Borneó, a délkelet-ázsiai maláj szigetvilág egyik legnagyobb kincse – egy trópusi luxusnyaralás helyszíne, ahol egy víz fölé épített villában kókuszlevet szürcsölve kicsekkolhatsz a mindennapokból; egy ideális dzsungeltúra, ahol hatalmas rovarokat fotózol, és ahol makákók ugrálnak át a fejed fölött; ringatózás a tengeren, csónakázás és krokodilles a Kinabatangan folyón. Az esőerdő megannyi nesze, az orángutánmamák és bébik a lombok közt, a dzsungelből előbukkanó borneói törpeelefántok, a maláj emberek mosolya és vendégszeretete. Borneó mindezek egyvelegével egy olyan hely, ahol extra dózisban kapcsolódsz a természethez, bármelyik programon is veszel részt.
Ha ide utazol, még erre is feltétlenül készülj: párára. Nagyon nagy párára! Aztán ennek következtében csatakos ruhákra. Stégen játszó gitártrióra, gyönyörű napfelkeltére.
Földrajzi kuriózum a Föld trópusi szívében Borneó, ami nem egy ország; valójában egy sziget, amelyet három különböző ország – Malajzia, Indonézia és Brunei – igazgat. A luxusresortok adta kényelem mellett az ősi ökoszisztéma hihetetlen biológiai sokféleséget rejt: ritka orchideák, törpeelefántok, orángutánok, felhőleopárdok, és számos faj megtalálható itt, amelyek sehol máshol nem élnek a Földön. A világ harmadik legnagyobb szigete pedig rengeteget mutat magából egy egyhetes túra alatt is.
Érkezés az esőerdő kapujába – 24 óra utazás után
Hogyan jutunk el Borneóra, és mire készüljünk, ha repülőre ülünk egy ilyen kalandért?
A Budapestről Kota Kinabaluba tartó repülőutak általában legalább két átszállást igényelnek, mivel nincs közvetlen járat ezen a vonalon. A China Southern Airlines gyakran közlekedik ezen az útvonalon, általában guangzhou-i átszállással. A Shanghai Airlines szintén kínál járatokat, jellemzően Sanghaj Pudong repülőterén keresztül, egy másik jelentős ázsiai város érintésével.
A mi első megállónk Hszian volt – innen némi várakozás után repültünk tovább Sanghajba, majd végül Kota Kinabaluba, Malajzia Sabah államának fővárosába, amely Borneó szigetének északi részén található – így jön ki a nagyjából 24 órás teljes utazási idő. Ez a két átszállás önmagában is kihívás, különösen azoknak, akik nem jól alszanak gépen, de a végeredményért minden perc és ébren töltött óra megéri! (A hazafelé vezető út már valamivel egyszerűbb volt: Hszian kimaradt, Sanghajból közvetlenül repültünk 12 órát Budapestig).
Ebben az időszakban – vagyis március végén – az árak jellemzően alacsonyabbak, mivel a főszezonon kívül esik. A China Southern Airlines járatai versenyképesnek mondható árakat kínálhatnak (kb. 500-600 dollártól felfelé), pláne, ha időben foglalunk, de a nyári hónapokban, különösen júliusban és augusztusban, az árak általában magasabbak a megnövekedett kereslet miatt. Ennek ellenére előfordulhatnak akciók vagy kedvezmények, főleg akkor, ha rugalmasak az utazási dátumok.
Mit vigyél magaddal?
Ez a kérdés legalább annyira fontos, mint maga az útiterv készítése! Borneó hivatalosan nem követel meg semmilyen oltást, és a malária kockázata is rendkívül alacsony – de azért nem árt előre tájékozódni. Én az oltóközpontban Hepatitis-A és Hastífusz vakcinát kértem (biztonsági játékos vagyok, de még egyszer mondom, Borneóba ez egyáltalán nem kötelező).
Ami viszont tényleg legyen nálad: szúnyogriasztó, hosszú nadrág és laza, természetes anyagú ruhák. A táskádban jó, ha lapul egy kis törölköző (mert a nedves törlőkendő nem sokat ér az ilyen hőségben, párában). Fényvédőkrémet, vízicipőt és a fürdőruhát természetesen mindenképpen vigyél, és az esti vacsorákhoz érdemes hosszú ruhákkal készülni. Malajzia legnagyobb és egyben állami vallása az iszlám, így olyan ruhákat érdemes becsomagolni, amivel tiszteletben tarjuk a helyiek öltözködési szokásait, így javasolt nem túlságosan kihívó, túl szűk, túl rövid ruhákba öltözni. Március végén mi ráadásul Ramadan idején mentünk, ezért különösen fontos, hogy tisztelettel odfigyeljünk minderre.
