Ha a hitelminősítőnek igaza van, akkor annak durva következménye lesz Magyarországon

Előzetesen már felhívtuk a figyelmet arra cikkünkben, hogy benne van a levegőben egy kilátásrontás a magyar adósbesorolásra vonatkozóan az S&P-től. Már tavaly decemberben megjelent elemzésünkben (melyben bemutattuk, hogy 2025-ben mikor várhatóak hitelminősítői felülvizsgálati döntések) részletesen felsoroltuk azokat a tényezőket, amelyek inkább a kellemetlenebb hitelminősítői döntéseket vetítették előre az idei évben. Ha megnézzük az általunk több hónapja azonosított, magyar gazdasággal kapcsolatos kedvezőtlen fejleményeket, valamint a hitelminősítő pénteki jelentésében megfogalmazott kockázatokat, akkor nagy egyezéseket találhatunk.

Ez alapján azt mondhatjuk tulajdonképpen, hogy

az S&P-nél is azonosították a már korábban is ismert kockázatokat, de most látták elérkezettnek az időt, hogy lépjenek, a türelmi időszak letelt.

Ha csak annyi történt, hogy a Standard and Poor's elemzői kapcsoltak a magyar gazdasággal kapcsolatos veszélyek láttán, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló. De nem csak ennyi történt. Nagyon érdekes ugyanis, hogy részletes elemzésükben milyen mértékben foglalkoznak azzal a felvetéssel, hogy a kormány a jövő évi választásokhoz közeledve ígérgetésekbe kezd és ezzel megágyaz a lazább költségvetési politikának (februárban is ez volt az egyik kiemelt téma Magyarországról alkotott elemzésükben). Az egész anyagban ezt a potenciális kockázatot említik meg a leggyakrabban, és nagyon úgy tűnik, hogy

alapforgatókönyvükben azzal számolnak, hogy a kormány a választások előtt még nagyobb kiköltekezésre készül.

Azt is írják, hogy a politikai döntéshozók választási üzemmódba kapcsoltak, aminek lazább költségvetési politika lesz a következménye, ami viszont közvetlenül hatást gyakorol majd az új jegybanki vezetés lehetőségeire.

Kamatok, infláció, devizaárfolyamok – Jegybanki mozgástér befektetői szemmel

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának mozgástere lesz a következő online befektetői klubunk központi témája. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Mi várható?

Érdekes lesz azt látni, hogy a döntés érintettjei hogyan fognak reagálni és a kilátásrontásnak milyen potenciális következményei lehetnek a távolabbi jövőben:

