Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a készpénzhasználatról szóló törvénytervezet módosítását kéri a kormánytól, mert szerinte a tervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol

  • arra nincs értelmezhető lakossági igény,
  • a megvalósítás nem életszerű,
  • indokolatlan költségekbe veri a kereskedőket,
  • és veszélynek teszi ki a kiszállításban résztvevő munkatársakat.

A tervezet mindemellett hátrányba hozza a magyar cégeket, mert a külföldiekre nem vonatkozik

– áll az OKSZ közleményében.

Kozák Tamás, a szövetség főtitkára szerint társadalmi egyeztetés keretében találkoztak először a készpénzhasználatról szóló törvény tervezett módosításával, és értetlenül állnak az előtt. 

Óriási probléma, hogy a tervezett módosítás

  • nem érinti a külföldi székhelyű vállalatokat, így mindezek a hátrányok csak és kizárólag a magyar tulajdonú kereskedőknél jelentkeznek, a számukra már így is kétes tisztaságú versenyhelyzetet élvező külföldi szereplőket nem érinti hátrányosan. Ez a probléma tovább növeli a versenyképességi szakadékot a magyar és külföldi e-kereskedők között, amivel hosszabb távon nemcsak a magyar kereskedők, de a magyar termékek is kiszorulnak a piacról,
  • nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedelem szereplői – a piaci versenyt szem előtt tartva – eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a különböző vásárlási pontokon alkalmazható fizetési formákat. Ha tehát valahol jelenleg nem adott a készpénzes fizetés lehetősége, az azért van így, mert nincs rá vásárlói igény, adottak az alternatív, készpénzes vásárlási lehetőségek, vagy a készpénzhasználat egyéb súlyos problémákat vet fel. 

Kiemelik a közleményben, hogy

  • a készpénzforgalom súlyos biztonsági kockázatot jelent a kiszállításban résztvevő sokezer munkatárs számára.
  • az élelmiszerkereskedelemben a vásárlók a legtöbb településen választhatják a fizikai boltokat, ahol biztosított a készpénz használata
  • a hagyományos üzletek mellett internetes áruházat is üzemeltető, sokcsatornás (omnichannel) kiskereskedők jelentős hányadának üzleti modelljében szerepel a népszerű click & collect modell, amiben ugyancsak nincs helye készpénzes fizetésnek
  • házhozszállítás esetén nem indokolt készpénz fizetési lehetőséget előírni, mert     biztonsági kockázattal is járhat
  • nem élelmiszer (pl. bútor) házhozszállítása meghaladhatja a kézpénzfizetési korlátot (1,5 millió forint)
  • vannak olyan szolgáltatások, ahol a szolgáltató és a megrendelő alapesetben nem is találkozik egymással, (pl. konzultáció, tanácsadás), itt a készpénz átadás fizikailag nem tud megvalósulni. 

A javaslat az élet számos területén konkrétan visszalépést jelentene a lakosság által megszokott, és előszeretettel használt megoldásokhoz képest

– mondta Kozák Tamás. A főtitkár szerint a széles körben használt csomagautomaták, illetve az élelmiszer és egyéb termékek értékesítését kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések, valamint a személyzet nélkül működő önkiszolgáló üzletek alapvetően csak digitális, illetve kártyás fizetési megoldást tartalmaznak, készpénzfizetést nem tudnak kezelni. Ezek átalakítása idő és beruházás igényes folyamat lenne, és semmilyen garancia nincs arra, hogy az ilyen értékesítési, átvételi pontokat az üzemeltetők ilyen feltelek mellett a továbbiakban is fenntartsák, holott ezeken a pontokon évente több százezer felhasználó évi több tízmillió tranzakciója bonyolódik le jelenleg zökkenőmentesen. 

A főtitkár szerint az élelmiszer kiskereskedelemben a készpénzhasználat kényszerű bevezetése olyan kistérségekben veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot, ahol nincs valódi alternatívája a házhozszállításnak, mert a megmaradt kiskereskedelmi egységek alapterülete, árukészlete, vagy árszintje nem tudja pótolni a kiszállítást.  

A módosítást nem teszik indokolttá a lakosság és a kereskedők körében megfigyelt vásárlási és fizetési trendek sem.

Az OKSZ szerint a Covid előtt még 40 százalék feletti volt az online kereskedelemben a készpénzes utánvét fizetési arány, a pandémia alatt ez azarány visszaesett és azóta sem nő. Az összes fizetési tranzakció közel kétharmada kártyás, illetve e-wallet formában történik. Az online kereskedelemben a leggyorsabban növekvő fizetési forma a mobiltárcás fizetés, ezzel negyedévente már több, mint 100 millió tranzakciót regisztrálnak, mindez 5 éve még ennek egytizede volt.

A készpénzfizetés kiterjesztése ezekre a területekre valójában korlátozás, amely szembe megy a modernizációval, a technológiai fejlődéssel, miközben a statisztikák szerint nincs tömeges igény a készpénzfizetés lehetőségének bővítésére ott, ahol az értékesítési csatornák közötti választási lehetőség eleve fennáll – mondta Kozák Tamás. Az OKSZ mindezek miatt a tervezet felülvizsgálatát és módosítását kéri a kormánytól. 

Már ezer forint alatti összeg kifizetésekor sem nyúl mindenki automatikusan az apróhoz vagy bankjegyhez, helyette a digitális fizetési megoldásokat, például a bankkártyát választják a pénztárnál – derül ki az OTP Mobil felméréséből. A fiatalok és meglepő módon az idősek azok, akik visszaszorítják a készpénzhasználatot.

A Magyar Bankszövetség teljes mértékben egyetért a kormány azon törekvésével, hogy minden településen legyen ATM, de azt is szeretnék elérni, hogy ezek telepítésében azok a külföldi székhelyű bankok is vegyenek részt, amelyek magyaroknak is állítanak ki bankkártyát.

És egy példa nem éppen házunk tájáról, de Európábaól. Svájcban a betéti kártya után még mindig a készpénz a legnépszerűbb fizetési módozat. Mindössze a lakosság 5 százaléka búcsúzna el teljesen a papírpénztől, a többiek maghagynák az opciót. 

Kapcsolódó