Miután megérkezel
A hosszú utazás után a landoláskor minden fáradtság elszállt egy szempillantás alatt, éjjel kettőkor pedig a maláj delegáció mosolyogva várt minket a kapunál – onnan egyenesen a The Magellan Sutera szállodába buszoztunk. A welcome drink mindenhol alap, alkoholmentes, narancsos, hűs, cukros üdítőitalokkal fogadnak mindenfelé, továbbá illatos, jól lehűtött kis törölközőkkel – ha mégsem tettél volna el a táskádba egy sajátot, ez különösen jól esik!
Itt röviden megemlíteném pár szóban a szállodákat, szállásainkat: a szakmai tanulmányút 12 fős delegációjának tagjai értelemszerűen szakmabeliek, utazási irodák képviselői voltak – rajtam és egy másik újságírón kívül. Látogatásunk szerves részét képezte a szállodák szobáinak megtekintése; bekukkantottunk így családi lakosztályba, egyágyas szobába, a luxus bungalókba, én pedig ezt kívülállóként őszintén szólva különösen élveztem, hiszen azon kívül, hogy itt-ott eltöltöttünk egy-egy éjszakát, már van némi fogalmam arról, melyik szállás mit nyújt – büdzsétől függően.
Így volt tehát lehetséges az is, hogy röpke öt nap alatt több szállodát láttam belülről, mint amennyiben összesen megszálltunk – a Gayana Marine Resort vízfeletti bungalóival, a Bungaraya Island Resort szállásaival, Sandakanban a My Nature Resort, a dzsungelben megbúvó Abai Jungle Resort szobáival, vagy a pompás Shangri-La lakosztályaival is megismerkedtünk, egyesekben laktunk is.
Így kerültem a maláj napilap címlapjára
A Sabah-i Turisztikai Hivatal célja, hogy a tavalyi évben Borneót meglátogató 192 magyar turista számát jelentősen megnövelje. A turisztikai kampány része a 12 fős delegáció fogadása is, amelynek keretében első este hivatalos vacsorán találkoztunk a minisztérium képviselőivel – másnap pedig már ott is voltunk a helyi lap címlapján.
5 kihagyhatatlan borneói élmény: pont úgy, ahogy mi jártuk be
Az alábbi öt borneói úti cél nemcsak a sziget leglátványosabb helyszíneit gyűjti össze – ez az útvonal volt maga a szakmai tanulmányút gerince. A sorrend az én tapasztalatom szerint adja ki a teljes borneói képet – ne hagyd ki egyiket sem, ha majd arra jársz!
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének tanulmányútjának résztvevői Eric-kel, helyi idegenvezetőnkkel (Fotó: Kánya Andrea/nlc)
1. Csodás kis szigetek, resortok és a lenyűgöző ökoszisztéma
Az első utunk a Kota Kinabalutól (ahogy a helyiek nevezik, KK) néhány kilométerre található Gaya-szigetre, a Gayana Marine Resorthoz vezetett: gyönyörű, homokos tengerpart, kristálytiszta vízű medencék, napozóágyak és finom falatok mellett volt lehetőségünk megnézni a resortnál található Marine Eco Kutató Központot (MERC) is.
A MERC, más néven Tengeri Ökológiai Kutatóközpont az első Malajziában, amely sikeresen kitenyésztette mind a hét óriáskagylófajt, amelyek a malajziai vizekben élnek, hogy aztán ezeket a kagylókat visszatelepíthessék a tengerbe, és elősegítsék természetes szaporodásukat. A korallzátonyok helyreállítási programját a zátonyok állapotának helyreállítása, a fontos halélőhely újjáélesztése és a halállomány növekedésének ösztönzése érdekében hozták létre.
A Malohom-öbölben három tengeri ökoszisztéma található – korallzátonyok, mangrove és tengeri fűágyak -, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik a szárazföldi és a vízi élet fenntartásában.
A környezeti nevelés szintén rendkívül fontos a MERC-nél. A szervezet programjának alapvető feladata, hogy minden látogatóval megismertesse az érzékeny tengeri ökoszisztémák gondozásának és védelmének fontosságát. Az iskolások és a látogatók egyaránt megismerkednek testközelből a korallzátonyok szépségével, az ott élő tengeri élővilággal és az őket fenyegető veszélyekkel.
Mi a mangrove?
