. Számos szakember fogalmazott meg rendszerkritikát a magyar szabályozással kapcsolatban, a kötelezések helyett a választhatóságot szorgalmazva, amit a Mi Hazánk is támogat

    – hangsúlyozta Novák Előd, hozzátéve: a büntetések helyett az ajánlások felé kellene mozdulni.

    A Mi Hazánk képviselője arra is kitért, hogy más országokban orvosi szakvéleménnyel vagy szülői nyilatkozattal a gyermek mentesülhet az oltás alól. „Miért lehetetlen ma Magyarországon egy gyermeknek oltás alóli mentességet kapni?” – tette fel a kérdést Novák Előd, jelezve, hogy nem egy gyermek esetében két-három szakorvos támasztja alá a mentességi kérelmet a gyermek oltás utáni nemkívánatos reakciójára, vagy súlyos tartós betegségére hivatkozva.

    Novák Előd a következő kérdéseket is feltette:

    • Közel öt évvel hamarabb halnak meg a magyarok, mint az uniós átlag – a kormány szerint mi ennek az oka?
    • Emelkedik az autista gyermekek száma, mi ennek az oka?

    Novák Előd úgy vélekedett, hogy: „A Covid-diktatúra kötelezései, alaptalan egészségügyi ígéretei, és riogatásai után nem csoda, hogy a társadalom bizalma sajnos megrendült a magyar egészségügyben. Ilyen helyzetben nem tartható fenn a kötelezés a gyermekoltások terén sem.”

  • Tordai Bencének adott válaszában Répássy Róbert kijelentette:

    Ön a kábítószer-használókról mint rekreációs szerhasználókról beszélt. Pontosan tudja, amit a miniszterelnöki biztosunk többször hangsúlyozott: nincs többfajta kábítószer. Egyfajta létezik, amely káros, emberek és a gyermekeink életét veszélyezteti. Aki a kábítószert propagálja, mint ahogyan ön, az veszélyezteti az emberek életét. Veszélyes propagandát tol ezzel a mondatával, nagyon kérem, hogy álljon le a szerhasználatról – és álljon le a propagandáról is.

    Az államtitkár az Alaptörvény tizenötödik módosításával kapcsolatban közölte, számos olyan rendelkezés szerepel benne, amely széles körű egyetértést mutat a társadalomban, ilyen a készpénzhasználat joga, valamint azoknak a jogoknak a megerősítése, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják. Répássy Róbert leszögezte, a módosításban szó sincs a gyülekezési jogról, hanem a gyermekek védelmét rögzítik.

    Répássy Róbert azzal folytatta, hogy a gyermekek védelmét a gyülekezőknek is tiszteletben kell tartaniuk, valamint azoknak a jogait is, akik éppen nem kívánnak gyülekezni, „akik elviselik, elszenvedik azt, hogy mások a gyülekezési joggal korlátozzák a szabad mozgásukat”.

    Az államtitkár szerint „természetes a demokráciában, hogy vannak ütköző, versengő alapjogok, csakhogy az Alaptörvény és a bírói gyakorlat is világosan kimondja: szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás nem megengedett a gyülekezési jog vagy a véleménynyilvánítási szabadság során. Nem korlátlan jogokról beszélünk, mindenkinek a gyülekezési joga, a véleménynyilvánítási joga addig terjedhet, amíg bele nem ütközik mások alapvető jogaiba. Ha ezt tömegesen és aránytalanul nagy mértékben teszik, akkor ettől sokan szenvednek. A főváros is szenved attól, hogy a gyülekezési joggal visszaélnek”.

    Répássy Róbert a hídfoglaló tüntetésekre utalva hangsúlyozta, a bíróságoknak irányt kell mutatniuk abban, hogy nem lehet végletekig korlátozni mások jogait azon az alapon, hogy valaki szeretne véleményt nyilvánítani.

  • Tordai Bence kezdte a napirend előtti felszólalások sorát az Országgyűlés hétfői ülésén. A Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője kijelentette:

    Fenyegetőzés és megfélemlítés, ez Orbán Viktor és a Fidesz ajánlata a magyar társadalom rendszerváltást akaró háromötödös többségének. Erről szól a mai Alaptörvény-módosítás, erről szól, hogy a gyülekezési jogunkat korlátozzák, és ha önöknek nem tetsző témában megyünk ki az utcára – márpedig kimegyünk az utcára tüntetni, ahogy ma délután is –, akkor kétszázezer forintos bírsággal fenyegetnek minden résztvevőt.

    Tordai Bence úgy látja, erről szól az állampolgárság felfüggesztésének lehetősége, ahogy az is, hogy „százezer interszexuális honfitársunkat az emberi nem köréből akarják kizárni, az ő emberi mivoltukat kérdőjelezik meg egy Alaptörvény-módosítással”. A politikus idesorolta a drogtörvénnyel kapcsolatos javaslatot is, amivel szerinte „több százezer magyar fiatalt vagy rekreációs szerhasználót fenyegetnek börtönbüntetéssel”.

    Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy egy „többségét és legitimitását vesztett hatalom kétségbeesett lépései ezek”, miközben a kormány „a valósággal hadilábon áll”, valamint „a repülőrajt helyett földbe állást láttunk”.

  • Az Országgyűlés hétfői ülésén tizenötödik alkalommal módosíthatják Magyarország Alaptörvényét. Az előterjesztés rögzítené, hogy az ember férfi vagy nő lehet, valamint alkotmányos szintre emelné a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét. A javaslat az állampolgárság-felfüggesztést, a kábítószerek elleni küzdelmet és a készpénzzel történő fizetés jogát is tartalmazza. A Momentum parlamenti blokáddal akadályozná meg a szavazást.

    Köszöntjük olvasóinkat az Index percről percre közvetítésében!

    Kapcsolódó
    Példátlan botrány lehet a parlament mai üléséből

    Példátlan botrány lehet a parlament mai üléséből

    Alaptörvény-módosítás, blokád és tüntetés.

Bezárás