Az Orbán-kormány nem kezeli a szegénységet, inkább eltünteti a statisztikákból
Éveken át torzíthatta a szegénységgel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – állítja Korózs Lajos.
Az MSZP elnökhelyettese szerint a hivatal módszertani beavatkozással olyan statisztikákat közölt, amelyek azt a látszatot keltették, mintha csökkent volna a szegénység Magyarországon. Nemzetközi szervezetek is felfigyeltek az adatokban tapasztalt anomáliákra. A KSH most ötéves visszamenőleges revíziót ígér – az ellenzék azonban ennél jóval többet követel.
Korózs Lajos szerint a 2018 utáni szegénységi statisztikákban olyan mintázatok tűntek fel, amelyek a valóságban nehezen elképzelhetők. Példaként említi, hogy százak jövedelmét azonos összegre hozták ki, ami statisztikai szempontból szinte lehetetlen – hacsak nem szándékos módszertani beavatkozás történt. Véleménye szerint a cél az volt, hogy az érintettek éppen a szegénységi küszöb fölé kerüljenek – így a hivatalos adatokból úgy tűnjön, csökken a rászorulók száma.
A szocialista politikus szerint az adatkezelés nem pusztán technikai hiba, hanem tudatos és rendszerszintű kozmetikázás, amely mögött politikai szándék állhat. „A kormány nem kezeli a szegénységet – inkább eltünteti a statisztikákból” – fogalmazott.
A manipulált számokra építve, szerinte évek óta születnek félrevezető nyilatkozatok, minisztériumi válaszok és parlamenti felszólalások. Eközben nem készül szociális statisztikai évkönyv, nem számolják a létminimumot, és évek óta nem közlik a nyugdíjak állományi statisztikáit sem.
Az MSZP a nyilvánosság előtt is követeli: az elmúlt 15 év statisztikáinak átfogó felülvizsgálatát, egy független, nyilvános vizsgálóbizottság felállítását, a KSH politikai befolyásolásának megszüntetését, a szakmai autonómia megerősítését és védelmét.
A párt azt is szorgalmazza, hogy a KSH működését nemzetközi normák – köztük az Európai Statisztikai Kódex – mentén vizsgálják felül. Emellett szükségesnek tartják a Nemzetközi Statisztikai Társaság Etikai Kódexének alkalmazását is.
A politikus szerint nem pusztán technikai kérdésről van szó. Ha a szegénységi mutatók torzulnak, az nemcsak az adatokat teszi értéktelenné – hanem a társadalom valódi helyzetének felismerését is akadályozza. Ez pedig a közpolitikai döntések megalapozottságát kérdőjelezi meg. A statisztika nem hazudik – hacsak nem babrálnak vele.
