Elárulta féltve őrzött képletét Orbók Ilona: ennek alapján csap le a legnagyobb üzletekre az RTL Cápája

Ahogy a Pénzcentrum olvasói már megszokhatták, hétről hétre nyomon követjük az RTL-en futó Cápák között eseményeit. Emellett gyakorta beszélgetünk a befeketetőkkel is a vállalkozói létről, valamint a saját üzleti gondolkodásukról is.

Csillag Péter például a legutóbb vele készült interjúban többek között kifejtette, egy sikeres vállalkozás építéshez alázat, türelem, kitartás és sikeréhség kell. Mint kiemelte: egy vállalkozás sikerének tekintetében az ötlet önmagában semmit sem ér, így azzal nem is lehet gond. Csak az alapítóval, a végrehajtóval, megvalósítóval lehet probléma.

Ha jó egy vállalkozó, maga is beletesz annyi munkát egy ötlet validálásába, hogy csacskságokkal nem rabolja sem a saját, sem mások idejét, és ő képes is lesz az ötletet megvalósítani, egy innovatív gondolatból, céget, üzletet, terméket, profitot csinálni. Az emberrel van gond, mindig

- magyarázta.

Tóth Ildikóval pedig az általa kifejezetten kedvelt, kocskázatos üzletekről beszélgettünk. Mint mondta, itt nem léteznek varázsmegoldasok, az ingatlanbefektetései során is olyan leehtőséget keres, ami mások már túl rizikósnak ítélnek meg.

Számomra az egyik legfontosabb tényező az üzleti életben a gyors döntéshozatal. Nem vagyok az a típus, aki napokig elemzi a megtérülési számításokat; ha egy lehetőség ígéretes, azonnal cselekszem. Volt már olyan ingatlanvásárlásom, amely során egy étteremből álltam fel az előételnél, hogy egy azonnali befektetési lehetőséget kihasználjak – és mire kiléptem az ingatlanból, már érkezett is a következő vevő, aki lemaradt az üzletről

- mesélte a Cápa.

Jelenleg is futó cikksorozatunkban pedig egy-egy kérdésünkkel több Cápát is megkerestünk, az első részben arról kérdeztük a nagyhalakat, hogy szerintük mivel kell szembenéznie annak, aki 2025-ben sikeres vállalkozást szeretne indítani Magyarországon. A vélemények megoszlottak: míg Lakatos István szerint manapság sem nehezebb vállalkozni, mint bármikor máskor, addig Csillag Péter szerint a nemzetközi helyzet rejtegethet buktatókat.

A második cikkben azt jártuk körbe, mivel riasztják el a vállalkozók maguktól a befektetőket, milyen apró jelekből szúrják ki a Cápák, hogy egy-egy üzletbe nem érdemes beszállni. Bojinka Miklós ennek kapcsán kijelentette: számára riasztó, ha egy vállalkozó nincs tisztában a saját vállalkozását érintő számokkal, mint a cég nyeresége vagy több éve nem vett ki osztalékot a vállalkozásból. Emellett az is fontos, hogy egy vállalkozás esetében amellett, hogy a számok rendben vannak, a vállalkozó legyen felkészült, elszánt, de ne legyen megszállott. Orbók Ilona pedig arról beszélt, döntő jelentősége van a csapatnak és a vezetésnek a befektetési döntéseiben. Valamint arra is kiemelten figyel, hogy a cállalkozó mennyire lép fel meggyőzően, hitelesen.

Honnan tudom, mennyit ér a cégem?

A műsorban sokszor elhangzik a cégérték fontossága, sokan viszont túlárazzák a vállalkozásukat, így pedig a befeketetéstől is elesnek - valamint a szembesítés után kellemetlen szájízzel is távozhatnak a stúdióból. Interjúsorozatunk mostani részében megkérdeztük a Cápákat, hogy ők milyen tanácsokat adnának a cégvezetőknek ebben a tekintetben. Egyáltalán tulajdonosként lehetséges-e objektíven eldönteni, mennyit is ér a saját vállalkozás.

