Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
17:48 - a lakossági számlanyitások egynegyede a Gránit Banknál történt Magyarországon
Tiborcz István üzletember arról beszélt, hogy ha azokat a projekteket nézzük, amin a BDPST Group dolgozik, akkor a műemlék épületek esetében az értékteremtés több rétegben jelenik meg: régi, értékes épületek felújításával hoznak létre valami új funkciót, amely fenntartható módon, versenyképesen üzemeltethető, és amelynek köszönhetően hosszú távon is megmaradnak. A pénzügyi területen a Gránit Bank az innovációival mind időt és energiát takarít meg az ügyfelek részére, ami nagyon fontos és egy érték, mert hosszú távon fenntartható – nem mellesleg külföldön is lehet piaca.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Sikernek tekinti, hogy 2024-ben a lakossági számlanyitások egynegyede a Gránit Banknál történt Magyarországon.
Tiborcz István arról is beszélt, hogy a magyarok zseniálisak, hogy feltaláljanak dolgokat, létrehozzák a termékeket, az eladásban viszont már kevésbé vagyunk sikeresek, ezért véleménye szerint a nagy cégeknek érdemes lenne nemzetközi tapasztalattal bíró, külföldi menedzsereket is alkalmazniuk, és építeni az ő tudásukra, mert így versenyképesebbé válhatnak. „Nem minden esetben kell feltalálni a spanyolviaszt, hanem nyitott szemmel kell járni és hazahozni, ami jól működik” – véli. Elmondta: a BDST Group is alkalmaz nemzetközi tapasztalattal bíró menedzsereket, így a céges belső kommunikáció egy része angolul zajlik náluk.
Nagyon fontos a hosszú távú stratégia, a Waberer's-be is azért fektettek be, mert az ország geolokációja nagyon kedvező a logisztika szempontjából. Kell egy vízió, amelyet a menedzsment kitartóan és hosszan követ. A Waberer's menedzsmentje egy nagyon bátor ötéves tervet tett le az asztalra egy nehéz piaci helyzetben.
A bővítési kilátásokról elmondta az üzletember, hogy az ingatlanfejlesztésben, a pénzügyi piacon és a logisztikában aktív jelenleg a BDPST Group. Elmondta: a Gránit Bank menedzsmentje Románia után más uniós országban is tervez megjelenni a határon átívelő szolgáltatásával. A Waberer's menedzsmentje meglátása szerint kiváló munkát végzett az elmúlt két évben, fontos akvizíciók történtek.
16:25 – Globálisan gondolkodni a regionalitás helyett
„Jelenleg 15,5 millió aktív felhasználónk van. 10 millió ember ebből azért van az oldalon, mert a pozitív ajánlások miatt beregisztráltak a platformra” – mondta Barna Balázs, a Wise amerikai mérnöki részlegének vezetője. A bankok a lokálisan jó termékeket tudják biztosítani, hiszen többségük vertikálisan gondolkodik és nem a globalizációra törekednek.
Kivonulnak? Nem sok esély van rá
Elenyésző lehet az esélye annak, hogy bármelyik fintech is részt vesz a magyar ATM-kampányban, ugyanakkor ha az érdekei ezt kívánják, akkor nem elképzelhetetlen. A RowanHill Digital vezetői hangsúlyozzák, hogy a neobankok nem a magyar piacra építik a termékeiket, csak megkapjuk tőlük azt, ami máshol már működik. Ugyanakkor van olyan forgatókönyv, ami után akár ki is vonulhatnak hazánkból. Bővebben>>>A fintechek óriási előnye, hogy a világ szinte bármely országában elérhetők. „Az applikáció nagyon európainak hat” – elevenítette fel a Texasban kapott reakciókat Barna Balázs, kiemelve, hogy azóta az amerikai példák alapján rengeteget dolgoztak a szoftveres megoldásukon.
16:07 - „zsolnai csempékkel kirakott" szegmens
Elhangzott az is, hogy míg a nagy láncoknak bőven akad versenytársa az hazai piacon az Airbnb versenytársak nem jelentek még meg Budapesten. A luxus-szegmens ellenben majdnem telített, és egyelőre nem látszik, hogy mi húzná fel a "zsolnai csempékkel kirakott" szegmens árát. Nagy probléma, hogy
nem tudjuk alájuk berakni alájuk jól felépített 4 csillagosokat, ez pedig jelenleg nagyon hiányzik a piacról.
A beszélgetésben arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a belföldi és a külföldi turisták száma növekszik, a környező régiós városokhoz képest a magyar szálláshelyek száma továbbra is alacsony, bőven van tér tehát a bővítésre.
Mind a globális, mind a hazai gazdaság számait tekintetbe véve, lassú növekedés szemtanúi lehetünk a szálláshely-bővítésben. Elhangzott: Budapesten már újra elértük már a 2019-es csúcsot. Kérdés, hogy az energiaárakat, költséget ki lehet-e már gazdálkodni. A jövedelmezőség azért még elég kihívásos
16:01 - alacsonyabb ár, alacsonyabb szintű szolgáltatás
Botos Bálint, a Forestay Group managing partnere hangsúlyozta: „az elmúlt 30 év komoly fellendülés a turizmusban, igény van lakhatásra. Digitalició egy új nagyságrend, új kihívás. A verseny persze motiválja a szállodákat is, friss brandek jönnek létre, s azzal versenyzik, amit az airbnb kínál. Alacsonyabb ár, alacsonyabb szintű szolgáltatás."
