Történelmi üzlet: magyar cégek is részt vehetnek a szaúdi digitális átállásban

A szaúdi ICT-szektor egy 172 milliárd dolláros piac, ahova a világ minden tájáról szeretnének bejutni a legnagyobb és leginnovatívabb vállalatok. Hazánk sem tétlenkedik, megalakult ugyanis a Magyar-Szaúd-Arábiai Digitalizációs Klaszter. Ez a széles és izgalmas portfolió egy céllal jött létre, képviselni a magyar gazdasági érdeket a Szaúd-Arábiában. Az esélyekről is beszélgettünk Selmeci Balázzsal, Magyarország szaúd-arábiai nagykövetével, valamint Sárdi Attilával, a Magyar-Szaúd-Arábiai Digitalizációs Klaszter társalapítójával. Interjú.

Miről szól a Magyar-Szaúd-Arábiai Digitalizációs Klaszter? 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Sárdi Attila: A klaszter 2024 májusában alakult Rijádban, a bilaterális kapcsolatépítés céljával. Tagjaink tapasztalt és komoly nemzetközi referenciákkal rendelkező magyar cégek és vállalatok, amelyek a digitalizáció széles spektrumát lefedik, a termékfejlesztéstől kezdve, a gyártáson, a szolgáltatáson keresztül egészen az e-kereskedelemig. Alapvetően üzleti céllal működünk, de természetesen örülnénk, ha a klaszterünk hatást fejtene ki a magyar digitális innováció előmozdításában, illetve ha Magyarország Közép-Kelet-Európa kapujává válna a szaúdi cégek számára. Arra is törekszünk, hogy egyre jelentősebb legyen a klaszter hozzájárulása a digitalizációs szektor GDP-ben mért növekedéséhez. Jelenleg tizenöt tagunk van, és több mint ezerkétszáz magasan képzett szakembert képviselünk. A magyar cégek önmagukban kicsik ehhez a piachoz, viszont ha összefogunk és együttműködünk, akkor esélyünk van arra, hogy hatékonyan képviseljük az érdekeinket.

Milyen cégek vannak a klaszterben?

Sárdi Attila: Kezdeném az alapítóinkkal. A Clue PR egy nemzetközi pr ügynökség, több mint 20 országban vannak jelen szolgáltatásaikkal, főleg a közép-kelet-európai régióban. A Fintech a kiskereskedelem, az e-kereskedelem, az autóipar és az ingatlanpiac területén van jelen. Az Infuze Technologies drón-, robotikai és VR-termékekkel foglalkozik, a Digital Way pedig egy magyar marketing ügynökség, a digitális marketing összes aspektusát lefedve. Az Oander 16 éves tapasztalattal rendelkezik többek között az automatizálási technikák terén is, okosváros-projektekben szerzett kompetenciájuk túlmutat a közép-kelet-európai térségen, és kiterjed a közel-keleti országokra is. A Tell International automatizálási modulok, járműkövető rendszerek fejlesztésére specializálódott, a Webtown csoport vállalatokkal és kormányzati szervekkel együttműködve egyedi szoftvereket, interaktív weboldalakat, önkiszolgáló portálokat és b2b kereskedelmi megoldásokat kínál. Emellett kiemelnénk még a Process Solutions-t, a 650 főt foglalkoztató magyar vállalat független könyvelési és bérszámfejtési rendszereket működtet, valamint a  Swicon Zrt.-t, ahol humánerőforrással és outsourcinggal foglalkoznak. Illetve van egy kis hazai e-learning vállalat, amelyet még külön megemlítenék, ez a Neting Informatika LTD., ami az ENSZ egyik legnagyobb beszállítója a nyelvi modellek területén.

Ez jelentős portfólió. S mi várja ezeket a cégeket Szaúd-Arábiában? 