A mangrove olyan fa vagy cserje, amely a tengerparti sós vizekhez alkalmazkodva él. Leggyakrabban a trópusi partvidékek árapály-övezetében fordul elő, ahol a víz hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Ezek a növények sótűrő képességük révén sűrű mangroveerdőket alkotnak. Elsősorban a trópusokon és a szubtrópusokon elterjedtek, de bizonyos fajaik még a mérsékelt övi tengerpartokon is megtalálhatók.
A Bungaraya és Gayana Resortoknál víz fölé épült villák, kifogástalan kiszolgálás és remek ételek várják a vendégeket. Itt ismertük meg Carlt, a brit hotelmenedzsert, aki már jó ideje Malajziában él (ahogy klaszikusan mondják: rabul ejtette, nem ereszti). Azt mesélte, mióta Katalin hercegné és Vilmos herceg megfordultak a környéken, nagyon népszerűvé vált Borneó. A parton sétálva Carl megmutatta a sodródó hulladékot – hiába takarítják naponta háromszor, újra és újra visszatér, ez régóta probléma a szigetvilágban. Lelkesen körbevezetett a resort borospincéjében is. A vendégek többsége kínai és koreai, más országokból a látogatók csupán nagyjából tíz százaléka érkezik – mesélte, majd megvendégelt minket egy csodás fine dining vacsorával.
38 fotó
Halpedikűr helyett halmasszázs borneói módra
Borneói kalandjaink másik emlékezetes helyszíne Kampung Luanti, egy kis falucska volt, amely egyedülálló természetes wellness- és gyógyfürdő-élményt nyújt az úgynevezett halmasszázzsal – no nem az ismert halpedikűrre kell itt gondolni, a vízbe merészkedő embert körülvevő közepes méretű halak csiklandósan cuppogtatják a bokád és a lábszárad.
A helyi kadazan-dusun dialektusban egyébként a „tagal” azt jelenti, hogy „nincs halászat” – a „tagal” fő célja pedig a környezet és az ökoszisztéma megőrzése a jövő generáció javára. Ezeket a halakat a falusiak kifejezetten arra tartják és azért szoktatták oda a központba, hogy gyógyító masszázstevékenységet végezzenek az odalátogatók számára, akik kis haltáposzacskóval a kezükben álldogállhatnak a vízben, etethetik a halakat és élvezhetik a bizarr, furcsa halérintést.
A halmasszázs a leírás szerint gyógyító hatással van a pikkelysömörben szenvedőkre.
Kinabalu Park
A malajziai Sabah államban található, híres természeti csoda és az UNESCO Világörökség része a Kinabalu Park. A mintegy 754 négyzetkilométeres területét felölelő Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb ökológiai helyszíne. Nem meglepő módon a park közepén magasodó Kinabalu hegyről kapta a nevét, és a világ minden tájáról vonzza a turistákat.
Ez volt az első park Borneó Sabah államában. A legismertebb nevezetesség itt maga a Kinabalu- hegy a maga 4095,2 méterével, amely Dél-kelet Ázsia legmagasabb pontja – ide sajnos nem volt alkalmunk elmenni túrázni a szoros program miatt, és Jon (Jonathan), a helyi vezetőnk figyelmeztetett is, aki ide készül, az egész napos programot tervezzen – majd legközelebb. Ami viszont nekünk is jutott, az egy felemlő másfél-kétórás túra a hegy lábánál található esőerdőben, ahol különleges rovarok, növények és gombák ejtettek ámulatba mindannyiunkat.
Sandakan: Sepilok Orángután Rezervátum és medve park
Míg Sabah és Kota Kinabalu a kultúráról szól, addig Sandakan a természetről. Sandakanban a Sepilok Orángután Rehabilitációs Központot (SOURC) 1964-ben alapították az árván maradt orangutánok rehabilitálására. Mielőtt ide betérsz, felkészítenek rá, hogy ne nézz a majmok szemébe, és ne mosolyogj, ezen kívül semmit ne vigyél magaddal, mert a majmok elveszik, ráadásul ötször olyan erősek, mint az ember.
Ne érintsd meg, ne öleld meg, és ha engem futni látsz, fuss te is
– jegyezte meg Jon viccelődve, amitől én azért egy pillanatra összerezzentem ugyan, de aztán engedelmesen bepakoltam a holmimat a kisbuszba, és izgatottan követtem őt. Végül semmilyen veszélyes helyzet nem adódott.
Még be sem lépünk a rezervátumba, amikor viszont mégis különleges látvány fogadott: egy orángutánmamát és kicsinyét pillantottunk meg, közvetlenül a fejünk felett, amint az ereszen üldögéltek. És ezzel még koránt sincs vége – az út során szinte mindenhol orángutánok és makákók bukkannak fel a magasban a rezervátumban, ami Borneóban teljesen megszokott jelenség egy esőerdei szállás környékén. Az állatok etetése elkülönítetten zajlik, a rehabilitáció alatt álló példányokat pedig kizárólag üvegfal mögül lehet megfigyelni, nyugalmuk és biztonságuk érdekében.
A rezervátum mellett a borneói maláj medvevédelmi központot is útba ejtettük. A BSBCC maláj medve mentő- és rehabilitációs létesítmény, amely nagy erdei zárt területeket foglal magában, hogy a természetes környezetet biztosítson a maláj medvék számára, és megkönnyítse a vadonba való rehabilitációjukat. Itt ugyan egy kicsit állatkerti hangulatú a tér, mi mégis hosszú ideig csodáltuk a medvéket a kerítésen kívülről.
A maláj medvék a világ legkisebb medvéi, és csak Délkelet-Ázsiában fordulnak elő.
19 fotó
Állatles a Kinabatangan folyón
Sandakanban kihagyhatatlan élmény a 3 kilométer hosszan elterülő Sim Sim nevű vízi város meglátogatása, ahol több mint 5 ezer – muszlim és keresztény – ember él. Itt már nem Jon, hanem Eric volt a vezetőnk, aki elmesélte: az itt élőknek mindenük van, amire szükségük van – kivéve a szennyvízcsatornát, ám ezt is csatornahálózat nélkül, természetes lefolyású rendszerekkel oldják meg. Míg sétáltunk a kis ladikhoz, Eric arról is mesélt, hogy nem is olyan régen, 1930-ban még lepra tombolt Sandakanban. Az érdekes történet közben megérkeztünk a hajókikötőhoz, ahol már Eric felesége fogadott minket: ő az üzletasszony, aki irányítja a vállalkozást, férje pedig idegenvezetőként dolgozik, és láthatóan tökéletes az összhang. Itt most nem volt sok időnk beszélgetni, már hajóra is szálltunk és Sukau felé vettük az irányt a Kinabatangan folyón.
A délutáni, majd hajnali les során olyan káprázatos látványban volt részünk ezután, amit elég nehéz szavakkal leírni.
Az első szívmelengető eseményre nem kellett sokat várni: a partmentén borneói törpeelefántokat pillantottunk meg a parton. Eric lelkesen mutatta őket, és elárulta, az elefántok nem jönnek ám le sűrűn a folyóhoz – ő maga utoljára tavaly júniusban látott itt elefántot.
Együtt hatódtunk meg.
Jöttek aztán szép sorjában a különleges madarak, krokodilok, makákók…. felsorolni is képtelenség azt a sok szépséget, amit láttunk.
A hosszú Alsó-Kinabatangan folyó a világ egyik leggazdagabb ökoszisztémáját tartja fenn. Sabah első és Malajzia legnagyobb RAMSAR-minősítést kapott területeként is elismert. A Borneóban őshonos orángután és a nagyorrú majmok otthonán kívül a környező erdő egyike annak a két ismert helynek a világon, ahol 10 főemlősfaj található. Az összesen 26 000 hektárnyi területet a állam 1997-es vadvédelmi törvénye alapján a Kinabatangan Wildlife Sanctuary (Kinabatangan vadvédelmi terület) néven nyilvánították védetté.
Reggel hatkor újra csónakba szálltunk. A folyó csendes volt, a levegő párás, mi pedig álmosan, de izgatottan figyeltük a part menti dzsungelt. Néhány órányi alvás után is nehéz lett volna nem mosolyogni: láttunk repülő lemúrt, aranyarcú majnát, gólyacsőrű jégmadarat, sőt a világ leghosszabb krokodilját is. A természet mellett pedig az emberi történetek is fontosak a folyónál: Abaji után egy apró falucska mellett haladtunk el, ahol – ahogy Eric mesélte – kizárólag filippínó családok élnek. Nincs iskola a településen, se áram – csak egy generátor biztosít némi energiát. A gyerekek Sandakanba járnak tanulni, és bár kevés a lehetőség, 45 diákra 13 tanár jut. A közösség így próbálja meg a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.
Ételek Borneóban
Hojicha latte, kék színű rizs, isteni seafood, kókuszdió, (reggelire is) tészta és rizs, csípős szósz minden mennyiségben: így tudnám összefoglalni, de még így sem adja vissza azt a színes kavalkádot, amiben kulináris szempontból részünk volt. Beszéljenek a fotók.
14 fotó
Időjárás
Borneó szigetén rópusi, meleg és párás időjárás uralkodik, gyakori záporokkal és zivatarokkal. Nos, nekünk hatalmas mázlink volt – nem csak az elefántok, de az időjárás miatt is. Március végi látogatásunk során 1-2 alkalommal szemerkélt csak az eső, és egyetlen éjszaka volt nagyobb zápor.
