- Gazdaság
- nagy márton
- oszaka
- világkiállítás
- turizmus
- vámok
- amerika
- kína
- japán
- oszakai világkiállítás
- interjú
Nagy kormányzati tervek: jöhetnek az új közvetlen repülőjáratok

További Gazdaság cikkek
-
Csaknem ötven embernek hiányzott egy szám ahhoz, hogy milliomos legyen
- Egy magyar kutatás szerint a férfiak hamarabb esnek áldozatául az online átveréseknek
- Vámkáosz, és ami mögötte van: Donald Trump tűpontos terve vagy Amerika hattyúdala?
- Olyan embert igazolt le Varga Mihály, aki máris erőt adott a forintnak
- Nehezen felfogható mértékben drágulnak az autók
Az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg vasárnap, a helyszínről az Index tudósított. Nem gondoltuk volna, hogy a nagy zivatar ellenére is kígyózó sorokban állnak a többségében ázsiai látogatók, hogy bejussanak a magyar pavilonba. Az ünnepélyes átadó után interjút készítettünk Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, amelyben részleteket árult el a magyar–japán kapcsolatokról, az elmúlt napok tárgyalásairól, és véleményt mondott az amerikai vámokról.
A japán turisták érdeklődése látványosan növekszik Magyarország iránt, annak ellenére is, hogy jelenleg nincs közvetlen légi járat a két ország között – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Oszakai Világkiállításon az Indexnek adott interjújában.
A japán turisták számában már több mint 40 százalékos növekedést tapasztalunk, és az európai látogatásaik során jellemzően a Budapest–Bécs–Prága-tengelyt nézik meg
– árulta el. A miniszter szerint a közvetlen légi járat hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a turisztikai kapcsolatok további bővítésében. A japán turisták jelenleg vagy Bécsen keresztül érkeznek – ami versenyhátrányt jelent Magyarország számára –, vagy egyre gyakrabban a kínai közvetlen járatokat használják, és Sanghajban vagy Pekingben szállnak át Budapest felé.
Jöhet a közvetlen járat Japán és Magyarország között?
Nagy Márton elárulta, hogy a Muto Jodzsi japán gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásán konkrétan felvetette a közvetlen légi összeköttetés lehetőségét. Bár ez nem egyszerű feladat, hiszen Japánban gyakorlatilag két nagy légitársaság uralja a piacot, mégis lát esélyt a megvalósításra.
Idén a repülőjáratokra több mint tízmilliárd forintot költünk, hogy akár tengerentúlon, az Egyesült Államokkal is közvetlen járatok épüljenek, és akár India vagy Japán is szóba kerüljön, tehát nyitunk Nyugat és Kelet felé is
– jelentette be Nagy Márton. A tárca létrehozott egy speciális légimarketing-programot is, amelynek keretében a légitársaságokkal tárgyalnak új járatok indításáról. A miniszter megemlítette, hogy a japán fapados légitársaságnál is próbálkoznak, hiszen a gazdaságos üzemeltetés kulcsfontosságú ilyen távolsági járat esetében.

Japán turisták – prémiumutazók, akik sokat költenek
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a japán és más ázsiai turisták kiemelten fontos célcsoportot jelentenek a magyar turisztikai szektor számára, hiszen jellemzően magas költésű vendégek, akik a prémiumszolgáltatásokat keresik.
A japán és más ázsiai vendégek jelentős gazdasági potenciált képviselnek a magyar turizmus számára, hiszen kiemelkedő vásárlóerővel rendelkeznek. Előnyben részesítik a prémiumkategóriás szálláshelyeket, számukra elsődleges a minőségi gasztronómiai élmény és a színvonalas kulturális programkínálat
– részletezte Nagy Márton. A miniszter kiemelte, éppen ezeken a területeken – minőségi szálláshelyek, gasztronómia és kulturális kínálat – Magyarország erős, így jól pozicionált a japán turisták fogadására. A kulturális vonzerő különösen fontos, mivel a japán látogatók érdeklődnek a magyar zene, művészet és épített örökség iránt.
Nagy Márton szerint amennyiben sikerülne közvetlen légi összeköttetést teremteni, Budapest válhatna a régióba érkező japán turisták első állomásává, ami jelentős előnyt jelentene.
Újabb japán óriásvállalatok érkezhetnek Magyarországra
Az interjú során a miniszter részletesen beszélt a japán–magyar gazdasági kapcsolatok újraélesztésének lehetőségeiről is. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után a japán vállalatok – mint a Suzuki, Bridgestone vagy Alpine Asia – jelentős befektetéseket valósítottak meg Magyarországon, elsősorban az autóiparban és az alkatrészgyártásban.
Az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett a japán befektetési aktivitás Magyarországon, ami részben a szigetország gazdasági helyzetével magyarázható, részben pedig azzal, hogy figyelmük más régiók felé fordult. Miközben elsősorban kínai és dél-koreai tőke áramlott hazánkba, stratégiai érdekünk lenne, hogy Japán visszatérjen
– fogalmazott Nagy Márton. A tárcavezető három stratégiai területet azonosított, ahol komoly potenciál rejlik a japán befektetések vonzásában:
- Az első továbbra is az autóipar és az alkatrészgyártás, hiszen Magyarország valódi autóipari központtá fejlődött.
- A második terület a vasúti fejlesztések, ahol konkrétan a Hitachi vállalatot említette, amely érdeklődik a Liszt Ferenc repülőtér és Budapest közötti gyorsvasúti projekt iránt.
- A harmadik potenciális együttműködési terület a zöldenergia, különösen a napelem- és a hidrogéntechnológiák fejlesztése.
Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy Magyarország és Japán között már létezik együttműködési megállapodás az atomenergia területén is.