Mekkora a piaci átfedés? mekkora a piac, amit elvon? Ez korlátozza e a szállodafejlesztéseket?
A budapesti szálláshelyek száma már felment 50 százalékra. Egészen pontos számok vannak. Komoly turizmust is hozott – ez a pozitívum, ugyanakkor a befektetési lakásépítésből is kiharap egy igen nagy szeletet.
15:52 – Hotelfejlesztés vs Airbnb: lokális harc a multikkal
Hová tart a hazai szállodapiac, mekkora tartalék van a turizmusban? Van még potenciál Magyarországban a felzárkózás tekintetében? Lassú, vagy gyors fellendülés jön? – ezen az íven indultak el az Economx Money Talks'25 konferencia kerekasztalának résztvevői.
Máté Viktor, a BDO Corporate Finance ingatlantanácsadási szakértője elmondta, nem egységes a szabályozás, nem egységes a verseny - ez egy nagyon komoly probléma.
Morvai Zsolt, az MBH Bank vállalati üzletág vezetője szerint alulszabályozottság is van a szállodákkal szemben ráadásul nem is mindig legálisan működnek.
Massányi Tibor, a DVM Group ügyvezető partnere az eseményen hangsúlyozta, a verseny nagy - közelítenek a számok a kiadott szobák számát illetően. „Egy igény megjelent - van új célközönség, éppen ezért van verseny. Kérdés, hogy milyen hatása van a piacra: ingatlanárak emelkednek, ahogy a bérleti árak is. További kérdés, hogy milyen hatással van azokra akik majd esetleg bérelni akarnak. Nem véletlen, hogy Spanyolországban csökkentik a számát az airbnbknek."
15:41 - összeomlott, vgy működik?
Kóka János az Economx Money Talks'25 konferencián felhívta a figyelmet a prevencióra is: Magyarországon az állam 36 eurót költ az állampolgárok prevenciójára, az uniós átlag 200 euró, a német pedig a magyar tízszerese.
Az általa összeállított programban 10 év alatt 10 ezer milliárd forintot juttatna a magyar egészségügybe, ugyanakkor nem elég a reformoknak nevezett látszatintézkedés, „ebből az elavult, szivárgó, alulfinanszírozott, de pazarló rendszerből" kell működő egészségügyet kialakítani – tette hozzá előadásában.
Ugyanakkor szerinte a mindenkori pártpolitika hazug toposzokkal operál. Az egyik azt mondja, hogy összeomlott az egészségügy, a másik meg védi védhetetlent – mutatott rá Kóka János, majd a szakmai vita elmaradása kapcsán megjegyezte: a szakma meg nem tette bele azt az intellektuális tartalmat, amely megalapozott volna egy új egészségügyi törvényt.
15:30 – Az uniós átlag harmada megy a magyarok egészségére
Kóka János, korábbi gazdasági miniszter, a Festipay és a Doktor24 tulajdonosa előadásában az egészségügyi rendszerünk finanszírozásáról beszélt, azzal a felütéssel, hogy nagyon nehezen tudjuk elérni a céljainkat, ha közben meghalunk.
A korábbi politikus, jelenlegi egészségügyi üzletember szerint szükség van egészségügyi reformra, és önmagában nem is a finanszírozás a legnagyobb probléma, Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarországon az állam 1352 eurót költ átlagosan egy ember egészségére, míg az uniós átlag 3000 euró.
Szerinte lehetne kezelni, vagy megelőzni több daganatos megbetegedést.
Felhívta a figyelmet a prevencióra is: Magyarországon az állam 36 eurót költ az állampolgárok prevenciójára, az uniós átlag 200 euró, a német pedig a magyar tízszerese.
15:17 – Ez a jövő: más feladatok kerülnek fókuszba a bankoknál
Az MBH Bank felmérése szerint a digitalizációra nyitott kis- és középvállalkozások (kkv-k) 73 százaléka nyitott lenne egy teljes körű, több igényt kiszolgáló szolgáltatásra, tulajdonképpen ökoszisztémára.
„Fontos, hogy ezt úgy tegyük meg, hogy különböző fájdalompontokra reagálunk” – mondta Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA üzletágvezetője a Money Talks’25 konferencián. Ezek a tényezők például, hogy
- nehéz hozzáférni a hitelekhez és egyéb finanszírozási lehetőségekhez;
- a cégbejegyzés is bonyolult folyamat;
- valamint az értékesítési csatornák kezelése is nehézkes.
Hangsúlyozta: eltérnek attól a nézőponttól, hogy kizárólag az árbevétel alapján szegmentálják a vállalkozásokat. „Rengeteg finanszírozási lehetőség van most a piacon a ma már meglévő vállalkozásoknak” – mondta pozitívan értékelve a helyzetet Kovásznai Ádám.
A beyond banking szolgáltatások ugyanolyan fontosak lesznek a jövőben a pénzintézeteknél, mint a banki core, azaz fő feladatok. Példaként említette a Mol esetében az üzemanyag melletti hotdog-értékesítést.
A mesterséges intelligenciát (AI) mindenképp alkalmazni kell a folyamatokban, a pénzintézetnél például a munkáshitelek kapcsán már üzemel is egy chatbot, ami a felmerülő kérdések jó részére választ tud adni. „Szeretnénk levenni a vállalkozók válláról az adminisztrációs terheket, hogy ők a valódi feladatukra tudjanak koncentrálni” – húzta alá Kovásznai Ádám.
