Putyin megtalálta Európa Achilles-sarkát, a tenger alatt jöhet a küzdelem

Ilja Iljin, a finn parti őrség parancsnokhelyettese elsősorban tengeren rekedt emberekre vadászott, azonban egyre inkább a szabotázsra készülő tankhajók után kutat. A parancsnokhelyettes munkáját egy kisebb hadsereg támogatja: több tucat radar és kamera, számos járőrhajó, repülőgépek és helikopterek flottája, mindezt egy Belgium-méretű vízterület átfésülésének érdekében – írja a Politico.

A szabotázsakciókat még nem sikerült teljesen kiküszöbölni – Iljin szerint csak a Finn-öbölben az elmúlt 18 hónapban kétszer is történt hasonló. 2022 óta a Balti-tengeren legalább hat szabotázsgyanús esetet regisztráltak, 2023 óta pedig 11 ismert tenger alatti kábelt rongáltak meg.

Iljin szerint az ehhez hasonló esetek egyre gyakoribbá válnak. „Egyre inkább tudatában vagyunk a kockázatnak, és jelenleg próbáljuk kitalálni, hogyan tudnánk megfelelően reagálni” – tette hozzá.

A károk nem keltettek pánikot a társadalomban. A lámpák égve maradtak, a wifi továbbra is működött. Azonban felmerülnek a kérdések: Mi van, ha a következő akciók súlyosabbak lesznek? Mi van, ha Oroszország támadást indít Európa ellen? Mi van, ha ez már háborút jelent? – jegyzi meg a lap.

Egy negatív kimenetelű forgatókönyvet nem nehéz elképzelni. Írország három kábelszakadás következtében az áramellátásának akár a tizedét is elveszítheti. Az Európai Unió egyharmadát víz alatti vezetékeken keresztül Norvégia látja el gázzal. Bármelyik célpont megtámadása káoszt okozhatna.

„Egy új valóságnak vagyunk tanúi. Egyre több balti-tengeri incidensünk van, ami hatással lehet a piacokra, a fogyasztókra és a vállalkozásainkra is” – mondta Zygimantas Vaiciunas litván energiaügyi miniszter.

A hatóságoknak eddig nem sikerült egyértelműen bizonyítaniuk, hogy Moszkva állt az incidensek mögött. „De a jelenlegi körülmények között ezek következménye csak Oroszországnak kedvez” – tette hozzá Vaiciunas.

Ezzel pedig Európa vizei új frontot jelenthetnek az Oroszországgal szemben vívott hidegháborúban. Az EU és a NATO versenyt fut a probléma kezelésével, és tartalék kábelek és drónok vásárlását, valamint a katonai felügyelet megerősítését tervezi.

Lényegében lehetetlen megállítani

2022 szeptemberében rejtélyes módon felrobbantották az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 2 gázvezetékeket. Az incidenst ukrán állampolgárokkal hozták összefüggésbe, a büntetőeljárás azonban még folyamatban van.

Az elmúlt három évben elszaporodtak a balti-tengeri szabotázsakciók, amelyek a Svédországot, Finnországot, Németországot, Lettországot és Észtországot összekötő távközlési, gáz- és energiahálózati összeköttetéseket sújtották. Néhány héttel ezelőtt a svéd partoknál ismét megrongáltak egy Berlint és Helsinkit összekötő kommunikációs kábelt.

A költségek rendkívül alacsonyak. „Lényegében csak meg kell vesztegetni egy kapitányt, hogy engedje le a horgonyt” – mondta Christian Bueger, a Koppenhágai Egyetem nemzetközikapcsolatok-professzora és tengerbiztonsági szakértője.

A célpontokat egy horgonnyal pedig könnyen el lehet érni, ugyanis a Balti-tenger átlagosan csak 52 méter mély, míg a Finn-öböl 38. Az adatkábeleket méretükből adódóan sem nagy feladat átvágni, Volker Wendt, az Europacable kereskedelmi szervezet főtitkára a lapnak elmondta, hogy nagyjából egy emberi kar vastagságúak és mindössze néhány kilogrammot nyomnak.

Az áram és a gáz szállításáért felelős kábeleket úgy tervezték meg, hogy a tenger mélyén uralkodó zord körülményekkel szemben ellenállók legyenek. A körülbelül egy méter széles kábeleket több szigetelő- és acélréteg védi, és akár 65 kilogrammot is nyomhatnak.

A fél méterrel a tengerfenék alá eltemetett kábeleket úgy építették, hogy 40 évig bírják, és ellenálljanak a halászhálók vonóhálóval történő behúzásának – de egy horgony közvetlen találatának nem. Pontosan ez történt az Eagle S hajóval, amely 100 kilométeren keresztül szántotta fel a tenger fenekét horgonyával, aminek következtében Finnország közelében több kábelt is elvágott.

Peter Jamieson, az Európai Tenger Alatti Kábelek Szövetségének alelnöke elmondta, hogy mintegy 80 javítóhajó áll rendelkezésre világszerte. Az adatkábelek esetében két hetet, míg az energia szállításáért felelős kábelek javítása akár több hónapot is igénybe vehet. A javítási költségek pedig 5 és 150 millió euró (2–61 milliárd forint) közé tehetőek.

