Ütött az óra: életbe lépett az EU áfareformja – mutatjuk, mit kell róla tudni

A ViDA-csomag átfogó reformokat vezet be az áfaszabályozás területén, különösen a digitális kereskedelem és a határon átnyúló ügyletek átláthatóságának növelése, az adóelkerülés visszaszorítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A csomag három fő pilléren nyugszik.

E-számlázás és digitális jelentéskészítés:

• 2025-től: A tagállamok kötelezővé tehetik az e-számlázást belföldi ügyleteknél.
• 2030. július 1-jétől: Minden határokon átnyúló, a vállalatok közötti (B2B) vagy a vállalatok és a kormányzat közötti (B2G) ügyletre kötelező e-számlázás, szabványos uniós formátumban. Emellett a digitális adatszolgáltatás is kötelezővé válik.
• 2035-től: Teljes uniós harmonizáció.

Vállalkozásokra gyakorolt hatás: Komoly informatikai és adminisztratív felkészülést igényel, a cégeknek át kell alakítaniuk a számlázási rendszereiket.

Platformgazdaság:

• 2028. július 1-től: A személyszállítást és szállást kínáló platformok (pl. Uber, Airbnb) bizonyos esetekben vélelmezett áfaalanyként válnak áfafizetési kötelezetté.

Nem kell áfát fizetniük, ha a tényleges szolgáltató érvényes áfaszámot ad meg, és nyilatkozik, hogy ő maga számol el az áfával. A szabály főként azokra az esetekre vonatkozik, amikor az eredeti szolgáltató nem lenne áfaköteles.

• A szabály bevezetését 2030. január 1-jéig halaszthatják a tagállamok.
• Kis- és középvállalkozások (kkv-k) kivételek lehetnek.
• Egyéb kötelezettségek: A platformok B2C-facilitációs szolgáltatásainak teljesítési helye ott lesz, ahol az alapszolgáltatás történik. Azokat az ügyfeleket, akik nem adnak meg áfaazonosítót, automatikusan nem adóalanyként kezelik. Azok a platformok, amelyek áruk értékesítését segítik, és harmadik fél tulajdonában lévő árukat tárolnak (pl. raktárban), kötelesek értesíteni a tulajdonost, ha az áruk más országba kerülnek.

Vállalkozásokra gyakorolt hatás: A tagállamok eltérő módon alkalmazhatják a „vélelmezett szállítói” szabályt, ami bonyolítja a megfelelést, különösen a szolgáltatók áfastátuszának ellenőrzése miatt. A rövid távú szállásbérlés definíciója is tagállamonként eltérhet.

A ViDA ezen pillére szektorspecifikus, és különösen nagy hatással lesz azokra a platformokra, amelyek személyszállítási és szálláshely-szolgáltatásokat közvetítenek. Azok a szolgáltatók is érintettek, amelyek ilyen szolgáltatásokat kínálnak platformokon keresztül, de jelenleg nem kötelesek áfát felszámítani – mivel a jövőben a platformokra hárulhat az áfafizetési kötelezettség, ez hatással lehet az árakra és a bevételekre

– mondta Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient üzletágvezető partnere.

Egységes áfaregisztráció:

• Egyablakos rendszer (OSS) bővítése (2028. július 1-jétől): Az EU-n belüli, a vállalkozók magánszemélyek (B2C) felé történő értékesítések egyszerűsített áfabevallása (OSS) új szolgáltatásokra is kiterjed, például villamos energia, földgáz, szerelési szerződések, belföldi értékesítések.
• Energiaellátás (2027. január 1-jétől): Az OSS-t kiterjesztik az energiaellátásra is (például elektromosjármű-töltés más tagállamban).
• Saját áru mozgása (2028. július 1-jétől): Új OSS-modul érhető el az EU-n belüli saját áruk mozgására – elkerülhető a célországban való áfaregisztráció, ha az áru teljes levonásra jogosít. A szabály a vevői készlet (call-off stock) egyszerűsítését kiváltja, amelyet meg is szüntetnek.
• Fordított adózás (B2B): A tagállamoknak kötelező lesz alkalmazniuk a fordított adózást, ha az eladó nem, de a vevő áfaregisztrált a célországban – ez csökkenti a külföldi cégek regisztrációs kötelezettségét.
• Árrésadózás-változások elmaradnak: Az eredeti javaslatban szereplő, célország szerinti adóztatás az árrés értékesítéseknél (pl. műtárgyak) kikerült a végleges szövegből.
• Live streaming és virtuális események: 2025. január 1-től már új szabályok érvényesek a teljesítési hely meghatározására B2C esetén, ezek az elektronikus szolgáltatások szabályait követik.