Lombkoronasétány: Rainforest Discovery Center
Borneón találhatók a világ legősibb trópusi esőerdei, amelyek néhány évtizeddel ezelőttig teljesen beborították a szigetet. Ezek az erdők a bolygó biológiailag legváltozatosabb ökoszisztémái közé tartoznak, és több ezer endemikus állat-, hüllő-, rovar- és növényfajnak adnak otthont, köztük orángutánoknak, orrszarvúaknak, szarvasbogaraknak, makákóknak, gibbonoknak, és karcsú lóriknak is. Borneó őslakosai és vadászó-gyűjtögető gazdái számtalan generáción át ezeket az erdőket használták és kezelték elsődleges megélhetési forrásként. Gondnokságuk alatt az erdők voltak képesek fenntartani a legnagyobb faji sokféleséget a szárazföldi ökoszisztémák közül, élelmiszert, gyógyszereket, készpénzt és építőanyagokat szolgáltatva. Ez a gazdálkodási rendszer drámaian megváltozott az ipari fakitermelés és a monokultúrás olajpálma-ültetvények megjelenésével.
Az RDC fő nevezetességei közé tartozik így a 363 méter hosszú lombkoronasétány is, ami szintén bámulatos látványt kínál, és könnyű sétára csábít a lombok felett.
A San Da Gen Kopitiam nevű étteremben elköltött ebédünk után este még egy utolsó jachtozásban volt részünk – a naplementében hajóztunk el egy esti látogatásra a Manukan Island Resorthoz: a Manukan sziget az 5 Tunku Abdul Rahman sziget közül a második legnagyobb! Ez az gitárdallamos, koktélozós kellemes este a szigeten az 5 napos túra tökéletes, egyben bánattal teli levezetése volt, fájó szívvel integettünk a jachtról Borneónak.
A borneói vendégszeretet és a maláj wonder women
Végezetül érdemes néhány gondolat erejéig megállni annál a lényeges ténynél, ami igazán különlegessé és emlékezetessé tesz egy ilyen távoli utazást. Mert bár a látványosságok, az ízek és illatok, az ismeretlen tájak lenyűgözőek, az élmény ívét mégis azok az emberek adják meg, akikkel az út során találkozunk. Eric, Jon és Carl mellett számos szívmelengető, kisebb-nagyobb kapcsolódás alakult ki vendéglátóinkkal – például Amy-vel, a Sutera Lodge-ok energikus sales- és marketingvezetőjével, vagy Chuck-kal, a helyi kis kávézó mosolygós, nyugdíjas tulajdonosával. Különleges pillanat volt a találkozás Gennaro Nardone-nal is, az olasz úriemberrel, aki 1991 óta él Malajziában, és máig szenvedélyesen rajong Borneóért, és aki, mikor megemlítettem, milyen szerencsésen megúsztuk az esőt, csak nevetett, és ezt az útravalót adta nekem búcsúzóul:
Tudod, Borneó azért is varázslatos, mert itt még esőkabátban is egész nap lehet programot csinálni!
És mindez mennyibe kerül?
Borneón az ételek szinte fillérekbe kerülnek, egy ebéd kb. ezer forintból is simán kijöhet. Ugyanígy, a középkategóriás szállások szintén elfogadható árkategóriában mozognak március végén, április elején. Persze, aki luxusra vágyik, annak már a zsebébe kell nyúlnia, mindez pedig főszezonban még húzósabb lehet. A külön programok árai szintén megfizethetőek, főleg, ha nagyobb társasággal megyünk, és szét tudjuk dobni például egy jachtozás árát.
További érdekességek Borneóról:
- Itt található a a világ legnagyobb virága, az óriás bűzvirág (Rafflesia arnoldii).
- Borneó brit gyarmat volt, így jobbkormányosak az autók.
- A világ faanyagának fele Borneóból származik. Negyven évvel ezelőtt az ország 73,7%-át borította esőerdő, ma már tragikus módon csak 50,5%-át.
- Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete Grönland és Új-Guinea után.
Tippek utazóknak:
- Folyóvizet nem szabad inni, csak a palackozott italokat!
- Mobiltelefonunk tökéletesen használható, amennyiben szerződésünk lehetővé teszi a roamingszolgáltatást. Célszerű a mobilszolgáltatónknál roaming jegyek váltásáról érdeklődni.
- Malajziába kártyával és dollárral készüljünk. 1 USD = kb. 4,44 ringgit (MYR). Revolut kártyával mindenhol tudtunk fizetni.
Szponzorált tartalom