Bueger szerint a kábelek átvágását lényegében lehetetlen megállítani. A Balti-tenger 400 ezer négyzetkilométeres területén halad át a világ teljes tengeri forgalmának a 15 százaléka, így a tengerészek, drónok és radarok nem tudnak minden hajót ellenőrizni.

Lehetetlen egyszerre mindenhol ott lenni

– mondta Marko Laaksonen, a finn haditengerészet műveleti vezérkari főnökének helyettese. 

Eddig a nyugati hírszerzés szerint az incidensek egy része véletlen volt. Szakértők azonban szkeptikusan tekintenek azokra az esetekre, ahol Oroszország szövetségesei is érintettek, mint például a kínai felségjelzésű Yi Peng 3 tankerhajó, amely tavaly novemberben két tenger alatti kábelt szakított el. 

Nick Childs, az International Institute for Strategic Studies agytröszt tengeri védelmi szakértője szerint a szabotázsokkal Moszkva elrettenteni és figyelmeztetni akarja a nyugati országokat, hogy ne nyújtsanak több támogatást Ukrajnának.

Kis befektetés, nagy jutalom

A tengeri szabotázsakciók eddig csekély zavarokat okoztak. Az EU villamosenergia-hálózata a világ legjobban összekapcsolt hálózatai közé tartozik, és a vállalatok redundáns összeköttetéseket építenek ki, hogy csökkentsék az esetleges ellátási hiányok kockázatát.

2024-ben Észtország bepillantást nyerhetett abba, hogy mi történhet egy súlyosabb szabotázs esetén, amikor az egyik kábel műszaki hibája miatt az energiaszámlák 10 százalékkal megugrottak – mondta Erkki Sapp, az ország állami tulajdonú Elering áramhálózat-üzemeltető igazgatósági tagja.

Sapp hozzátette, hogy képesek bármilyen, az energiainfrastruktúrával kapcsolatban felmerülő esemény kezelésére, azonban ha több ehhez hasonló hiba egyszerre jelentkezik, az ellátási hiányhoz vezethet.

A balti szomszédjához hasonlóan az Északi-tenger is viszonylag sekély – átlagosan mindössze 95 méter mélységű –, így Phuc-Vinh Nguyen, a párizsi székhelyű Jacques Delors Energiaközpont vezetője szerint hasonló szabotázsakciók fordulhatnak elő ott is.

Nguyen hozzátette, hogy amennyiben ezt az összeköttetést megrongálják, az ellátási zavarhoz és az árak kiugrásához vezetne. A központ vezetője szerint válsághoz vezetne, ha Moszkva a tél közepén vágna át egy Európát ellátó gázvezetéket. Az árak az egekbe szöknének, és az európai export is csökkenne. Európa és Oroszország jelenlegi kapcsolatát tekintve ez egy olyan „lehetőség, amelyet nem lehet kizárni” – mondta.

A védelem megerősítésén dolgozik a NATO és az EU

Januárban a NATO bejelentette, hogy az új „Balti Őrszem” program keretében fregattokat, tengeri járőrgépeket és egy haditengerészeti drónflottát telepít a régió megfigyelésére. Ez azt követően történt, hogy a szövetség tavaly új tengeri központot hozott létre a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségének nyomon követésére.

Februárban az EU közölte, hogy az alapvető fontosságú kábelek védelmét célzó stratégia részeként 2027-ig további 540 millió eurót (221 milliárd forintot) fordít új infrastruktúrára, beleértve a tenger alatti kapcsolatokat is. Az EU azt is tervezi, hogy tartalékkábeleket, és külön javítóhajókat vásárol a hibák mihamarabbi elhárítására. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság biztonságért felelős alelnöke elmondta, hogy az EU készen áll a tagállamok segítségére és támogatására.

A Balti-tengerrel határos országok kezükbe veszik a dolgokat 

Finnország az energetikai infrastruktúra védelmét saját honvédelme részeként kezeli – mondta Sari Multala finn környezetvédelmi miniszter. Az ország a javítási kapacitások növelését tervezi.

Észtország és Litvánia a kritikus infrastruktúrát fenyegető, ám a felségvizeiken kívül tartózkodó hajók lefoglalását lehetővé tevő törvények elfogadását fontolgatja. Az Egyesült Királyság pedig olyan mesterségesintelligencia-rendszert indított, amely a hajók mozgására vonatkozó, nyilvánosan elérhető adatok alapján méri fel, hogy melyik hajó mekkora kockázatot jelent.

A nemzetközi jog szerint az országok kevés olyan hatáskörrel rendelkeznek, amelyek lehetővé tennék, hogy a számukra gyanús hajókat foglaljanak le a felségvizeiken kívül – mondta Sean Pribyl, a Holland & Knight nemzetközi tengerjogra szakosodott partnere.

A nemzetközi vizeken egy hajóra ugyanis az úgynevezett lobogó szerinti állam törvényei vonatkoznak. A jogi szakértő szerint jelenleg nincs olyan mechanizmus, amely arra kényszerítené az államokat, hogy együttműködjenek.

A Yi Peng 3 egy ilyen eset volt. Annak ellenére, hogy Svédország és Dánia között dokkolt, Peking megtagadta, hogy a helyi hatóságok teljes körű vizsgálatot folytassanak a hajóval kapcsolatban.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. július 31-én. Fotó: Contributor / Getty Images)