Lezajlott az első tárgyalás az iráni atomprogramról, Donald Trump katonai opcióról is beszélt

Mint arról beszámoltunk, Irán és az Egyesült Államok Ománban kezdett tárgyalásokat Teherán nukleáris programjáról, amely 2018 óta a legmagasabb szintű találkozó a két ország képviselői között. Donald Trump amerikai elnök még abban az évben vonta ki az Egyesült Államokat az Iránnal közös nukleáris megállapodásból, de már többször hangoztatta, hogy jobb egyezségre törekszik a közel-keleti állammal.

Az MTI híradásából kiderül, hogy a Fehér Ház konstruktívnak és pozitívnak minősítette az Ománban tartott első egyeztetést, a következőt pedig egy hét múlva tervezik.

Az amerikai elnöki hivatal szerint a Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezette amerikai delegáció tárgyalópartnere az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi által vezetett teheráni küldöttség volt. Az elnöki különmegbízott a tárgyaláson kiemelte, hogy Donald Trumptól arra kapott utasítást, hogy az Egyesült Államok és Irán között fennálló nézetkülönbségekre a párbeszéd és a diplomácia útján találjon megoldást.

Ezek a kérdések nagyon összetettek, és Witkoff mai közvetlen megbeszélése egy előre tett lépés volt a kölcsönösen előnyös végeredmény felé

– olvasható az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

Az Egyesült Államok fő célja, hogy elérje az iráni atomprogram leállítását, Donald Trump pedig az elmúlt hetekben többször utalt arra, amennyiben Iránnal nem jut megállapodásra a tárgyalóasztalnál, akkor a katonai megoldást sem zárja ki.

Megállapodás nélkül háború kezdődhet

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Irán arra vár, hogy Trump megelégszik-e azzal, ha a tárgyalások a polgári nukleáris programjának új felügyeleti rendszerére összpontosítanak, amely megegyezik azzal a szerződéssel, amelyből Trump 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat – vagy ehelyett az Egyesült Államok Irán teljes atomprogramjának felszámolására törekszik, egy olyan lépésre, amelyet egyre inkább a líbiai opcióként emlegetnek. 2003 decemberében Muammar Kadhafi, Líbia sokáig hatalmon lévő vezetője lemondott az ország tömegpusztító fegyverprogramjáról, és lehetővé tette a nemzetközi ellenőrök számára, hogy ellenőrizzék, Tripoli betartja-e kötelezettségvállalását.

Trump mellett múlt héten a Fehér Házban felszólalva Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is a líbiai opciót támogatta, de Irán kitart amellett, hogy nem fogja feladni polgári célú atomprogramját.

Witkoff azonban Tucker Carlsonnak adott interjúban arra utalt, hogy Trump Iránnal szembeni követelései viszonylag szerények lehetnek. Elmondta, hogy Trump az Iránnal való tárgyalásokat kérő levelében azt mondta: „Tisztáznunk kell a félreértéseket. Létre kellene hoznunk egy ellenőrzési programot, hogy senki ne aggódjon a nukleáris anyagok fegyverré alakítása miatt. És szeretném, ha eljutnánk oda, mert az alternatíva nem túl jó alternatíva. Nagyjából ennyi volt az elhangzottak összefoglalása.”

Trump azonban nyomás alatt áll, hogy olyan megállapodást érjen el, amely szilárdabb, mint a Barack Obama által 2015-ben elért megállapodás.

Az iráni külügyminiszter előre elmondta, hogy milyen álláspontot tervez képviselni a tárgyaláson:

Irán atomprogramja teljesen békés és törvényes. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozata éppen most erősítette meg a legitimitását. Ehhez nemzetközileg nem fér kétség. Ha bárkinek bármilyen kérdése vagy kétértelműsége van, készek vagyunk tisztázni. Biztosak vagyunk abban, hogy atomprogramunk békés, hacsak nem jelent korlátozást számunkra, vagy nem akadályozza Irán céljait.

Irán mindig is kitartott amellett, hogy a vallásjog tiltja az atomfegyverek építését, de vezető iráni politikusok, akik katonai visszaesések sorozatával szembesültek, egyre inkább megkérdőjelezték ezt.