Ezért blokkolják Magyarország előtt az uniós forrásokat, 9,45 milliárd eurót függesztettek fel

További Gazdaság cikkek
-
Donald Trump a vámháború jelentős deeszkalálását helyezte kilátásba
- Kimondta a kormány: a kecskesajt csak kecsketejből készülhet
- Magyar Péter megfenyegethette a Magyar Nemzeti Bank egyik hölgy munkatársát
- Rossz hírt kaptak az autósok, érdemes erre felkészülni
- Kőkemény üzenetet küldött Varga Mihály: Újra megjelentek a recessziós és inflációs kockázatok
„Magyarországon elsőrangú politikai téma lett az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdések” – így kezdte előadását Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Money Talks konferencián. A miniszter elsőként kiemelte, az Európai Uniónak hét-, illetve éves költségvetése is van. Előbbihez egyhangú döntés kell, de mind a két költségvetéshez kell az uniós tagállamok jóváhagyása.
A költségvetés bevételi oldala jogi szempontból az unió saját forrásai, de a kiadások több mint felét a tagállamok fedezik.
A tagállamok a költségvetési helyzetet nettó befizetésük szempontjából szokták figyelni. Az egy főre eső legjobb kedvezményezett Luxemburg. A nagy nettó befizetők pedig természetesen Németország és Franciaország – hívta fel erre a figyelmet Bóka János. Elmondta azt is, hogy egy aknamezőn keresztül vezet az út az uniós forrásokhoz.
A miniszter hozzátette, azonban ezek a befizetések folyamatosan mozgásban vannak. Emellett az unió számos tevékenységet (például Ukrajna támogatását) hitelből finanszírozza. A sok hitelfelvétel miatt pedig 2028-tól az unió költségvetésének a 20 százaléka hitelek törlesztéséből áll majd, ez nyilván elindít vitákat Bóka János szerint.

Ezért nem férünk hozzá az uniós forrásokhoz
Új kihívások között jelentkezik az Európai Unió versenyképessége és a védelmi ipar. Bóka János szerint a kohéziós politikával szembeni támadások régi időkre nyúlnak vissza, sokan a fenntarthatatlansága ellen érvelnek, ugyanakkor a kedvezményezettek az éremnek a másik oldalát hangoztatják. „A kohéziós politika pozíciója gyengül.”
A jövőben kialakulhat egy olyan rendszer, amely a fejlettségi szintet kevésbé veszi figyelembe.
A második probléma, hogy az RRF-projektek kiszorítják a kohéziós forrásokat. A miniszter szerint nehézzé teszik a kohéziós pénzekhez való hozzáférést. Ugyanakkor Magyarország nettó pozíciója továbbra is nettó 4,5-5 milliárd eurós plusz. A miniszter közlése szerint politikai természetű viták miatt nem jutunk hozzá minden uniós forráshoz. Bóka János közölte, 12 milliárd euró érkezik be a kohéziós és agrártámogatásokba, ugyanakkor 9,45 milliárd euró felfüggesztés alatt van.
Az RRF esetében csak az előleghez férünk hozzá, de a kormány stratégiája „arra irányult, hogy a blokkoló okokat megoldjuk”. Tehát a kondicionális akadályokon dolgozik a kormány, ennek megfelelően összesen 17 intézkedést tárgyaltak le az Európai Bizottsággal. Azonban amikor az Európai Parlamentbe ellátogatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akkor a korábban elfogadott lépések ellenére nem tették lehetővé a forrásokhoz való teljes hozzáférést.
Bóka János kiemelte, az uniós források bizonyos részéhez azonban továbbra is hozzáférünk, de szerinte politikai kockázatok vannak az uniós pénzek körül. Az uniós források teljessége egyik pillanatról a másikra nem lesz elérhető Magyarország számára, csak lépésenként lehet a miniszter szerint haladni.
„Ne lineáris folyamatra, hanem brazil szappanoperára számítsanak” – összegezte a tárcavezető. Bár a miniszter bizakodó, szerinte a források ütemes biztosítása kis lépésekben megvalósulhat, de ő sem vár nagy kataklizmára, nagy bejelentésre az uniós pénzekről.
(Borítókép: Bóka János Uniós források: jönnek is, meg nem is című előadása a Money Talks konferencián. Fotó: Nagy Tamás / Economx)