Nagy Márton felvetette, mi lenne a kiút a vámháborúból

Az Indexnek adott interjújában a nettósítás elvét hangsúlyozta. A „nettósítás” elve különösen a német autóipari vállalatok számára jelenthet megoldást, amelyek mind Európában, mind az Egyesült Államokban jelentős gyártókapacitásokkal rendelkeznek.

A nettósítás kérdése nagyon fontos, és

sok cég szeretné, ha ez életbe lépne

- magyarázta a miniszter.

A nettósítás lényege, hogy a vállalatok ne a teljes, Egyesült Államokba irányuló exportérték után fizessenek vámot, hanem csak az amerikai export és import közötti különbözet után. Ez különösen előnyös lenne azon multinacionális cégek számára, amelyek jelentős gyártókapacitással rendelkeznek az Egyesült Államokban is - mondta Nagy Márton a lapnak Oszakában, ahol megnyílt a magyar pavilon a világkiállításon. A pavilont mesterműnek nevezte, elmondása szerint a befektetett erőforrások megtérülését a következő években mérik majd le, elsősorban a Japánból és a környező országokból érkező turisták számában és költésében.

Arról is beszélt a tárcavezető, hogy "nem a vámháború a probléma, hanem a vámháború során kialakult bizonytalanság".

Véleménye szerint az Egyesült Államoknak joga van ahhoz, hogy újrabalanszírozza globális kereskedelmi pozícióját, azonban a folyamat kiszámíthatatlansága okozza a legnagyobb gondot.

Nagy Márton konkrét számokkal is érzékeltette Magyarország kitettségét: az USA felé irányuló közvetlen magyar export értéke 6 milliárd euró, de a közvetett kitettség – például amikor magyar alkatrészek német autókba épülve kerülnek az amerikai piacra – elérheti a 10-11 milliárd eurót is.

Erről részletes elemzést írt a KRTK intézet a Portfolio-ra:

Azt is megemlítette, hogy nem érkezett olyan jelzés az Egyesült Államoktól, hogy hazánknak vissza kellene fognia a Kínával folytatott kereskedelmét. A két szék közül a pad alá esés (USA és Kína, mint két fontos partner) veszélyét nem tartja reális forgatókönyvnek.

Úgy látja, a nagyhatalmak közötti párbeszéd más dinamikával működik, mint a kisebb országok között – mindkét fél demonstrál ugyan erőt, de végül várhatóan kompromisszumos megállapodásra jutnak. "A rendezés azonban nem feltétlenül kormányközi egyezményekben ölt majd testet, hanem sokkal inkább vállalati szintű megállapodásokban" - vélekedett.

Beszélt a magyar-japán üzleti kapcsolatok fejlesztéséről is a lapnak. Konkrétan a Hitachi vállalatot említette, amely érdeklődik a Liszt Ferenc repülőtér és Budapest közötti gyorsvasúti projekt iránt.  

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a japán és más ázsiai turisták kiemelten fontos célcsoportot jelentenek a magyar turisztikai szektor számára, hiszen jellemzően magas költésű vendégek, akik a prémiumszolgáltatásokat keresik.

A japán és más ázsiai vendégek jelentős gazdasági potenciált képviselnek a magyar turizmus számára, hiszen kiemelkedő vásárlóerővel rendelkeznek. Előnyben részesítik a prémiumkategóriás szálláshelyeket, számukra elsődleges a minőségi gasztronómiai élmény és a színvonalas kulturális programkínálat - részletezte a miniszter. Nagy Márton szerint amennyiben sikerülne közvetlen légi összeköttetést teremteni, Budapest válhatna a régióba érkező japán turisták első állomásává, ami jelentős előnyt jelentene.

Idén a repülőjáratokra több mint 10 milliárd forintot költünk, hogy akár a tengerentúlon az Egyesült Államokkal is közvetlen járatok épüljenek, és akár India vagy Japán is szóba kerüljön, tehát nyitunk Nyugat és Kelet felé is – árulta el.

A tárcavezető Japánban folytatott tárgyalásai során felvetette a közvetlen Tokió–Budapest-légi járat létrehozását a japán gazdasági miniszternek. A japán turisták jelenleg vagy Bécsen keresztül érkeznek – ami versenyhátrányt jelent Magyarország számára –, vagy egyre gyakrabban a kínai közvetlen járatokat használják, és Sanghajban vagy Pekingben szállnak át Budapest felé.

A miniszter napok óta tárgyalásokat folytat a szigetországban:

A tárca létrehozott egy speciális légimarketing-programot is, amelynek keretében a légitársaságokkal tárgyalnak új járatok indításáról. A miniszter megemlítette, hogy a japán fapados légitársaságnál is próbálkoznak, hiszen a gazdaságos üzemeltetés kulcsfontosságú ilyen távolsági járat esetében.

Címlapkép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjának megnyitóján 2025. április 13-án. A háromszintes pavilon központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont. Forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt