Meghalt Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas perui író, a latin-amerikai irodalom nemzetközi fellendülésének egyik meghatározó alakjak, aki egykor elnökjelöltként is indult Peruban. Halálát vasárnap jelentették be közleményben a gyermekei, Álvaro, Gonzalo és Morgana Vargas Llosa.
Vargas Llosa több mint 50 éves pályafutása során a hatalmat és a korrupciót térképezte fel egy sor regényében. A műveihez hasonlóan ő is színes életet élt, sikertelenül pályázott a perui elnöki tisztségre, hosszú ideig viszálykodott Gabriel García Márquezzel, és 2010-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Az 1936-ban Arequipában született Vargas mindössze 15 évesen kezdett el bűnügyi riporterként dolgozni. Egy 1958-as párizsi utazás volt a kezdete annak a 16 évnek, amelyet külföldön töltött, és amelynek során a francia főváros mellett Madridban, Barcelonában és Londonban is élt, mindeközben újságíróként és tanárként dolgozott. Első regénye, A diszkrét hős 1963-ban jelent meg Spanyolországban. A Leoncio Prado katonai akadémián – ahol Vargas Llosa tinédzserként két évet töltött – elkövetett gyilkosságról és az azt követő eltussolásról szóló történet azonban olyan sokkolónak számított Peruban, hogy állítólag ezer példányt égettek el az iskola felvonulási területén.
Vargas Llosa a latin-amerikai irodalom fellendülésének középpontjában találta magát olyan írók mellett, mint Julio Cortázar, Carlos Fuentes és Márquez.
Színdarabok, novellák és regények, köztük a Beszélgetés a katedrálisban, a Júlia néni és a tollnok és a Háború a világ végén megerősítették az irodalmi hírnevét. Ám ahogy nőtt a hírneve, Vargas Llosa egyre inkább belekeveredett a politikába. Elszakadva ifjúkori marxizmusától, a perui televízióban beszélgetős műsort vezetett, 1984-ben pedig visszautasította Fernando Belaúnde Terry konzervatív elnök ajánlatát, hogy legyen a miniszterelnöke.
1987-ben Vargas Llosa 120 ezer fős tömeget vonzott egy limai tüntetésre, amelyen a perui pénzügyi rendszer államosításának tervei ellen tiltakozott, és elnökválasztási kampányt indított. Három évvel később, számos gyalázkodó telefonhívás és halálos fenyegetés után a második fordulóban Alberto Fujimori legyőzte, és órákon belül elhagyta az országot.
Vargas Llosa 1993-ban felvette a spanyol állampolgárságot, miközben folytatta a színdarabok, esszék és regények írását.
Amikor a Svéd Akadémia 2010-ben felhívta, Vargas Llosa először azt hitte, hogy ez egy vicc. A Nobel-díj „egy hétig tündérmese volt” – nyilatkozta 2012-ben a Guardian-nek -, de „egy évig rémálom”, a közfigyelem miatt alig tudott írni: „El sem tudjuk képzelni, mekkora nyomás volt interjúkat adni, könyvfesztiválokra járni”.
A díjazott író az új globális platformját arra használta fel, hogy felszólaljon a perui média manipulációja, az Orosz Föderáció propagandája és Donald Trump ellen. 2022 májusában azonban közölte, hogy a brazil parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro korábbi vezetőt támogatja Luiz Inácio Lula da Silva helyett.
1976 és 1979 között Vargas Llosa a PEN International, az írók véleménynyilvánítási szabadságáért küzdő világszervezet elnöke volt.
A Nobel-díj után négy regénye jelent meg. 2023-ban bejelentette, hogy legújabb regénye, a Le dedico mi silencio (Neked adom a csendem) lesz az utolsó, és a következőket nyilatkozta a La Vanguardia-nak: „Bár optimista vagyok, nem hiszem, hogy elég sokáig élek ahhoz, hogy egy új regényen dolgozzak, különösen azért, mert három-négy évembe telik egy regény megírása. De soha nem hagyom abba a munkát, és remélem, hogy lesz erőm a végsőkig folytatni”.
Vargas Llosa 1964-ben vált el első feleségétől, és feleségül vette első unokatestvérét, Patricia Llosát, Álvaro, Gonzalo és Morgana édesanyját. Ötven év házasság után 2015-ben hagyta el őt Isabel Preyslerért, Enrique Iglesias énekes édesanyjáért, a kapcsolat 2022-ben ért véget.
(via)
Kiemelt fotó: Jose Oliva/Europa Press via Getty Images