• Rövid távon egyáltalán nem zárható ki a befektetői elbizonytalanodás, ami jellemzően a forint gyengülésében, és az állampapírpiaci hozamok emelkedésében szokott lecsapódni. A befektetők szemében ugyanis egyfajta hőmérőként is funkcionál a hitelminősítői felülvizsgálat és a kevesebb mint 5 hónapon belül megszületett második kilátásrontás nem éppen azt mutatja, hogy javulna a helyzet ezen a téren.
• Rövid távon azért is kellemetlen a kilátásrontás, hiszen már egy eleve bizonytalan gazdasági környezetben, turbulens pénzpiaci viszonyok mellett érkezett, a vámháború kirobbanásának idején a magyar gazdaság a nagyfokú nyitottsága okán sérülékenynek mondható és a péntek esti S&P-bejelentés ebbe a sérülékenységi képletbe hoz be még egy faktort. Ha lehet azt mondani, akkor a legrosszabbkor jött ez a hitelminősítői ítélet.
• Közép távon a befektetők különösen figyelni fognak az S&P jövőbeni döntéseire, ugyanis a most megerősített "BBB-" szint még épp a befektetésre ajánlott kategória, amennyiben a hitelminősítő egy fokozattal leminősítené valamikor a magyar államadósságot, akkor az már a bóvli kategóriába kerülne. És bár a hitelminősítőknek a befektetői kockázatértékelésekben már kisebb szerepet kapnak, azért a besorolásnak még mindig van jelentősége, különösen, ha az a két nagy kategória, a "befektetésre ajánlott" és a "befektetésre nem ajánlott" ("bóvli", "spekulatív") közötti döntést jelenti. A pénteki döntés kapcsán fontos megemlíteni, hogy jellemzően (bár ez sem kőbe vésett) 6-24 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a hitelminősítő, amelyik hozzányúlt az adósbesorolás kilátásához, módosítsa a besorolást, vagy stabilra tegye vissza a hozzá rendelt kilátást.
• Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy egy bóvli minősítés mit okozna hazánk kapcsán (a bóvliba minősítés esélyei ugyanis sajnos emelkedtek a kilátásrontás miatt). Meg kell említeni, hogy - ahogyan fentebb említettük - a hitelminősítők jellemzően később reagálnak egyfajta romló helyzetre, ezért könnyen elképzelhető, hogy a befektetők addigra már beárazzák előre a rosszabb fejleményeket a magyar gazdaságot illetően, és az esetleges bóvliba vágás már "csak" ezeknek a megerősítését jelentené. Az esetleges bóvliba történő leminősítés tehát feltehetően nem a kiváltója lenne a kellemetlen piaci folyamatoknak, hanem egyfajta olaj lenne a tűzre a magyar eszközök befektetői megítélésének romlásában. Az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy az esetleges bóvliba minősítés pontosan milyen automatikus lépéseket (kényszereladásokat) indukálna. Egyrészt a legtöbb pénzügyi intézmény inkább a három nagy hitelminősítő többségi véleményére ad, másrészt viszont a piaci tumultust elkerülendő a pénzpiaci szereplők előrehozhatják az ilyen döntéseiket, ha arra számítanak, hogy a bóvliba vágás hamarosan megtörténik más hitelminősítőnél is.

A fenti gondolatmenet alapján logikusnak tűnhet az a várakozásunk, hogy a magyar kormány megpróbálja elkerülni a felvázolt kellemetlen szcenáriót, vagyis a leminősítést bóvliba az S&P-nél, vagy a a bóvli közeli kategóriába történő vágást más hitelminősítőknél. Nem mindegy azonban, hogy mikor tesz ennek érdekében lépéseket.

A lazább költségvetési politika következményei

A bóvli besorolás elkerülése (vagyis hogy minél kisebb eséllyel kapjon leminősítést Magyarország az S&P-től a következő 2 évben) érdekében a "legegyszerűbb" megoldás a költségvetési hiány és ezzel párhuzamosan a GDP-arányos államadósság leszorítása. Az S&P elemzői is azt írták ugyanis az indoklásukban, hogy akkor "javíthatják újra stabilra a kilátásokat, ha a költségvetési konszolidáció az általuk előrejelzettnél gyorsabban következik be, és az adósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelműen csökkenő pályára kerül".

Ez ugyanakkor (és ezzel számolnak az S&P közgazdászai is) a következő egy évben nagy valószínűséggel a választások miatt nem következik be, ám akkor adódik a kérdés, hogy mikor várható a költségvetési politika korrekciója. A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a választások után jöhet el. Hasonló folyamatokat láttunk 4 évvel ezelőtt, amikor a kormány 2022 nyarán (érkeztek az extraprofitadók és adóemelések) stabilizálta a költségvetési folyamatokat és szorította le még a választási évben a deficitet.

Vagyis ha valóban bekövetkezik a Standard and Poor's alapvárakozása, és a választások előtti elengedi a költségvetési gyeplőt a kormány, akkor az a következő év második felében le fog csapódni, a büdzsé kiigazítása formájában (adóemelések, kiadáscsökkentések nem zárhatóak ki ebben az esetben). Mindez azt is üzeni, hogy bulizás utáni kijózanodás fájdalmas lehet, vagyis a költségvetési lazításnak ára lesz jövőre.

A fentiek azért is érdekesek, mert jól látható mekkora bizonytalanság övezi a költségvetési folyamatokat (külső tényezők és vámháború okozta bizonytalanság, valamint a gazdaságpolitika irányváltásaiból fakadó bizonytalanság), és ezek fényében kifejezetten kockázatos húzás az idén újra folytatandó gyakorlat, amikor a parlament már nyáron megszavazza a következő évi költségvetést.

Címlapkép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images