Vérengzés a tőzsdén, hullámvasútra került a forint is

Donald Trump amerikai elnök a vámjaival túlzás nélkül felforgatta a világot és a pénzpiacokat. A váratlan bejelentései miatt hatalmas a bizonytalanság, a tőkepiacok pedig rendkívül szélsőségesen reagálnak. Az egyik nap piros fényben izzanak a tőzsdék, arról születnek a cikkek, hogy vérengzés figyelhető meg szinte az összes részvénynél, majd napokon belül emelkedés következik, mert az Amerikai Egyesül Államok első embere meggondolja magát.

A piacok hullámzása tökéletesen leképződött a forint árfolyamában. A múlt heti piaci felfordulást követően hétfőn már 409 közelében kezdett az euró-forint árfolyam. Aztán szerdán először a kínai–amerikai vámháború örvényében szenvedett ütéseket a magyar fizetőeszköz, a növekvő bizonytalanság közepette majdnem 410-ig rántották a befektetők az euró ellenében. Majd szerda este szárnyalásba kezdett a forint, a 409 feletti szintekről 403 alá erősödött az európai devizával szemben a vámok felfüggesztésének hírére.

Elképesztő szélsőségek söpörtek végig

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője az Indexnek kiemelte, a vámok felfüggesztésének bejelentését követő befektetői bizonytalanság enyhe csökkenését mutatja a félelemindexként szolgáló VIX mérséklődése. De az amerikai vezető tőzsdeindexek is szárnyaltak, amely áttételesen a dollárt is 1,093-ig repítette az euróval szemben. Azonban ezt csütörtök délelőtt korrekció követte, ismét 406 közelében járt a forint az euróval szemben.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a visszagyengülés az euró dollárral szembeni erősödésével párhuzamosan történt. „Majd csütörtök dél körül érdekes kép rajzolódott ki az árfolyamkeresztekben. Az euró tovább tudott erősödni 1,10 fölé a dollár ellenében, miközben a forint 367 környékére értékelődött fel a dollárral szemben, így a két folyamat eredőjeként az euró-forint kereszt enyhén 406 alatt tudott stagnálni” – összegezte az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a forint árfolyamát az euróhoz viszonyítva a héten jelentős volatilitás és kisebb gyengülés jellemezte. A gyengülés a régiós kockázatkerülés eredménye, a forint árfolyama a régiós valutákkal szemben nem változott.

„Az euró-dollár árfolyam a héten 1,09-ről 1,14-ig gyengült, ami jelentős értékvesztést jelent – a piac tehát inkább azt árazza, hogy rövid távon Amerika vezet a vámokon. Magyarország számára ugyanakkor a vámok károsak, tekintettel gazdaságunk kis, nyitott, exportorientált voltára, és ha bármilyen piaci zűrzavar van, az a forintot általában gyengíti, a befektetők kockázatkerülőbbek lesznek” – mondta Regős Gábor.

Péntekre mintha ismét felborultak volna a devizapiac megszokott törvényszerűségei. Ahogy említettük, a dollárgyengülés általában a forintot is felértékeli az euróval szemben, de most azt lehetett látni, hogy míg a zöldhasú ellenében a rég nem látott 360-as szint alá is leszúrt a magyar deviza, addig az euróval szemben kifulladt a hazai fizetőeszköz ereje, és egészen 410 fölé gyengült. Rodic Ádám szerint ehhez az is kellett, hogy a kínai vámemelést követően, amely 84-ről 125 százalékra növelte az amerikai importot terhelő vámokat, az euró új, hároméves csúcsra emelkedjen a zöldhasúval szemben – 1,14 felett is járt az euró-dollár kereszt.

Az elmúlt napokban tapasztalt dollárgyengülés mögött az említett közvetlen okok mellett a befektetői bizalom megingása is szerepet játszik, ami komoly kihívások elé állítja a globális pénzügyi rendszert. A vámok felfüggesztése, esetleges visszavonása a szakértők szerint önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz a több évtized alatt kialakult bizalom helyreállításához.

Pont ez nem hiányzott

Itt fontos kitérni arra, hogy péntek este Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, de immár negatív kilátással a Standard and Poor’s. Már csak egy leheletnyire vagyunk a bóvli kategóriától, azonban a hitelminősítő döntését a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetinek tartja. A kilátás szerintük visszakerülhet a stabil kategóriába. A jelentés egyik fontosabb megjegyzése az, hogy a globális kereskedelmi zavarok közepette nőnek a sebezhetőségeink, mivel a magyar gazdaság erősen nyitott.

Az export a GDP 75 százalékát teszi ki, ennek jelentős része járművekhez vagy alkatrészeikhez kapcsolódik. A legfrissebb adatok szerint hatalmas visszaesés látható a hazai ipari termelésben, azon belül pont ebben a két alágban. Standard and Poor's szerint a belföldi kereslet kilátásai is gyengék, a magas kamatok és az alacsony üzleti és lakossági bizalom visszafogja a gazdasági aktivitást.

A nemzetközi környezetre visszatérve az látszik, hogy a jelenlegi gazdasági narratíva átalakul, az euró erősödése mögött az euró tartalékdevizaként való tekintése is felsejlik. „Mindazonáltal nem állíthatjuk, hogy a dollár egyik napról a másikra elveszítené globális dominanciáját, hiszen a világ jegybankjai nemzetközi tartalékainak jelentős része dolláralapú, és ennek leépítése hosszabb időt igényel” – összegezte az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője.

Regős Gábor szerint a pénzpiac továbbra is kifejezetten volatilis lehet, és erőteljesen reagálhat egy-egy kisebb rezdülésre – leginkább a vámokkal kapcsolatban. Ez a forintnak különösen kedvezőtlen. Az elemző szerint összességében így az euró-forint árfolyam tág határok között mozoghat, 400 és 420 között. Hasonlóan látja a helyzetet Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője is: „Óriási csapkodás volt a héten a részvény- és devizapiacon az amerikai és kínai vámbejelentések hatására.” A várakozása szerint a következő hetekben az euró-forint árfolyamában a 400–415-ös tartomány, míg a dollár-forint jegyzésében a 350–375-ös zóna látszik bejárhatónak. A kereskedelmi háború miatt a tőzsdéken az extrém volatilitás a következő hetekben is fennmaradhat.

A magyar tőzsde jól bírta a strapát

Regős Gábor kifejtette, hogy a vámok kérdése mindenre kihat. Így van ez az olaj- és gázpiaccal is. Az olaj és a gáz esetében a vámbejelentések nyomán a piac elkezdett recessziót árazni, ami csökkenő keresletet és így csökkenő árat jelent. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a hó elején még 75 dollár volt, most már csak 63. Ez azonban megfelel a hét elejinek, ám a héten volt az árban volatilitás: kedden egy jelentősebb csökkenés 59 dollárig, majd innen emelkedés.

A februárban még 60 eurós megawattórankénti szintet ostromló gázár most 33 euró környékén jár. Itt a héten 36 euróról indultunk, a volatilitás tehát itt is jelentős volt.

A teljesítmény viszont kifejezetten hullámzó volt: hétfőn csökkent az árfolyam, ezt kedden egy jelentősebb emelkedés követte, szerdán ismét csökkenés, majd emelkedés, majd pénteken kisebb csökkenés. „A piac tehát meglehetősen volatilis, erősen reagál a beérkező hírekre, hírmorzsákra, és keresi az utat” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Fontos arra is kitérni, hogy az OTP a nagy vérengzést követően – hétfőn több mint 15 százalékos mínuszban is járt – összességében növekvő trend jellemezte. Kevésbé változott a Mol árfolyama, így a növekedés is sokkal kisebb mértékű. A Richter árfolyama érdemben tudott növekedni a héten, ahogy a Magyar Telekom is. „A mostani volatilis környezetben tehát a tőzsde nem teljesített rosszul. Ki kell azonban emelni azt, hogy hétfőn a délelőtti órákban óriási visszaesést szenvedett el a legtöbb részvény, ám ezt gyors korrekció követte” – összegezte Regős Gábor.  

Jövő heti piacbefolyásoló események:

• Kedden áprilisi ZEW gazdasági hangulatindex érkezik Németországban, amelyhez a héten is gyűjtik be az adatokat, így az index már tükrözni fogja a jelenlegi turbulens helyzetet. Az áprilisi felmérés során valószínűleg ismét pesszimistábbak lehettek a megkérdezettek, hiszen erősödtek a recessziós félelmek, főleg a bejelentett vámok miatt. Figyelembe véve az elmúlt hetek híreit, a befektetők és a piaci szereplők fókusza abszolút a vámok felé mozdult, a német gazdasági élénkítéssel kapcsolatos remények és a kedvező konjunktúramutatók abszolút a háttérbe szorultak. Ezen a napon megismerjük a februári euróövezeti ipari termelés alakulását, amely várhatóan tovább romlott. 
• Szerdán márciusi ipari termelési adat érkezik az Egyesült Államokban is, amellyel kapcsolatban szintén csökkenésre számít az MBH, ami tovább gyengítheti a dollárt. 
• Csütörtökön megismerjük a magyar bruttó átlagkeresetek februári alakulását Magyarországon, amely az inflációs nyomás és így az MNB kamatpolitikájával kapcsolatban is hordozhat információkat. Ezen a napon a legfontosabb esemény az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése lesz. A piaci konszenzus az EKB folytatja kamatcsökkentési ciklusát és 25 bázisponttal 2,25 százalékra mérsékelheti a betéti rátát. Ezt a döntést már beárazták, de a kamatcsökkentés eredményeként a forint kamatelőnye növekszik, ami hosszabb távon adhat némi támaszt a magyar fizetőeszköz árfolyamának.

Az elemzők szerint az előző hetekhez hasonlóan a jövő héten sem a beérkező makrogazdasági adatok vagy kamatdöntések lesznek azok, amelyek elsősorban befolyásolhatják a piacokat a héten, hanem sokkal nagyobb szerepe lehet a vámokkal kapcsolatos bejelentéseknek, fejleményeknek.

(Borítókép: Kereskedők a New York-i tőzsdén 2025. április 10-én. Fotó: Santiago / Getty Images)