Selmeci Balázs:  Csak néhány statisztikai adatot hoznék ide. A szaúdi ICT- (Information and Communication Technology – a szerk.) piac a teljes GDP 4-4,2 százalékát teszi ki. Ez egy 172 milliárd dolláros szektor, idén várhatóan 8 százalékos növekedéssel. Jellemző, hogy az elmúlt két évben meghaladta a 7 százalékot a bővülés. Szaúd-Arábiában az egy főre eső GDP körülbelül 30 ezer dollár. A vásárlóerő-paritáson számolt nominális GDP alapján Szaúd-Arábia a világon a 26. helyen áll, Magyarország ötvenedik helyével szemben. Tehát ez egy rendkívül magas vásárlóerővel rendelkező ország, 37 millió lakossal, az éves gazdasági növekedésüket pedig 3,7 százalékra teszik. Az ICT-szektor fejlesztése a Saudi Vision 2030 társadalom és gazdasági reformprogram része. A cél, hogy az olajalapú gazdaságról átálljanak egy nem-olajalapú gazdaságra. Ez részben sikerült is. A GDP legnagyobb részét már nem az olaj, illetve az ahhoz kötődő vegyipar teszi ki, hanem a szolgáltató szektor. Igaz, az állami bevételek 65 százaléka még mindig az olajszektorból származik. A szaúdi ICT-szektor rendkívül fejlett. A mobilhálózat 78 százalékos lefedettségű, gyakorlatilag a sivatagban is elérhető az 5G-hálózat, aminek az átlagsebessége 181 megabit per szekundum. Az internetellátás penetrációja 60 százalékos. A másik megkerülgetetlen tényező az Állami Szuverén Befektetési Alap (PIF), amely 1300-1400 milliárd dollár fölött diszponál. Ez azért lényeges, mert a PIF finanszírozza a Vision 2030 reformprogram gazdasági lábát. Az ICT-fejlesztéseknek, illetve az infrastrukturális gigaberuházásoknak egy célja van, Szaúd-Arábia irányába kiépüljön a tudástranszfer, a know how átadás, illetve a termelési kapacitás fejlesztése. A magyar lehetőségek szempontjából elvileg minden piaci szegmensben rejlik potenciál. Ugyanakkor magától értetődő korlátaink is vannak, hiszen Magyarország a hagyományos termékek tekintetében kialakította a saját piacait, például az Európai Unió, az Egyesült Államok, vagy épp Oroszország irányába. Illetve nyilvánvalóan versenyhátrányban vagyunk a logisztika kapcsán is. Rendkívül költséges árut és terméket kivinni Szaúd-Arábiába, ezért a szolgáltató szektor sokkal megfelelőbb a magyar cégek számára. Másrészt a szaúdiak is elismerik, hogy a magyar informatika és a digitális technológia világszínvonalú, így szívesen fogadják a magyar hozzájárulást könnyűiparban, az agráriumban, vagy épp az építőiparban is. Összességében a szaúdi piac óriási, mindenki megtalálhatja a helyét, de ehhez a legmagasabb színvonalat kell kínálni. Arra viszont áldoznak is.

Sárdi Attila: A szaúdi pénzintézetek egyre inkább szorgalmazzák a digitális átállást. Sok banki és pénzügyi szolgáltató vezet be fejlett mesterséges intelligencián alapuló gépi tanulási modellt és felhőszolgáltatást. Az ipari szektor is jelentős digitalizáción megy keresztül. A robotika, az automatizáció és az intelligens gyártási megoldások alkalmazásától termelékenység-növekedést és versenyelőnyt várnak a globális piacon. Az e-commerce megoldásokban és a logisztikában is nagy lehetőséget látunk. Arra törekszünk, hogy a klaszterünk portfóliójában lévő cégek szolgáltatásaival a magyar know-how utat törjön a régió legdinamikusabban fejlődő országában.

Mindenki ott van a szaúdi piacon. A legnagyobb konkurenciát itt is a kínaiak és az amerikaiak jelentik?

Selmeci Balázs: Ez nehéz kérdés, hiszen aki a digitális technológiában érintett, az tényleg megtalálható szaúdi piacon. Nem lehet kijelenteni, hogy a legnagyobb konkurenciát a kínaiak, vagy az amerikaiak jelentik. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy magyar cég megjelenjen a szaúdi piacon, első lépésként ki kell ide jönnie személyesen. Mi megteremtjük a lehetőséget ehhez, üzleti fórumot, találkozókat szervezünk. A szakmai kiállításokon pedig láthatjuk, hogy kik a piaci versenytársak, kapcsolatot lehet kiépíteni velük, amit aztán fenn kell tartani. Ezt otthonról nem lehet intézni. Ez időigényes, tőkeigényes, de máshogy a szaúdi piacra nem lehet bekerülni.

