Zuhanórepülésbe kezdett a nyugdíjak vásárlóértéke

A nyugdíjak vásárlóereje a keresetekhez viszonyítva idén 6,4 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amelyet az Az Én Pénzem idézett.

Míg a Fidesz kormányra kerülése előtt az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 65,1 százalékát tette ki, jelenleg ez az arány 48,5 százalék alatt van. Különösen a 80 év feletti nyugdíjasok helyzete lehet nehéz, akiknek száma 2025 elején 387,4 ezer fő volt.

A KSH szerint az év eleji nyugdíjemelést követően az átlagnyugdíj összege 222 423 forint volt, míg a mediánnyugdíj nem érte el a 200 ezer forintot. Az alacsony nyugdíjak egy része résznyugdíj, amelyet külföldi jogosultságok alapján folyósítanak, de így is kérdéses, mi számít alacsonynak. Az idén majdnem 300 ezer nyugdíjas, azaz 12,3 százalékuk kap kevesebb mint havi 120 ezer forintot. A rokkantsági ellátások átlagos összege idén januárban 133 147 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felel meg, míg rehabilitációs ellátásként átlagosan 67 616 forintot fizettek. Ezek az összegek különösen az inflációs nyomás miatt számítanak kevésnek a megélhetéshez.

Bár a kormány korábban büszkén hivatkozott arra, hogy 2023-ban 18,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, a nyugdíjas inflációs ráta 18,3 százalék volt, így a nyugdíjak reálértéke csupán 0,2 százalékkal nőtt, a keresetekhez viszonyítva pedig 3,2 százalékos javulás történt.

Az idei év elején a nyugdíjemelés mértéke 6 százalék volt, ami a 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Eközben a keresetek reálértéke 9,2 százalékkal bővült, ami miatt a nyugdíjak vásárlóereje 6,4 százalékkal csökkent a keresetekhez képest. Ez tovább mélyítette a különbséget az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között. A szakadék nemcsak az aktívak és a nyugdíjasok, hanem a frissen és régebben nyugdíjba vonultak között is egyre nő. Az idősebb korosztály nyugdíja az évek során jelentősen elértéktelenedett, ráadásul számukra a vásárlási lehetőségek is korlátozottabbak.

Az infláció elleni kormányzati intézkedések miatt elmaradhat a már bejelentett novemberi nyugdíjemelés. Eközben az árstopok és az árfigyelő rendszerek főleg a nagy boltláncokra terjednek ki, így a helyi kisboltok, ahol sok idős ember vásárol, nem esnek ezek hatálya alá.