Vállalkozásokra gyakorolt hatás: Bár az új szabályok csökkentik a külföldi áfaregisztrációk szükségességét, nem szüntetik meg teljesen. Például egy nem letelepedett eladónak továbbra is regisztrálnia kell abban a tagállamban, ahonnan közösségi értékesítést végez.

A regisztráció hiánya cash flow hátrányokhoz vezethet, mivel az előzetesen felszámított áfát csak külföldi áfa-visszatérítési eljáráson keresztül lehet visszaigényelni. A cégeknek mérlegelniük kell, hogy fenntartják-e meglévő regisztrációikat, vagy kihasználják az új egyszerűsítéseket.

Fontosabb mérföldkövek és határidők

2025. április – Azonnali változások az elfogadást követően

• A tagállamok bevezethetik a kötelező e-számlázást nemzeti hatáskörben.
• Megerősödik az Import One-Stop Shop (IOSS-) rendszer ellenőrzési keretrendszere.

2027. január 1. – Első jogszabályi pontosítások

• Az OSS- és IOSS-rendszerek felhasználóit érintő kisebb jogszabályi módosítások lépnek hatályba.

2028. július 1. – Jelentős újdonságok

• A platformok úgynevezett „vélelmezett adóalanyként” felelősek lesznek az áfa megfizetéséért. Rövid távú szálláskiadás és személyszállítási szolgáltatások esetén a tagállamok 2030. január 1-jéig halaszthatják ennek bevezetését.
• Egységes áfaregisztráció reform: OSS bővítése új IT-fejlesztésekkel – új sajátáru-mozgatási rendszer –, fordított adózás kiterjesztése B2B-ügyletekre (például ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások esetén).

2030. július 1. – Digitális jelentéstételi kötelezettség (DRR) indulása

• Határon átnyúló B2B-ügyletekre vonatkozik.
• Jelentős IT- és folyamatfejlesztési igény a vállalkozásoknál.

2035. január 1. – A végső fázis

• Azok a tagállamok, amelyek már 2024 előtt bevezették a valós idejű digitális jelentési kötelezettséget, kötelesek lesznek összehangolni rendszereiket az uniós szabványokkal.

Miért fontos már most tervezni?

„Bár több szabályozási változás csak évekkel később lép életbe, a ViDA által megkövetelt fejlesztések – például az e-számlázás vagy a valós idejű jelentés – komoly pénzügyi és technológiai átalakítást igényelnek. Ez nemcsak a könyvelést, hanem a jogi, adózási és informatikai területeket is érinti” – tette hozzá az adószakértő.

Kulcsfontosságú lépések a vállalkozások számára:

• Az e-számlázás és digitális jelentéstétel rendszereinek megtervezése.
• A platformok szerződéses védelmének felülvizsgálata az áfakockázatok áthárítása érdekében.
• A vevők státuszának és helyének alapos ellenőrzése.
• Felelősség- és kockázatelemzés elvégzése a büntetések elkerüléséhez.

Nem minden tagállam vár a ViDA-határidőkre

Több tagállam bizonyos területeken már most bevezeti vagy tervezi bevezetni a kötelező e-számlázást és a jelentéstételi kötelezettséget, például Magyarország, Németország, Belgium, Lengyelország, Spanyolország és Franciaország.

Ezért célszerű rövid távon is figyelemmel kísérni a nemzeti szabályozási változásokat, hogy a vállalkozások időben reagálni tudjanak.

A ViDA-csomag a következő években átformálja az uniós áfaszabályozást a digitális kor elvárásainak megfelelően. Az új szabályok nem csupán az e-kereskedelmet, hanem szinte minden vállalkozást érintenek. A felkészülés nem halogatható, ezért érdemes már most megkezdeni az üzleti folyamatok felülvizsgálatát, IT-rendszerek fejlesztését és a jogi környezet értékelését, hogy a cégek ne kockáztassanak későbbi bírságokat, késedelmeket vagy működési fennakadásokat

– összegezte Szadai András.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)