Milyen Szaúd-Arábia és Magyarország közti politikai viszony? Hogyan segíthet a magyar állam a gazdasági előrelépésben?

Selmeci Balázs: Kormányzati tekintetben minden együttműködés alapja a politikai bizalom. A két ország között ez megvan. Idén ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30 éves évfordulóját, illetve 15 éves az úgynevezett keleti, és déli nyitás. A szaúdiak elismerik Magyarországot annak ellenére, hogy különböző vallási, kulturális háttérrel rendelkezünk, azonban ugyanúgy gondolkodunk a nemzeti érdekeinkről, azok előtérbe helyezéséről, a pragmatikus politikáról, a nemzeti identitásról, a család és a vallás szerepéről, valamint a tárgyalásos rendezésről. Azzal is tisztában vannak, hogy a multinacionális közösségen belül, mint amilyen az Európai Unió, lehetnek vitás helyzetek, de miután abszolút megalapozott és szilárd kétoldalú megállapodásban állunk Rijáddal, így hazánk vitás ügyeivel nem foglalkoznak. 

Ami az államközi együttműködés gazdasági szegmensét illeti, minden olyan szerződést megkötött a két ország, ami az intézményesített hátteret biztosítja. Az is természetes, hogy ha magas szintű tárgyalások zajlanak, akár miniszteri, akár alacsonyabb szinten, téma a magyar képességek promóciója. Ezt a támogató folyamatot segíti még a Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyesbizottság, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is, melyhez a Külpiaci Növekedési Támogatási Program keretében pályázatokat nyújthatnak be magyar cégek. Az Eximbank szintén finanszírozhatónak és biztosíthatónak tartja a Szaúd-Arábiát célzó magyar befektetéseket, valamint újjáalakult a Magyar-Szaúdi Üzleti Tanács is. Ezek mind olyan eszközök, amelyek államközi szinten segíteni tudnak a magyar cégeknek.

Hogyan üzletelnek a szaúdiak?

Sárdi Attila: Számos együttműködés tart már előkészületi szakaszban, többek között a Magyar Szaúdi Üzleti Tanáccsal és a Szaúdi Kamarák Szövetségében is. Több tagunkat összekötöttük ügyféljelöltekkel, folyamatosak az egyeztetések. Szaúd-Arábiában a siker alapja a hosszú távú gondolkodás. A klaszter nem csupán cégek gyűjteménye, igyekszünk minél több tudást integrálni ebbe a kezdeményezésbe, belső és külső források bevonásával. Ugyanakkor a proaktivitás, a személyes jelenlét elengedhetetlen. Maga az üzlet megkötése, ahogy azt már említettük, itt egy hosszabb időszakot ölel föl, és mivel a klaszter gyakorlatilag 8-10 hónappal ezelőtt alakult, egyelőre még az út elején járunk, de ahogy mondtam, számos ügyféljelölttel állunk előrehaladott tárgyalásban.

Selmeci Balázs: Ahhoz, hogy itt egy konkrét üzlet megköttessen, nem ritkán két esztendő is szükséges. Ez egy arab ország, először a bizalom elnyerése a fontos. Másrészt a szaúdi piacon is vannak protekcionista intézkedések, ezért fontos a projekteknél egy helyi partner jelenléte. A bonyolult szabályozási rendszer megismeréséhez is idő és energia kell, amit nem lehet megspórolni Magyarországon. 

Sárdi Attila: Tisztában kell lenniük a magyar befektetőknek, hogy mire vállalkoznak. Ez egy kifizetődő vállalkozás, de aki hamar szeretne sokat nyerni, az inkább menjen Vegasba. Mi hosszú távon gondolkodunk és olyan tagokat várunk a csapatba, akik ezt a szemléletmódot magukénak tudják. Már csak azért is, mert a helyi szokásokhoz is ez igazodik.