14: 55 - a vezetői kompetenciák erősítésére és alaposabb tervezésre van szükség
A magyar vállalkozások – amennyiben külföldre akar terjeszkedni – elsősorban az Európai Unióba fektetnek ki. „Az uniós vállalkozások tőkésítése és növekedése ugyanakkor lelassult, ezen változtatni kell a jövőben” – hangsúlyozta Balog Ádám.
Aláhúzta: a vállalkozóknak teendőjük van, nem várhatják, hogy helyettük oldják meg az aktuális problémákat. Ehhez a vezetői kompetenciák erősítésére és alaposabb tervezésre van szükség az edukáció oldaláról, ugyanakkor a digitalizációs fejlesztések, alkalmazkodás és a bizalomra épülő együttműködés is elengedhetetlen hosszú távon. A kamara a tudásalapú gazdaságfejlesztést tűzte ki hosszú távú célul, az osztrák mintát veszik alapul.
14:33 – Az unió lelassult, vállalati reneszánsz zajlik
A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontba. „A reneszánsz történelmi értelemben az embert helyezte a középpontba, a mai kamarai reneszánszunk a vállalkozásokat” – mondta Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a Money Talks’25 konferencián, kiemelve, hogy mindig alulról, a vállalkozók oldaláról kezdik a munkát.
Vállalkozó az, akin összeköti az erőforrásokat és a tudást, és mindezzel olyan értéket állít elő, ami a piacon értékesíthető. Makroszinten ebből épülhet fel a gazdasági növekedés. A vállalkozói képességnek az elmúlt évtizedekhez képest kiemelt jelentősége van, helyzetük azonban nehéz, ugyanis egyidejűleg jelentős technológiai, társadalmi és pénzügyi változások zajlanak.
13:49 - Nehéz megfejteni, pontosan mi lesz
Az MBH esetében nehéz megmondani, hogy az ipar 4.0 mit hoz, az ügyfélkör az MBH-ba más más igényekkel és kultúrával érkezett, mutatott rá Sváb Angéla. „Most az a cél, hogy megtartsuk az ügyfeleket, ehhez folyamatosan fejlesztünk, úgynevezett end to end folyamatok zajlanak, egyesével felmérjük az igényeket, igazodva a változó ügyfékörhöz" - így az MBH Contact Center igazgatója.
Meg kell nézni, hogyan lehet őket átterelni az újfajta bankolási rendszerbe. Van egy új modellünk, ami a hitelfelvételnél játszik nagy szerepet, és óriási előrelépést jelent.
Hogy merre tartunk? Sokkal több információnk lesz arról, hogyan élhetünk tudatosabban - világított rá a következő 5 évre és a kilátásokra Tomán Szabina. Az üzletasszony szerint az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz abban is, hogy célirányosan megtalálják az őket érdeklő/érintő szolgáltatásokat és cégeket.
13:36 - Edukáció, tudatosság
Hogy tudunk beavatkozni veszély esetén a szerencsejátékok terén? Hogyan segíthet az edukáció, a változásmenedzsment a folyamatok kialakításában? – tette fel a kérdést a kerekasztalon Bánhegyi Zsófia, akinek márciusban ért véget a karrierje a Szerencsejáték Zrt.-nél. Mindezt azután, hogy az állami vállalat árbevétele átlépte az ezermilliárd forintot.
„Mindig, minden változik, de a lényeg az, hogy ez nem ellenünk van, hanem együtt kell élni vele, jó kollégákra szükség lesz mindig" – egészítette ki az elhangzottakat Kiss Norbert, a Merkantil vezetője. Így látja Sváb Angéla is, aki szerint abba az irányba megyünk a bankszektorban, legyen szó hideghívásról, vagy tanácsadásról, hogy az újgenerációs megoldások révén közelebb kerüljön egy pénzintézet és az ügyfelek. Az élménynövelés és az ügyfélmegtartás a kulcs – közölte az MBH Contact Center igazgatója a Money Talks' 2025-ön.
13:31 - Űrtechnológia és kőkorszak
Kiss Norbert a Merkantil Bank ügyvezető igazgatója az Economx rendezvényén arról beszélt, a rendszerek elavultak, de a cserét bonyolítja, hogy a pénzintézetek nem állhatnak le, nem lehet szolgáltatáskiamaradás, miközben modernizálnak. „Az ügyfelek 0-24-es szolgáltatást várnak el. Ürhajózás és kőkorszaki módszerek" – ezen két véglet között mozog a szektor, mutatott rá az ügyvezető igazgató az Economx által rendezett Mondey Talks' 2025-ön.
13:23 - Vállalati stratégia 4.0. Ügyfélkezelés és hálózatfejlesztés
„A vállalkozások le vannak maradva, sokaknak kihívás egy vállalatirányítási rendszer, ami segíti hosszútávon a munkát. A vállalkozók megijednek a kihívásoktól, de nem lehet megúszni. Sok olyan beilleszthető lehetőség van, amivel élni kell, de a félelem az első, amit látok", kezdte a panelbeszélgetést Tomán Szabina, a Toman Lifestyle Kft. alapító-tulajdonosa, üzletasszony, befektető.
