Ez a két szó csak egyszer szerepel József Attila összes versében

József Attila a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású költője, bár az akkori „mezőnyből” (Ady, Babits, Kosztolányi) nem volt egyszerű kitűnni. Születésnapja – április 11. – 1964 óta a magyar költészet napja, de a tragikus sorsú alkotó posztumusz még a Kossuth-díjat is megkapta.

Élete és halála tele van rejtélyekkel, mi is rengeteg témát feldolgoztunk már vele kapcsolatban. Tudjuk, hogy a korai versében emlegetett „kugler” valójában a minyon volt, de azt is, hogy Romániában élt egy szellemi fogyatékos öccse, Misu, míg József Attila halála alighanem örök talány marad a kutatók számára. Lehetetlen eldönteni, hogy szándékoltan vagy véletlenül esett a vonat kerekei alá.

A költő életműve nagyjából 700 versből, töredékből és egyéb írásból áll, egyike a leggazdagabb szókinccsel rendelkező szerzőinknek. Éppen ezért tehetjük fel azt az izgalmas „találós kérdést”, hogy vajon mely szavakat használta csak egyszer a költeményeiben?

Szerencsére ehhez nem nekünk kell átbogarásznunk a műveit, ezt már megtették mások, és a Verskorpusz nevű oldalon közzé is tették az eredményeket. Mégpedig kereshető formában, több tucat más szerzőével együtt, hogy a magyar irodalombarátok kedvükre búvárkodhassanak.

Innen tudhatjuk, hogy két olyan szó volt József Attila összes versében, amelyeket mindössze egy alkalommal használt. A „harkály” szó a Határ című írásában szerepel:

„Harkály kopog, gyík ragyog. Marha bőg.”

míg a „tepsi” szót az Egy kisgyerek sír című – szintén kevésbé ismert – költeményében találhatjuk meg:

„A tepsiben a hús nyöszörög így.”

Miért fontos ez a felfedezés? Igazából köznapi értelemben nem az, legfeljebb a kutatók, irodalomtörténészek számára lehet érdekes. És ez egy olyan adat, amit ha magától József Attilától kérdeztünk volna meg, alighanem képtelen lett volna megmondani a helyes választ.

A kutatók számára a szövegek számítógépes feldolgozása és elemzése viszont új távlatokat nyithat meg, korábban rejtve maradt összefüggésekre világíthatnak rá általa. Egy pillanat alatt összeállítható például a költők által használt leggyakoribb főnevek listája, de az is látható, hogy a hazai költészetben miként változott meg a jelen és múlt idejű igék aránya, vagy épp a megszólítás.

József Attila verseiben több mint 10 ezer szó szerepel (toldalékolva 61 ezer), ami elképesztő nyelvi gazdagságra utal. A költő a létige és a „tud” ige után a „szeret” igét szerepeltette a leggyakrabban.

Ki tudna jobban József Attila-verseket szavalni Latinovits Zoltánnál?