Hétfőn tizenötödszörre is átírják a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt, benne a Pride korlátozásával, a magyar állampolgárság felfüggeszthetőségével, és azzal, hogy a drog tilos. Eközben a Momentum képviselői – akiket május közepéig kitiltottak a Parlamentből – blokád alá vennék a Parlamentet. Több momentumos képviselő a mentelmi jogáért is aggódhat, a DK-s Varju László viszont visszakapja a mandátumát.
Úgyhogy egészen eseménydús lesz ez a nap.
Kezdjük a legfontosabbal, az Alaptörvény átírásával. A Fidesz–KDNP képviselői egy hónapja nyújtották be az újabb módosításokat. Például ezt a mondatot: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”. Ezzel, plusz a már megszavazott gyülekezési törvény módosításával a kormánypárti képviselők a Pride-ra lőnek.
Nemcsak a gyerekek jogának elsőbbségét írják bele az Alaptörvénybe, hanem azt is, hogy „az ember férfi vagy nő”, a születési nem pedig jogi értelemben nem változtatható meg. A Fidesz szerint a születési nem megváltoztathatóságának tilalmával egyértelművé teszik, hogy „az állam a biológiai valóságot tekinti alapnak a jogalkotásban és a társadalomszervezésben egyaránt”. Ezt nem látják támadásnak azok ellen, akik nem a születési nemük szerint határozzák meg magukat, mert szerintük az magánügy.
Az egyik módosítás arra is választ ad, hogyan képzeli el Orbán Viktor és a Fidesz „a húsvéti nagytakarítást”. A Fidesz szerint azért kell fellépniük a civilek és a sajtó ellen, mert „a külföldi támogatásban részesülő szervezetek veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására”. Ezzel indokolják, hogy felfüggeszthetővé teszik a magyar állampolgárságát azoknak, akiknek más állampolgárságuk is van. Úgy szavaznak erről, hogy közben az Alaptörvény védi a magyar állampolgárságot. (Arról sarkalatos törvényben rendelkeznének, hogy milyen esetben és kinek az állampolgársága függeszthető fel.)
Átírják a veszélyhelyzeti szabályozást is. A jelenlegi szabályozás alapján a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, amit az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 nappal, de korlátlan alkalommal meghosszabbíthat. Ez így is marad, de közben korlátoznák a kormány mozgásterét a veszélyhelyzetben: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül a kormány már nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.
Egy másik, szintén a parlament előtt lévő javaslat alapján viszont a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy „meghatározott tárgykörökben” vagy akár „általános jelleggel” eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását. Ha az utóbbi történik, akkor a kormány bármilyen törvényt felfüggeszthet, vagy bármilyen törvényi rendelkezéstől eltérhet. A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék a következő miniszterelnök kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben. Bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, csak épp a parlament kétharmados többsége nélkül nem lesz lehetősége arra, hogy rendeleti úton félrerakjon vagy felülírjon törvényeket. A Fidesz célja így alighanem az lehet, hogy megfékezze Magyar Pétert abban, hogy a 2026-os országgyűlési választáson elért esetleges Tisza-győzelem esetén veszélyhelyzeti kormányzással írja felül az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.
Bekerül az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga is. A tervezett törvény alapján a települések korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élőknek, vagy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. További eszköz lehet a kezükben, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg. A törvénycsomagot csak később terjesztik be a parlamentnek, de az Alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. Ezzel a mondattal: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével”.
Beemelik az Alaptörvénybe a Mi Hazánk javaslatát a készpénzhasználat védelméről. Eddig csak az állt benne, hogy „mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez”, de ez a mondat így egészül ki: „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez”. Ahogy azt is beleírják, hogy a drog rossz. Méghozzá így: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”.
Az Alaptörvény módosításával egy időben a Momentum tüntetést hirdetett meg a Kossuth térre. A párt szerint az Alaptörvény-módosítással a Fidesz „végérvényesen elvenné tőlünk a gyülekezési alapjogunkat”, így most „meg kell vetnünk a lábunkat, és azt kell mondanunk, hogy elég volt”. A terv szerint blokád alá veszik a parlamenti bejáratokat, így akarják megakadályozni, „hogy a putyini útra tereljenek minket, és megfosszanak a szabadságunktól”. A blokád után pedig tüntetést tartanak a téren.
A Momentum képviselői egyébként nem is lehetnek bent a szavazás alatt: a független Hadházy Ákossal együtt május közepéig nem léphetnek be a Parlamentbe, miután a gyülekezési törvény átírása alatt füstgyertyával zavarták meg a szavazást, és Orbánt és Putyint csókolózva ábrázoló képpel szórták tele a parlamentet a karzatról. Mindezekért Kövér László házelnök fel is jelentette őket.
Az Alaptörvény módosítása után a momentumos Bedő Dávid, Gelencsér Ferenc, Hajnal Miklós, Tompos Márton és Tóth Endre mentelmi jogának felfüggesztéséről is szavazni fog az Országgyűlés, miután az egyik karmelitás kordonbontás miatt eljárás indult ellenük. A képviselők 2023 augusztusában kordont bontottak Orbán Viktor hivatalánál, a szakvélemény szerint ezzel 25 547 forintnyi kárt okoztak. Döntenek a független Hadházy Ákos mentelmi jogának felfüggesztéséről is. Őt rágalmazásért és becsületsértésért jelentették fel, miután tavaly több posztban is foglalkozott Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselővel és feleségével, a nyírbogáti polgármesterrel, Simonné Rizsák Ildikóval.
A nap végére még beszuszakolják a DK-s Varju László eskütételét is, aki márciusban megnyerte az időközi országgyűlési választást az újpesti-angyalföldi választókerületben. Ezzel egyébként a saját mandátumát nyerte el, amiről tavaly év végén lemondott, miután elítélték garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása miatt. Annyiban furcsa a menetrend, hogy a képviselői eskütételek általában még a nap első felében történnek az Országgyűlésben, de Varjuét most valamiért a nap végére, az összes szavazás utánra tették.