Bánhegyi Zsófia a szerencsejátékok világából hozott példát. A trendek változnak, izgalmas példa, ami a Szerencsejáték Zrt. nél történt, ez pedig a retail reneszánsza. Hogy tud versenyképes maradni ez a szektor? „30 évig bejöttek a játékosok, semmit nem tudunk róluk, vagy vettek lottó, vagy nem. Itt jön be az innováció, a digitalizáció, hiiszen ez vezetett a retail szektor adatvagyonának növeléséhez is. Mások lépés, hogy erre hogyan építünk prediktív modelleket, majd a harmadik oszlopként ezekre miként építünk kampányt. Ha automatizációról, mesterséges intelligenciáról beszélünk, a jövőt jelenti ez az adaptáció" – húzta alá a közgazdász.
Sváb Angéla, az MBH Contact Center igazgatója arról számolt be, hogy a bankszektorban is hasonló kihásokkal küzdenek. Elmaradásban van az új ügyfélkiszolgálási metódus, ugyanakkor nagymértékben haladunk előre abban, hogy az ügyfeleket ki tudjuk szolgálni. Az emberek ahhoz vannak már szokva, hogy egy call centeren, automatizmus útján haladjon az ügyintézés, ezt az emberek már bankoktól is elvárják, egy stabil szolgáltatás szintjén.
13:00 – Orbán Balázs: Véget ért a neoliberális világrend Trump megválasztásával
„Mi innoválunk, ők gyártanak, ez volt a neoliberális politika, azonban kiderült, hogy ez nem működik, ezek nem működnek egymás nélkül. A nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett, egyszerre gyengült meg a gazdasági szuverenitás és a nemzetállam" – kezdte a miniszterelnök politikai tanácsadója az Economx Money Talks' 2025 konferenciáján.
Orbán Balázs úgy fogalmazott, „a tisztán morális alapokra épülő külpolitika csődöt mondott. Az amerikai intervenció Irakban az Iszlám Állam megszületéséhez vezetett, illetve ezek a beavatkozások indították el a migrációs hullámokat is Európa felé".
A bevándorlásról kiderült, hogy nem oldja meg a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákat, önellátás helyett sokan szociális ellátásra szorulnak a bevándorlók közül, miközben új gazdasági feszültségeket okoztak.
Katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa kiszervezte a védelmét az Egyesült Államoknak, a tanulság azóta világos: a védelem nem exportálható, húzta alá Orbán Balázs. „Megrendült a bizalom a nemzetközi intézményekben, most éppen egy átmeneti helyzetben vagyunk, a régi világrend már nem működik, az új pedig még nem jött létre. A jövőben majd csak azok az intézmények maradnak fenn, amelyek nem ideológiát erőltetnek" – vélekedett.
20 ezer milliárdos költséget jelentene Ukrajna uniós csatlakozása
Magyarország számára kedvező, hogy véget ért a régi világrend, mert ez beszűkítette az ország mozgásterét. Hazánknak van válasza az új kihívásokra, ez a konnektivitás stratégiája, amire nemcsak lehetőség van, hanem politikai szándék is, így Orbán Viktor politikai tanácsadója.
A vámpolitika nem egyszerű kérdés, mert ez Brüsszel kezében van, amely még a régi világrend alapján próbál meg tárgyalni. A magyar kormány meggyőződése, hogy kell lennie és lesz is megállapodás az Egyesült Államok és az EU között.
„Zajlanak a béketárgyalások, korábban sokan már ezt is elképzelhetetlennek tartották. Ha az Egyesült Államok valóban békét akar, akkor az is lesz és ez Magyarországnak jó hír" – húzta alá beszédében Orbán Balázs.
Úgy véli, „a brüsszeli vezetők nem érzik az idők szelét, Európa válságok sorával küzd, a korábbi irányvonal tarthatatlan. A világ 50 top techcége közül csak 4 európai, ha pedig az EU lenne az 51. tagállama az USA-nak, akkor a harmadik legszegényebb lenne"
Mint mondta, Ukrajna uniós csatlakozása óriási költségekkel járna, az újjáépítés és a fenntartás évi több száz milliárd dolláros költséget jelentene. „Magyarország is nehéz helyzetbe kerülne: 20 ezer milliárdos költséget jelentene évek alatt, miközben a magyar gazdák is komoly forrásvesztéssel számolhatnának. Nettó befizetővé válna Magyarország is, amennyiben Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz."
12:48 - Nem kell feltalálni a spanyolviaszt
Az Economx Money Talks' 2025 konferencián téma volt a cégeknek nyújtható fintech megoldások kérdésköre is. Réti Bálint, a PastPay társalapítója a panelbeszélgetésen rámutatott: „forgalmunk 50 százaléka nem magyar cégen keresztül keletkezik. Van egy lengyel entitásunk, ezen keresztül szolgáljuk ki a többi országot, ilyenformán a cél tehát lengyel-magyar bajnoknak lenni. Egyszerűen könnyeben megy külföldről a szegmens, amit mi képviselünk."
Hadnagy Tamás, BinX Zrt. operációs igazgatója ezt kiegészítve elárulta, „mi alapvetően magyar fókuszúak vagyunk, megbízható, stabil és jó szolgáltatást adjunk a magyar piacon. Ha azt látjuk, hogy kinőttük az itthoni a piacot, elgondolkozunk egy nagyobb lépésen."
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsol a fiatal vállalkozóknak azt felelte, „vannak már kialakult ökoszisztémák, nem kell kitalálni a spanyolviaszt (...) Egyszerű pénzkezelés, ez megfizethetetlen.