A szolgáltató szektor mellett az agrárium, a környezetvédelem és a vízügy területét szokták megjelölni, mint potenciális kapcsolódási pontot. Itt milyen lehetőségek vannak?

Selmeci Balázs: Magyarország ezeken a területeken nem ugyanazokkal a problémákkal szembesül, mint Szaúd-Arábia. Hogy mást ne mondjak, itt naponta 10 milliárd köbméter vizet sótalanítanak. Az országban 2016 óta nincs öntözéses mezőgazdaság, mert rájöttek, hogy sokkal költséghatékonyabb bizonyos termékeket, takarmányt külföldről behozni, mint itt előállítani. De ez nem azt jelenti, hogy ne lennének mezőgazdasági területeik, vagy állattenyésztésük. Így például az AI-alapú monitoring, a mezőgazdasági dróntechnológia, és a hulladékgazdálkodás fejlesztése is beleillik az elképzeléseikbe. Amikor legutóbb szaúdi delegáció látogatott Magyarországra, megtekintették a magyar génbankot is, és nagy elismeréssel nyilatkoztak arról, hogy léteznek magyar kutatások szárazságot jól tűrő növényekről. Jelenleg is zajlik egy ilyen projekt. Egy magyar cég rendkívüli szárazságtűrő facsemetéket hoz ki Szaúd-Arábiába, ugyanis a Zöld-Szaúd-Arábia projekt keretében a szaúdiak eldöntötték, tízmillió fát ültetnek. A vízgazdálkodás szempontjából érdekes, hogy bár Szaúd-Arábiára nem jellemző, hogy nagy vizei lennének, ugyanakkor nem megoldott a vízelvezetés, tehát ritkán van eső, de ha van, az nagy mennyiségű, és az esővízgyűjtési rendszerük a víz megtartására nem alkalmas. Ennek fejlesztésében szintén van lehetősége a magyar cégeknek.

Ha 2030 egyfajta céldátum, akkor milyen mérföldköveket jelöltek meg a klaszter előtt álló úton?

Selmeci Balázs: Ahhoz, hogy tudjuk, mi lesz öt év múlva, ismernünk kellene minden világgazdasági és kereskedelmi folyamatot, de ez lehetetlen. A szaúdi tőkeerőt, ami a Vision 2030 megvalósításához is szükséges, jelentősen befolyásolja a nemzetközi olajár. Ettől függ a projektek kifutása, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy jövőre már lehet látni a magyar eredményeket, előrelépéseket a szaúdi ICT-szektorban. Azonban nem ragadnék le 2030-nál, például 2034-ben Szaúd-Arábiában lesz a labdarúgó világbajnokság, és a szaúdiak építenek tizenöt stadiont. Így teljesen természetes módon megpróbálunk magyar cégeket helyzetbe hozni, sőt, már volt megkeresés is szaúdi oldalról a stadionok kapcsán. Nagy esélyt jelent a 2030-as Expo is, ami gyakorlatilag egy minden szektort érintő felvevő piac. Ha van eladható képesség a magyar vállalkozói szférában, akkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium ösztönzőivel és a mi segítségünkkel lehetőség nyílik arra, hogy egyre több magyar cég piachoz jusson Szaúd-Arábiában. Célunk, hogy megduplázódjon a stabilan kint működő magyar cégek száma. Az Állami Befektetési Alapnak és a Befektetési Minisztériumnak nem a kifektetés, hanem az országba való befektetés a célja. A PIF külföldön inkább financiális eszközökbe fektet be, így nem gondolom, hogy Magyarországon szaúdi befektetések jelennének nagyobb számban, ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatunk, a kereskedelmi forgalom élénkülni fog.

Sárdi Attila: Klaszterünkben olyan portfólió áll rendelkezésre, ami egyaránt képes segíteni a tagjaink szaúdi piacon való részvételét, illetve adott esetben a szaúdi cégek Közép-Kelet-Európában való megjelenését is. A Vision 2030, a sportesemények, a turizmus, az ICT, vagy a megújuló energia mind olyan terület, ami további befektetéseket fog behúzni. Mi erre a vonatra szálltunk fel, azzal a céllal, hogy minél több magyar céget tudjunk a végállomásig, a sikerig vezető úton elszállítani.