Magyarország kitartóan őrzi gazdasági semlegességét
A miniszter részletesen beszélt arról is, hogyan érinti Magyarországot az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi konfliktus. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy kis, nyitott gazdaságként hazánk számára minden olyan fejlemény kedvezőtlen, amely a világkereskedelmet megzavarja.
Nem a vámháború a probléma, hanem a vámháború során kialakult bizonytalanság
– mutatott rá a miniszter. Véleménye szerint az Egyesült Államoknak joga van ahhoz, hogy újrabalanszírozza globális kereskedelmi pozícióját, azonban a folyamat kiszámíthatatlansága okozza a legnagyobb gondot.
Nagy Márton konkrét számokkal is érzékeltette Magyarország kitettségét: az USA felé irányuló közvetlen magyar export értéke 6 milliárd euró, de a közvetett kitettség – például amikor magyar alkatrészek német autókba épülve kerülnek az amerikai piacra – elérheti a 10-11 milliárd eurót is.
Az új vámok miatt úgy tűnik, mélyül az amerikai–kínai ellentét, de Kelet-Ázsia más országait is negatívan érintik az új tarifák. Mivel kereskedelmi partnerünk mindkét fél, megkérdeztük a minisztertől, hogy a viszonyok megromlásával mennyire fenyeget, hogy „két szék között a pad alá” eshetünk a nagyhatalmi kereskedelmi konfliktusban.
Nem érkezett olyan jelzés az Egyesült Államoktól, hogy hazánknak vissza kellene fognia a Kínával folytatott kereskedelmét
– mondta a miniszter. A két szék közül a pad alá esés veszélyét nem tartja reális forgatókönyvnek. „Tény, hogy Magyarország jelentős autóipari és akkumulátorgyártó központtá fejlődött, azonban gazdasági kapcsolataink tudatosan diverzifikáltak. Nem kizárólag német vállalatok alkotják ipari bázisunkat, hanem dél-koreai és kínai akkumulátorgyártók is, valamint most jön a BYD mint jelentős autóipari szereplő.
Gazdaságpolitikánk mindig is a pragmatikus nyitottságra épült: minden olyan vállalattal készek vagyunk együttműködni, amely kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségeket kínál Magyarországon
– fejtette ki álláspontját a nemzetgazdasági miniszter a gazdasági semlegességgel kapcsolatban felvetődő aggályokról. Úgy látja, a nagyhatalmak közötti párbeszéd más dinamikával működik, mint a kisebb országok között – mindkét fél demonstrál ugyan erőt, de végül várhatóan kompromisszumos megállapodásra jutnak.
A rendezés azonban nem feltétlenül kormányközi egyezményekben ölt majd testet, hanem sokkal inkább vállalati szintű megállapodásokban
– véli Nagy. Az amerikai, európai és ázsiai nagyvállalatok között zajló tárgyalások jelenthetik a kiutat – például ha egy német autógyártó új üzemet nyit az Egyesült Államokban, vagy áttelepíti egyes gyártósorait, cserébe mentességet kaphat bizonyos vámok alól. Az amerikai adminisztráció logikáját ismerve ez a legvalószínűbb forgatókönyv, hiszen számukra elsődleges cél a hazai beruházások számának növelése, függetlenül attól, hogy amerikai vagy külföldi vállalat valósítja-e meg azokat – elemezte a helyzetet Nagy Márton.

A nettósítás lehet a kiút a vámvitából
A nemzetgazdasági miniszter részletesen beszélt egy kulcsfontosságú koncepcióról, amely segíthet enyhíteni a vámháború által okozott feszültségeket. A „nettósítás” elve különösen a német autóipari vállalatok számára jelenthet megoldást, amelyek mind Európában, mind az Egyesült Államokban jelentős gyártókapacitásokkal rendelkeznek.
A nettósítás kérdése nagyon fontos, és sok cég szeretné, ha ez életbe lépne
– jelezte Nagy. A nettósítás lényege, hogy a vállalatok ne a teljes, Egyesült Államokba irányuló exportérték után fizessenek vámot, hanem csak az amerikai export és import közötti különbözet után. Ez különösen előnyös lenne azon multinacionális cégek számára, amelyek jelentős gyártókapacitással rendelkeznek az Egyesült Államokban is.
Magyar pavilon: a maximalizmus jelképe a világkiállításon
A világkiállításon való magyar részvételről Nagy Márton nem titkolt büszkeséggel beszélt. A miniszter több ország pavilonját is megtekintette, és megállapította, hogy a magyar megjelenés messze kiemelkedik a mezőnyből.

„Ez a pavilon nemcsak kialakítását tekintve mestermű építészetileg, hanem a benne lévő kulturális program vagy akár a Miska figura és a hozzá kapcsolódó étterem is kimagasló. Kicsit a magyar maximalizmust is szeretnénk képviselni: ha valamit csinálunk, azt csináljuk jól, és azt gondolom, ezt jól csináltuk” – fogalmazott a tárcavezető. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a pavilon népszerűsége már most is érzékelhető a kígyózó sorokból. A befektetett erőforrások megtérülését a következő években mérik majd le, elsősorban a Japánból és a környező országokból érkező turisták számában és költésében.
Nagy Márton interjúnk végén összegzésként megjegyezte: „Le vagyok nyűgözve, őszintén, azért ez most nagyon klassz lett.” A közvetlen légi járat létrehozása pedig újabb lendületet adhatna a magyar–japán kapcsolatok fejlődésének.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Mudra László)