A PastPay társalapítója szerint a cég működését segítik, hogy versenyképes maradjon, ahhoz muszáj élni ezekkel a lehetőségekkel, elmegy mellette a világ, a hatékonyság is meg fog fenekleni.
12:22 - Horror pénzek, jó menedzsment
Tóth József a tapasztalatokat megosztva arról is beszélt, hogy bár lehet találni jó külföldi menedzsereket, de horror pénzért. „Persze megtérülő beruházás lehet - de mélyen a zsebbe kell nyúlni. Számos példát látunk erre. Ám az is igaz, hogy ha ennek az operációnak kint szeretnénk gazdát, de akkor érdemes helyismerettel rendelkező menedzsmenttel rendelkezni".
Varga-Szilágyi Péter, a WOOD & Company ügyvezető-igazgatója kiemelte, van kompetencia a magyar cégeknél. „Ritka a sikertelen történet. A tulajdonosok a legtöbb eetben a menedzsment tagjai, nyilván hezitál, szeretné a saját vállalatát ő vezetni. De egy új 5-10-15 százalék növekedés várható egy új menedzsmenttől is" – jelentette ki Varga-Szilágyi az Economx rendezvényén.
Ugyanitt a 77 Elektronika Csoport tulajdonos-ügyvezetője, Zettwitz Sándor az eredményeket ismertetve arról beszélt, fogyóeszközbeszállítónak német céget vásároltunk meg. „Nemrég Kínában kezdte meg egy gyártóüzemünk Kínában, ami nagyon szépen termel. Ezt az innovácót egy jó menedzsment nélkül soha nem tudtuk volna elérni. Nekimenni az exportnak és a külföldi terjeszkedésnek úgy, hogy nincs mögötte számítás, nincs értelme."
12:11 - meg kell találni a pillanatot
„1999-ben kezdtük, már akkor rájöttünk, hogy a piacunk beszűkült. Külföldre megyünk, méghozzá azokba az országokba, ahol láttuk, hogy a tudásunk tőkeerőt jelenthet. Első kézenfekvő lépés Románia volt" – mondta az Economx Money Talks' 2025 konferencián Kerezsi Miklós a Hodler Alapkezelő Zrt. igazgatóségi elnöke.
Székely Péter, a VFE Kft. tulajdonosa arról beszélt, ingyenes padlástér-szigetelésben elsők voltak itthon. „Közben jöttünk rá, hogy Magyarországon nincs üveggyapot gyár - így hát külföldi partnerek felé kellett fordulni. Már akkor kikötöttem, hogy magyar építőanyag-kereskedő cégeken keresztül vásárolom meg, hogy haszon a magyar cégeknél is keletkezzen. Sikerként könyveltük el, hogy sikerült a magyar vállalkozók szemét is felnyitnunk, és egyikük hamarosan hőszigetelő-gyárat nyit Magyarországon. Ennek a cégnek egészen biztosan lesz keresnivalója a régióban" – hangsúlyozta az Economx rendezvényén a tulajdonos.
Tóth József, a Focus Ventures vezérigazgató-helyettese szerint a hazai cégeknek meg kell találni a pillanatot, hogy mikor lépnek ki a hazai piac biztonságából, fel kell mérni hogy mely piacok felé kell kacsintani, befektetni a tudást, a terméket.
„Az első felismeréstől viszont igen hosszú út vezet, akár 16 hónap is lehet, ahogy egy mostani példai is mutatja. Létre kell tehát hozni egy teamet, ugyanis ha nincs ezért felelős csapat, elmegy a fókusz. Mi viszont akkor tudunk megfelelő partner lenni, ha már van egy jó kifektetési stratégia" – így a vezérigazgató-helyettes.
12:02 - ezekben a piacokban van potenciál
Tóth József rámutatott: a cél, hogy egyre több nemzeti bajnok nőjön ki. „Most Ázsiára és elsősorban Közép-Ázsiára koncentrálunk - különösen Kazahsztán és Üzbegisztán lehet a magyar befektetések számára. Ezek az országok ugrásszerű növekedést tudtak elérni, mind gazdasági növekedésben, mind lakosságszámban – ez termőtalaja lehet a magyar vállalatoknak" – így a szakember.
Tóth beszélt arról is: minden iparágnak van minimál elvért hozama. „Nem extra profitot szeretnénk termelni magunknak, hanem katalizálni szeretnénk azokat a vállalatokat, akik letettek már valamit az asztalra és lehetőségekre van szüksége."
Minden egyes esetben magyar vállalaton keresztül hajtjuk végre a külföldi tőkebefektetést.
11:58 - bőven vannak sikeres magyar vállalatok külföldön
Az Economx rendezvényén, a Money Talkson a nemzetközi piacok meghódítása tőkebevonás segítségével is téma volt. A téma szakértője, Tóth József, Focus Venturestől azt mondta a konferencián, hogy igenis vannak sikeres magyar vállalatok a külföldi piacon. „Százmilliárdos portfoliónk van, 40 vállalatot beleértve. Ez a vállalati portfólió évente 1 milliárd eurós bevételt tud termelni (...) ennek közele a felét már külföldről tudja megtermelni.
Magyar piacon bizonyított, leginkább menedzsment tudást tudnak külföldön is hasznosítani.
11:49 - pszichés szám, brutális beruházási hitelek
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója arról is beszélt a Demján Sándor Program kapcsán, hogy sikerült a korábbi novemberi 5 százalékos kamatot márciusra 3 százalékra mentünk levinni, így „brutálisan nőttek a beruházási hitelek". Szerinte a három százalék egy pszichés szám, és ez előhúzta a beruházási felkészülést. Kiemelte a fixkamatok nyújtotta biztonságot, hiszen most is megtudjuk mondani, hogy 2036 májusában mennyi kamatot fogunk fizetni. Krisán László felidézte, a KAVOSZ is finanszírozta, hogy 3,5 százalékról 3 százalékra csökkenjen a Demján Sándor Program kamatának mértéke.
Itt is komoly eredmények születtek 43 százalékos a beruházási hitelek aránya 2025 első negyedévében, ez 2024-ben, az egész évre viszonyítva, 10 százalék volt.
A vidéki beruházások aránya 71 százalékos, és szintén jó hír, hogy a mikroszektor használja a Széchenyi kártyák 70 százalékát. A KAVOSZ vezérigazgatója kiemelte, a legaktívabb ágazat a kereskedelem, az építőipar és a szállítás.
11:40 - percenként kimegy 20 millió forint a magyar cégekhez
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Programról tartott előadásában egyrészt elmondta, hogy a kkv-szektort önmagában nehéz értelmezni, mert rengeteg típusú és méretű cég tartozik ide, ugyanakkor a GDP meghatározó részét adják, a munkaerő 76 százalékát foglalkoztatják. Viszont köztük nem mindenki bankképes, középvállalatból is mindössze 6 ezer van hazánkban - tette hozzá.
A Széchenyi Kártya elmúlt 24 éves történetét sikernek nevezte.
A vezérigazgató közölte, 2024-ben 68740 befogadott ügyletet regisztráltak, ez 2612 milliárd forintot jelent. Idén ennél is jobban pörög a program. Az idei első negyedévben: 19115 befogadott ügylet történt, 672 milliárd forint értékben, 6000 szerződött féllel.
Egészen döbbenetes, de 2025 márciusában az élő ügyletek száma márciusban 120 ezer darab, 4294 milliárd forint értékben. Ez azt is jelenti hogy percenként kimegy 20 millió forint a cégekhez, magyarázta, hozzátéve: a 86 ezer milliárdos GDP 5-6 százaléka kint van a Széchenyi kártyákban.
11:34 – a pénzügyek a Z generációnak egy szükséges rossz
Kollega-Tarsoly Dániel, az MBH Bank ügyvezető igazgatója a Connectivity Center kerekasztalbeszélgetésén arról beszélt, hogy a Z generáció igényei merőben különböznek az idősebbektől, ők már a klasszikus digitális bennszülöttek.
A pénzügyek nekik egy szükséges rossz, amit el kell intézni, amin jó lenne gyorsan
túlesni.
Hangsúlyozta: a klasszikus kereskedelmi bankoknak azoknál a vállalkozásoknál értékelődik fel a szerepe, ahol már komolyabb ügyleteket kell lebonyolítani. „Induló vállalkozásoknál nagyobb a kockázat a hitelezés terén, mint egy már jól bejáratott cégnél. Mindenhol legalább egyéves vállalkozói múlt szükséges
a hitelfelvételhez" – mutatott rá az Economx rendezvényén.
„A fiókhálózatra ott lehet szükség, ahol az aláírás nem csak egyszemélyi, például van egy könyvelő vagy egy CMO, a hitelfelvétel pedig egy ennél is komplexebb történet" – tette hozzá az MBH Bank Nyrt. ügyvezetője.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az innovatív pénzügyi szolgáltatásokat, hetente-havonta élesítenek ki új funkciókat, amelyek hasznosak a felhasználónak, míg a nagy bankoknál évente néhány nagyobb fejlesztés van, ebben kell fejlődnie a kereskedelmi bankoknak.
A mesterséges intelligenciát először szervezeten belül tesztelik és utána engedik ki az ügyfelek közé. Az MBH esetében először HR-kérdések megválaszolására használták. Legfrissebb MI-megoldásuk pedig a munkáshitel asszisztens, sorolta Kollega-Tarsoly Dániel.
„Az MBH-nál egy Fintech Lab is működik, ahonnan olyan ötletek érkeznek, amelyeket a bank is jól tud hasznosítani. A jövőben pedig tervezik ezeket a képességeiket fejleszteni, erre szolgál a Bupa is" – árulta el a nagybank ügyvezetője az Economx rendezvényén hétfőn.
11:23 - nem a bankoktól várják a befektetési tanácsokat, hanem influenszerektől
Horváth Ádám, a Gránit Bank Digitális Fejlesztések főosztályvezetője az Economx rendezvényén kiemelte, hogy a Z generáció már egy olyan világba született, ahol alap az internet. A pénzügyeket kortársak vagy influenszerek segítségével végzik. Mobile first vagy inkább mobile only politikát folytatnak
digitális bankként. A fiatal nem fog bemenni egy bankfiókba vagy felhívni az ügyfélszolgálatot, ha problémába ütközik.
A Z- generáció szeret megtakarítani, tudatosan bánnak a pénzzel, rendszeres megtakarításban gondolkodnak, lehetőleg automatikusan, ebben tudnak segíteni a bankok.
„Olyan világban élünk, amikor nem elsősorban a bankoktól várják a befektetési tanácsokat, hanem például influenszerektől. Számlanyitásban megfordult a világ, a számlák 99 százaléka a Gránitnál telefonon keresztül nyílik. Ez a korosztály, amit csak lehet, önállóan szeret elvégezni, nem igénylik a személyes kapcsolattartást. A Z generációnál szinte mindenki rendelkezik valamilyen fintech megoldással, de ezek még egy daily banking feladatra sem feltétlenül elegek, ezt a magyar bankok meg tudják csinálni, jobb minőségben is" – így a Gránit Bank Digitális Fejlesztések főosztályvezetője.
„Ügyfélazonosításra már régóta használják a mesterséges intelligenciát, illetve a csalás elleni küzdelemben. A jelzálog-hitelezésben vezettek be nemrégiben egy MI-alapú ügyfélszolgálatos chatbotot, ami egy kérdés-válasz alapú kalkulátort is tartalmaz. Kiberbiztonsági szempontból mindig van egy manuális ellenőrzés, ha a mesterséges intelligencia felhasználásáról van szó" – hívta fel a figyelmet.
11:16 - z-generációs kihívások
Az Innovatív lakossági és vállalati megoldásokat mutatták be a Z-generációnak az Economx Money Talks' 2025-ös konferenciájának Connectivity Center szekciójában csütörtökön a kerekasztal vendégei.
11:05 - mint egy rossz kapcsolat, nehéz menekülni
Miért nem tudunk élvezettel dolgozni? - tette fel a kérdést az Eisberg vezére az Economx konferenciáján. A válasz szerinte az, mert tele vagyunk stresszel, vannak olyan külső ingerek, amiket nem tudunk megfelelően kezelni, így képződik a stressz. Ez lehet a közlekedés is, ezért kell listázni a stresszfaktorokat, hogy azokat semlegesíteni lehessen.
11:02 - a szenvedély sem mindig jó megoldás
Gazsi Zoltán elmondta, hogy stresszt okoz, ha keményen dolgozni olyan dologért, ami nem érdekel, stresszt okoz, de a szenvedély sem mindig jó megoldás, abban is kiéghet az ember.
Tudunk-e egymás hibájából tanulni - tette fel a kérdést.
10:57 - lehet stressz nélkül dolgozni?
Hogyan lehet nézőpontot váltani az üzleti életben? - erre a kérdésre kereste a választ Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. cégvezetője. Előadásában a stresszfaktorokra hívta fel a figyelmet.
10:45 - Magyarország sokáig be volt zárva
„Magyarország kicsi, könnyűnek látszik továbblépni a többi környező kisebb országba. Ám mégis mi vagyunk helyzetelőnyben. A Közép-kelet-európai töredezett piacait jobban össze tudjuk fogni, pláne, hogy a globális nagy cégeknek ez a piac gyakorlatilag értelmezhetetlen" – így Ormosy Gábor a magyar cégek versenyelőnyéről.
Hegedüs Éva az Economx Money Talks' 2025 konferencián leszögezte: a külföldi piac ismerete elengedhetetlen.
Jól értjük-e például a helyi szabályozókat. Nem véletlen, hogy marketing tekintetében mi is egy nagy helyi szereplővel dolgozunk. És miért nem vagyunk többen? Optimista vagyok. Magyarország sokáig be volt zárva, időre van szükség. Ám arra bíztatnék mindenkit, ha itthon bizonyított versenyelőnyre tett szert, bízzon magában, mérettessen meg külföldi piacokon is
– hangsúlyozta.
Barna Zsolt ezt kiegészítve úgy fogalmazott, „a tőzsde mindenesetre sokat segít, a külföldre lépésben. A szabályok megértésében, az ismertségben. Ám közben a szerbiai terjeszkedésünk mutatja, hogy mennyivel másabb egy uniós országban üzletelni, mint egy uniós kívülivel."
10:42 - a lehetőségeket kell keresni
„Siránkozunk a pluszterhek miatt, és bankárként ezzel együtt is értek" – folytatta a panelbeszélgetést a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Money Talks' 2025-ön. „Gazdaságpolitikusként, persze logikusnak: onnan, kell elvenni a pénzt, ahol van. Ám a kiszámíthatóságnak a bankszertorban különös jelentősége van."
Inkább azon gondolkozunk amit ebben a helyzetben lehet tenni, a lehetőségeket keressük.
Ormosy Gábor szerint a gazdaságpolitka kiszámithatósága lenne a legalapvetőbb támasz, de mi is abból főzünk ami van.
10:35 - csak így lehet gyorsulni
Azzal tudunk előre lepni, ha nemzetközivé válunk, különösen nemzetközi menedzsmenttel, fel kell tehát oldani a kulturális különbségeket. Így lehet gyorsulni a növekedésben – mondta az Economx Money Talks' 2025 konferencián Ormosy Gábor, az AutoWallis Csoport vezérigazgatója.
10:29 - versenyelőny, export
Logisztikában erősen vagyunk Európába tudjuk exportálni. „Jobb a kínált minőség, ami a mélyebb hazai tudásból és eltökéltségéből fakad. A Waberers terméke exportálható, és nagy versenyelőnyre tud szert tenni" – jelentette ki a Waberer's Csoport elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt.
10:16 - ha jó, meg kell venni
A geopolitikai elhelyezkedésünkből fakadóan, tanulva a történelemből, sokféle kultúrával célszerű jóban lenni. „Főleg, ha a produktum nagyon jó, jobb, mint a többieké, amit érdemes megvásárolni", kezdte az Economx konferenciáján a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva.
