Csaba László akadémikus is elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának állásfoglalását, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Orbán Viktor március 15-i beszéde után többen kivonulhatnak, ha a kormányfő elmegy az ünnepi közgyűlésre. Freund Tamás MTA-elnök szerint ez megosztotta az akadémiai közösséget, a közgazdász ugyanakkor a Hírklikknek azt mondta: a nyilvánosság az utolsó eszközük érzékeltetni, hogy mekkora a baj.
Baj pedig nem a mi megszólalásunkkal van. […] Ez egy egyértelmű történet. Nem arról van ugyanis szó, hogy egy közszereplő hirtelen felnéz a papírjából és mond valamit, hogy meggondolatlanul kicsúszik valami a száján. Ilyen mindenkivel előfordulhat.
Itt azonban nem meggondolatlanságról volt szó, hiszen már 2010-ben elindult a kultúrharc azok ellen, akik nem értenek egyet Orbán Viktorral.
Állásfoglalásukról azt mondta: 75-ből hatan nem értettek egyet azzal, hogy a kormányfő átlépett egy határt. Csaba László szerint a kultúrharc új szakaszába lépett, amelynek része Döbrentei Kornél, Takaró Mihály, Vészabó Noémi idei kitüntetése is.
Szerinte állásfoglalásuk előzményeihez tartozik az is, hogy az akadémia vezetése – a tagságot meg sem kérdezve – küldte ki a meghívót Orbánnak ünnepi közgyűlésükre. A maga részéről abban bízik, hogy megszólalásukkal érzékelhetővé vált:
az ország gondolkodói jelentős bajnak érzik a stílust és a tartalmat is.
Az esetleges retorziókról úgy vélte: a kormány már nem nagyon tud bármit elvenni, az akadémiai tagság zöme pedig nincs kiszolgáltatva az állami megrendeléseknek, kinevezéseknek.
Az MTA Biológiai Tudományok osztálya is készített egy állásfoglalást, az még nem kapott nyilvánosságot, még nem szavaztak róla, de az Alaptörvény 15. módosítását érinti. Falus András akadémikus, genetikus, immunológus a Klubrádióban azt mondta: tudományosan egyszerűen nem igaz, hogy az ember csak férfi és nő lehet.
Közben Schmidt Mária történész a blogján arról ír, hogy az MTA sztálinista intézmény, az akadémikusok olyan kérdésekben szólalnak meg, amihez tudósként semmi közük. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány vezetője nettó politizálásnak tartja Csaba Lászlóék kiállását, sokat próbált ballibeknek az aláírókat. Schmidt Mária általánosságban úgy fogalmaz, hogy
akadémikusnak lenni teljesítmény nélküli rangot, kiváltságot, élethosszig tartó megélhetést és megannyi privilégiumot jelent.
A történész azt javasolja: az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából, vegye vissza a neki juttatott ingatlan- és egyéb vagyont, kivéve a székházat. Annak méltó állapotáról gondoskodjon, ahogy arról is, hogy a félévenként összegyűlő akadémikusok méltó módon tudjanak tanácskozni.
