A kormány szerint vége a korábbi rendnek, minden megváltozott Trump megválasztásával

Donald Trump megválasztása világos jelzés arra, hogy a korábbi neoliberális világrend véget ért – hívta fel erre a figyelmet beszéde elején Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks konferenciáján. Amennyiben ezt komolyan vesszük, jelentős tanulságokat lehet levonni: egyrészt a gazdasági tanulságokat, hiszen így ez továbbra is nemzetállamok rendszerében dolgozik majd. Mert a neoliberális gazdasági felfogás megbukott, egyszerre gyengült meg a gazdasági szuverenitás és a nemzetállam.

Donald Trump megválasztásából más következtetés is levonható. Morális alapon bukott meg a korábbi morális alapú külpolitikai felfogás. A külpolitikai doktrínáknak „eredményfelelősségük van”. Az lett a morálisan helyes, ami a közösségünk érdekeit szolgálja. „A tisztán morális alapokra épülő külpolitika morális alapon csődöt mondott. Az amerikai intervenció Irakban az Iszlám Állam megszületéséhez vezetett, illetve ezek a beavatkozások indították el a migrációs hullámokat is Európa felé.”

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a nyugati világ egyik legnagyobb tanulsága pont a migrációból következik. Ez a nyugati országok stabilitását ásta alá, mivel 2015 óta 29 millió menekült érkezett Európába, a kitoloncolási hatékonyság pedig pusztán 20 százalékos. A menekültek kevesebb mint fele dolgozott, a munkaerőpiacot sem támogatta a bevándorlás. „A neoliberális gazdaságpolitika itt is megbukott.”

Minden megváltozott az új amerikai elnökkel

Orbán Balázs szerint katonai erő nélkül mára nem lehet kül- és nemzetközi politikát csinálni. Európa kiszervezte saját biztonságát a miniszterelnök politikai igazgatója szerint, ez a függőség különösen megmutatkozott most az orosz–ukrán háborúban. „A tanulság világos: a védelem nem exportálható.” Donald Trump győzelme még egy tanulságot mutat: megrendült a bizalom a nemzetközi intézmények felé. Mert nem segítik a régi és az új világ közötti átmenetet. 1990 óta folyamatosan csökkent a nemzetközi szervezetek felé a bizalom.

A Nemzetközi Bíróság is politikai szerepben működik Orbán Balázs szerint. Mint ismert, április 3-án bejelentette a kormány, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. A kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a folyamatot, ezért nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában. „A jövőben majd csak azok az intézmények maradnak fenn, amelyek nem ideológiát erőltetnek” – mondta most a miniszterelnök politikai igazgatója.

Magyarország számára eredményes, hogy véget ért a neoliberális világrend, mert ez érdemben korlátozta a lehetőségeinket, az ország cselekvőképességét. Ráadásul „van válaszunk az új multipoláris világra, ezt a konnektivitás stratégiájának hívják”. Orbán Balázs szerint erre politikai akarat is van,

„A meggyőződésünk szerint kell lennie és lesz is megállapodás az USA és Európa között.” A kormány pedig közben dolgozik a két ország közötti megállapodásokon, „a közeljövőben” ennek már lesznek látható eredményei. Magyarország az ideológiai nyomást elutasította, most esély nyílik arra, hogy ezek is visszaszoruljanak. Ráadásul Orbán Balázs szerint Washington békét akar Európába, de ez nem lesz egyszerű. Amerika azonban nem csak közvetítői szerepet tud betölteni. Orbán Balázs szerint amennyiben az Egyesült Államok valóban békét akar, az is lesz, és ez Magyarországnak jó hír.

Az új világrend kihívásokat is tartogat, a geopolitikai térkép nem vált egyszerűbbé a miniszterelnök politikai igazgatója szerint. A liberális hálózatok nem fognak csendben visszaszorulni, új terepet keresnek maguknak, most éppen Európában. Trump világrendje nem kockázat mentes, „nem kizárt, hogy rázós időszak előtt áll a nyugati világ” – hívta fel erre a figyelmet Orbán Balázs.

Európa versenyképességének a lemaradását meg kell állítani.

Orbán Balázs szerint számos reformra lenne szükség, például az oroszokkal az energetikai együttműködést Európában újra kell indítani, ezzel szemben továbbra is azok irányítanak Brüsszelben, akik a korábbi rossz döntéseket meghozták. A legnagyobb kihívás szerinte Ukrajna európai uniós tagsága, ami összesen 2500 milliárd eurós kiadást jelent. „Ukrajna működésének fenntartása évi 100 milliárd dolláros költséget jelentene.”

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna felvétele azt jelentené, hogy Magyarország semmilyen uniós pénzt nem kapna, hiszen nettó befizetővé válnánk, mint az összes tagállam az integrációt követően. Emellett stratégiai kihívásokat is jelentene, ezért nem érti Orbán Balázs, hogyan van olyan párt Magyarországon, aki támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.

Ennek következtében a Voks 2025 akaratlanul is a következő évek legfontosabb demokratikus akaratkinyilvánításává vált. Orbán Balázs szerint a gazdasági és a politikai folyamat is átalakul a világban. Ezért döntő, hogy a jövőben ki képviseli majd Magyarországot, szerinte a „világrendszerváltás” csak stabil állami vezetéssel kivitelezhető. „Itt az ideje, hogy a hangunkat még erősebben lehessen hallani.”

(Borítókép: Orbán Balázs 2025. április 14-én. Fotó: Nagy Tamás / Economx)