Tóth Ildikó szerint a kérdés különösen nehéz, hiszen a cégvezetők és tulajdonosok gyakran érzelmileg kötődnek a vállalkozásukhoz, ami elfogultsághoz vezethet az értékelés során – különösen a szellemi tulajdon és a befektetett energia esetében. Kiemelte: a reális cégérték meghatározása érdekében célszerű külső szakértőket bevonni. Az értékelés során nemcsak a könyvelhető eszközök és ingatlanok adataira kell támaszkodni, hanem a szellemi tulajdon és a befektetett energia értékének meghatározására is nagy figyelmet kell fordítani.

Csillag Péter két módszert javasolt a cégérték korrekt meghatározásához: ha hagyományos üzleti modellben, KKV-ként működik a vállalkozás, akkor ha csak lehet, ne vonjanak be kockázati tőkét.

Nem csak azért, mert megúszod a cégértékelés agyzsibbasztó feladatát, hanem mert nehéz lesz csak profitból visszafizetni a befektetők pénzét. Ráadásul kezdő cégként nem is nagyon tudsz tőkét bevonni, míg nincs látható bevételed. Ha mégis ebbe az irányba mész, akkor egy az iparágtól függő 4-10 közti EBITDA szorzóval tudod legegyszerűbben megbecsülni a céged értékét

- magyarázta a befektető. Ha pedig a vállalkozó egy jól skálázódó, jelentős piacokat meghódító, valamilyen versenyelőnnyel gyorsan piacot szerző startupot akar építeni, akkor minden körben a lehető legkisebb pénzt vonjon be (hiszen ha gyorsan növekszik a cég, a következő befektetési körben már sokkal jobb helyzetben lesz a tulajdonos).

Egy körben ne hígulj 5-10%-nál többet, ha egy bridge (átmeneti, pár hónapra elég) finanszírozást kapsz, és max 10-20%-ot adj föl, ha 1-2 évnyi pénz érkezik. Ebből kijön, hogy mennyi a cégérték... Ha nem jön ki a matek, túl sok pénzt kérsz, túl drágán növekszel - tervezz újra mindent!

- magyarázta.

Orbók Ilona is arról beszélt, a cégérték helyes meghatározása azért nehéz, mert a tulajdonos általában elfogult, érzelmileg is kötődik a vállalkozásához, ritkán képes objektív értékelésre. 

Nem beszélve arról, hogy egyébként is a túlértékelésben érdekelt, hiszen felajánl egy meghatározott százalékot a cégében és szeretne azért minél több tőkét bevonni. Ezért alapvetően ne tőle várjuk az objektív cégértéket. Vannak egyébként konzervatív értékbecslési eljárások és módszerek, a legtöbb befektető, így én is ezeket alkalmazom. A műsorban kevés idő és információ alapján kell gyorsan egy „mini-cégérétékelést” végezni. Ennek alapja a cég nyeresége, amit iparági átlag multiplikátorral szorzok fel

- árulta el módszerét, de azt hozzátette, ez egy egyszerű hüvelykujjszabály, mert a cégértékelést komoly egyetemeken tanulják több évig a szakértők. 

Lakatos István szerint a cégérték legcélszerűbb meghatározása, hogy az iparágtól függően 5-10 szeresen vesszük az éves adózott nyereséget.

Ha egy frissen alakult cégről beszélünk, akkor pedig az eddig beletett energiát, ráfordítást forintosítjuk, és azt szorozzuk meg kettővel, talán hárommal

- tette hozzá.

Bojinka Miklós pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégérték nem egy jövőbeli víziót, hanem egy számokkal alátámasztott valós értéket jelent. 

A cégérték pontos meghatározása azért fontos, mert egy üzletrész százalékának értékét csak ebből az adatból lehet kiszámolni. Amíg ez nincs meg, nem érdemes befektetőt keresni

- húzta alá.