10:09 – az európai fénykor, imperialista logika
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a hagyományos üzletágaikban Közép-Kelet-Európában nagyvállalattá tudtak válni, a 2000-es évek az európai ipar fénykora volt. Az előző évtized végén kapott ez egy gellert, amikor elkezdett mindenki bezárkózni, majd jött a Covid, ezzel véget ért ez az aranykor. Visszatértünk egy imperialista logikához a szabadkereskedelem helyett. Az alkalmazkodóképesség kiemelten fontos, de egy valamihez nem lehet alkalmazkodni: a teljes lezáráshoz és tilalomhoz.
A szankciós rendszerben így a Mol az észszerűségért küzd a fenntartható energiaellátásért.
Versenyképesek a keleti energiahordozók, az LNG-re való átállás olyan költségekkel járna, amely óriási
nyomort hozna, ezért egy graduális átmenetet próbálnak megvalósítani. Aki nem növekszik azt előbb-utóbb felvásárolják vagy lenyelik. Az OPEC nem jó, mert torzítja a versenyt a kartell, de a világ nem feltétlenül igazságos. A profitot visszaforgatják a fejlesztésbe és a növekedésbe.
9:58 - kihívást jelentenek a szankciók
A járvány és a háború is érzékenyen érintette a Richtert, kiemelt feladat volt, hogy a magyar betegek hozzá tudjanak jutni a gyógyszerekhez. A háború kapcsán pedig a szankciók jelentenek komoly kihívást, hangsúlyozta a Richter vezére az Economx konferenciáján, a Money Talks' 2025-ön.
Felhívta a figyelmet, a Richter egyébként is egy átmenetben volt, egy menedzserváltás közepén, az életük maga volt a változás.
9:54 - 50 országban ott van a Richter
Orbán Gábor arról beszélt, hogy régiós cégként maradtak meg azok fejében, akik nem követték az elmúlt években a fejleményeket. 50 országban van a Richter,
de 100 országban lehet kapni a termékeiket a partneri együttműködéseken keresztül.
Kényszer miatt mennek külföldre, mivel Magyarország kicsi, szorít a piac. Segít a tőzsdei jelenlét, mert így nem kell magyarázni, hogy pontosan kik is ők.
9:50 - felgyorsult a világ
„Az elmúlt két hétben felgyorsult a világ, az elmúlt öt év csak felkészülés volt erre" - ezzel a felütéssel kezdődött el Bacsa György, a MOL ügyvezetőjének és Orbán Gábor, a Ricther vezérigazgatójának kerekasztala.
9.45 - 50 milliárdos hitel a háború sújtotta ország megsegítésére
Felidézte, hogy 50 milliárd a euró hitelt vennénk fel uniós szinten Ukrajna támogatására, illetve további 150 milliárd euró hitelt védelmi célokra, ezért a 2025-ös éves költségvetésében, a kamatkiadások után 4, 2026-ban 6,5 milliárd eurót kell már fizetni, 2028-ban pedig az éves költségvetés 20 százalékát kamat- és hitelköltségek viszik el.
9:40 - nagy változások jönnek, a NEXT GEN. korszakalkotó lesz
Arra is figyelmeztetett, hogy az új hét éves költségvetési időszak alaposan megváltozik, a főösszeg és a finanszírozható területek szempontjából is; így például a kohéziós és agrárpénzek a teljes keret felét teszik ki, szemben a korábbi kétharmaddal. Arról is beszélt Bóka János, hogy a Next Generation révén 807 milliárd eurós hitelt venne fel az EU, ami másfélszer annyi, mint ami az uniós költségvetésben szerepel.
9:34 - Lesz pénz, vagy nem lesz?
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter arra a mindenkit foglalkoztató kérdésre keresett választ az Economx Money Talks' 2025 konferencián hétfőn, hogy lesz-e uniós pénz, ha igen, mennyi, kitől és kinek. Ugyanis megállapítása szerint „a pénz beszél, kutya ugat, karaván halad, de Ali baba és a negyven rabló a közelben ólálkodik és résen kell lenni".
Elmondta azt is, hogy egy aknamezőn keresztül vezet az út az uniós forrásokhoz.
A miniszter közlése szerint politikai természetű viták miatt nem jutunk hozzá minden uniós forráshoz, ugyanakkor a hozzáférés folyamatos. Bóka János közölte, 12 milliárd euró érkezik be a kohéziós és agrártámogatásokba, ugyanakkor 9,45 milliárd euró felfüggesztés alatt van.
Bár a miniszter bizakodó, szerinte a források ütemes biztosítása kis lépésekben megvalósulhat, de ő sem vár nagy kataklizmára, nagy bejelentésre az uniós pénzekről.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
Újabb szigor jön az egészségügyben
Orbán Viktort Tiborczról kérdezték, nincs mit félreérteni a válaszon
Így lökik ki a kocsiból a tulajt a próbakör alatt - rémisztő, ami Magyarországon megy
Ijesztő dolgot találtak a Covid-oltásokban, a szomszédban már nem kérnek belőle
Nem maradt választásunk: elbuktuk az eurószázmilliókat
Nem fogja elhinni, hogy kiknek adta Ferenc pápa az utolsó vagyonát
Trump többször feltette a kérdést Orbánnak: „Viktor, mikor léptek már ki az Európai Unióból?”
Kifosztották a magyarországi Starbucksokat, teljes az őrület az új termékük körül
Amerikai és más ellenséges zsoldosok is az oroszok oldalán harcolnak, kiszivárgott a lista, amire mindenki várt
