
Hétfőn fogadja el a parlament a márciusban benyújtott 15. alkotmánymódosítást, a Momentum blokáddal próbálja megakadályozni a szavazást.
„Április 14-én, délután 3-tól blokád alá vesszük a Parlamentet, hogy megakadályozzuk az alaptörvény újabb módosítását, délután 5-től pedig tüntetés a Kossuth téren! A gyülekezés alapjog – tartsatok velünk” – írta Facebookon a párt. A tüntetésen felszólal
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, Bedő Dávid momentumos frakcióvezető és Karácsony Gergely főpolgármester is. A párt a gyülekezési törvényről szóló parlamenti szavazáson füstgyertyákkal akciózott, amit Kövér László házelnök rekordbüntetéssel, kitiltással és feljelentéssel jutalmazott.
Orbán Viktor az évértékelő beszédében jelentette be, hogy újabb alaptörvény-módosítás lesz. Az alaptörvénybe bekerülő újabb, „legfontosabb” pontok az eredeti szöveg szerint:
A törvény szövegén több helyen módosítottak végül. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának döntése értelmében a fentebb említett első pontból kikerült a „teremtés sorrendjével egyezően” rész. Új mondatként bekerült, hogy „az ember férfi vagy nő”, de utána így folytatódik: „az anya nő, az apa férfi”. Hogy miért hagyták el a nagy felháborodást kiváltó mondatrészt, nem indokolták meg, csak annyit írtak: „A javaslat az Alaptörvény hatályos szövegének megtartására irányul.”
A települések önvédelmi joga viszont bekerül az alaptörvénybe. Ezt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy indokolta, hogy „vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, úgy érzik, hogy a nagy számban beköltözők elsöprik a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét”. A bizottság által elfogadott szöveg szerint „mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
A települések önvédelmének megteremtéséről Orbán az évértékelőjében is beszélt. „Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – mondta.
A módosítók közül fontos még az is, ami szerint mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány. A szabály marad, ami most van az alaptörvényben: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.
Ezek mellett még az állampolgárság felfüggesztését lehetővé tevő mondatból törölték, hogy az nem érvényes az olyan kettős állampolgárokra, akik másik állampolgársága az Európai Gazdasági Térség (EU, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc) valamelyik államához kötődik. Ezt azzal indokolták, hogy ez úgyis benne lesz az erről szóló törvényben. Pontosították továbbá, hogy bár állampolgárságot a köztársasági elnök adhat és ő foszthatja meg ettől azokat, akik például jogsértően jutottak hozzá, a felfüggesztési eljárásban nem lesz szerepe.
Az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó eset volt, hogy a rendőrség erre hivatkozva betiltotta a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) április 20-ai Million Marijuana March nevű, a fű legalizációját követelő rendezvényét. A párt fellebbezett, a Kúria pedig arra jutott, hogy nem lehet egy rendezvényt egy még nem megalkotott, jövőbeni jogszabályra hivatkozva betiltani.