Sokkot kaptak a magyar nyugdíjasok a boltokban: vége a jó időknek, áll a bál

Márciusban 4,7%-kal volt magasabb a fogyasztói átlagár az előző év azonos időszakához képest, ami 0,9 százalékpontos csökkenést jelent az idén februári adathoz viszonyítva. Az élelmiszerek árindexe jóval kisebb, 0,1 százalékpontos mértékben csökkent, így az élelmiszerárak 7,0%-kal voltak magasabbak a tavaly márciusiaknál. Az mindenképpen pozitívum, hogy tavaly szeptember óta márciusban fordult először elő, hogy a fogyasztóiár-index alacsonyabb volt az előző havinál, dacára annak, hogy az még mindig igen magas. Az élelmiszerek árindexe ugyancsak most csökkent először szeptember óta, azonban a márciusi még mindig az említett időszak második legmagasabb adata a februári 7,1% után.

A nyugdíjasok árindexe az összesített árindexszel együtt mozgott márciusban is – a februári 5,6%-ról ugyanúgy 4,7%-ra olvadt.

Márciusban a többi lakossági réteg esetében is csökkent az árindex, a legkisebb mértékű (-0,7%p) csökkenés a magas jövedelmű háztartások esetében volt megfigyelhető:

• nyugdíjasok: 5,6% → 4,7%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 5,7% → 4,9%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 5,5% → 4,6%,
• a három és több gyerekes háztartások: 5,7% → 4,9%,
• magas jövedelmű háztartások: 5,9% → 5,2%.

Mire futotta volna márciusban?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj havi összege jelenleg 242 682 forint, tehát mi is ebből az összegből indultunk ki akkor, amikor megvizsgáltuk, hogy márciusban hány kiló/darab/liter terméket tudtunk volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz fajtából.

A zsemle fogyasztói átlagára egy forinttal emelkedett februárhoz képest, így az márciusban 71 forintba került. Ez természetesen még nem befolyásolta volna jelentős mértékben a megvásárolható mennyiséget, csakhogy a februárban érkező 13. havi nyugdíj következtében akkor lényegesen több, egészen pontosan 6 924 darab zsemlét tudtunk volna megvásárolni. Ezzel szemben márciusban már csak 3 418 darab zsemlére futotta volna. Hasonló dolog figyelhető meg a tojással kapcsolatban is – a termék darabonkénti átlagára változatlanul 93 forint volt, ám a duplanyugdíj nélkül már csak 2 609 darabra futotta volna a februári 5 211 darabbal szemben.

A 2,8%-os pasztőrözött tej átlagára 510 forintról 474 forintra csökkent, ám ez az árcsökkenés természetesen nem tudta ellensúlyozni a duplanyugdíj hiányát. Éppen ezért a megvásárolható mennyiség 950 literről 512 literre csökkent. A párizsi felvágott kilónkénti átlagára 2 740 forintról 2 650 forintra csökkent, míg a megvásárolható mennyiség 177 kilóról 92 kilóra olvadt.

A burgonya kilónkénti átlagára 403 forintra csökkent a februári 411 forintról, míg a megvásárolható mennyiség 1 179 kilóról 602 kilóra esett vissza. Az alma átlagára is csökkent – ennek kilójáért februárban még 635, márciusban már csak 626 forintot kellett fizetni átlagosan. A megvásárolható mennyiség 774 kilóról 388 kilóra csökkent.

A liszt kilónkénti ára enyhén, 272 forintról 268 forintra csökkent, míg a megvásárolható mennyiség 1 782 kilóról 906 kilóra mérséklődött. A kristálycukor ára is mérséklődött, 386 forint helyett már csak 377 forintot kértek el kilójáért. A termékből márciusban 644 kilót tudtunk volna megvásárolni, szemben a februári 1 256 kilóval.

Csökkent a sertéshús átlagára is – februárban még 1 990 forintot, márciusban már csak 1 980 forintot kértek el a termékért, míg a megvásárolható mennyiség 244 kilóról 123 kilóra csökkent. Végezetül a bontott csirke – az általunk vizsgált termékek közül ez volt az egyetlen, amelynek nem csökkent, hanem emelkedett az átlagára, méghozzá 1 360 forint/kilóról 1 390 forintra. A megvásárolható mennyiség ebben az esetben 356 kilóról 175-re csökkent márciusban.

Mindenből csökkent a megvásárolható mennyiség

Láthattuk tehát, hogy egyetlen terméket leszámítva mindegyiknek csökkent az ára márciusban. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni annak a hatását, hogy a 13. havi nyugdíj utalása következtében februárban kétszer akkora nyugdíjból gazdálkodhattunk, mint márciusban, így értelemszerűen a megvásárolható mennyiségek is jelentős mértékben csökkentek, méghozzá mindegyik termék esetében.

Ugyanakkor a fentinél jóval kedvezőbb képet kapunk, amennyiben az idén január-márciusi adatok alapján számolt átlagokat összevetjük a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal (azért ehhez az évhez szoktuk mérni a mindenkori legfrissebb adatokat, mert az indexünknek nevet adó zsemléből abban az évben tudott a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas).

Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy éppen a zsemlét leszámítva minden más termékből akár lényegesen többet lehetett az idei év eddig eltelt részében megvásárolni, mint 2016-ban. A legnagyobb növekmény a kristálycukor esetében figyelhető meg (+71,2%), amit a bontott csirke (+51,5%) és a (+47,6%) sertéshús követnek a sorban.

Ugyanakkor zsemléből mindössze a 2016-os mennyiség 72,1%-ára futná az idei évben.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy az idei év összesített adatait egyelőre jelentősen torzítja a februári duplanyugdíj hatása. Ennek ellenére jelenleg kijelenthető, hogy az év eddig eltelt részében havonta átlagosan mindegyik termékből többet tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni, mint a tavalyi évben. Sőt mi több, egyelőre a referenciaévnek használt 2016-os évhez viszonyítva is jól teljesítenek a 2025-ös nyugdíjak – ez alól egyedül indexünk névadó terméke, a zsemle jelent kivételt, abból ugyanis 2016-ban lehetett többet megvásárolni.